+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szakács András
2019. május 30. csütörtök, 16:51
Az EP-választás eredményeit látva mostantól nem azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon elérhetek-e változást a szavazatommal, hanem sokkal inkább azt, hogy vajon mekkora változást fogok elérni vele.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az elemzők a következő hetekben azzal lesznek elfoglalva, hogy a pártok szempontjából értelmezzék és értékeljék a 2019-es EP-választásokat. A hétvégi eredmények azonban a magyar demokrácia szempontjából is tanulságosak voltak, és bizakodásra adnak okot. Kiderült, hogy a szinte korlátlan erőforrással rendelkező kormánypártoknak is van győzelmi korlátja. Vagyis igaz az, amit kevesen hisznek el manapság: hogy van értelme elmenni szavazni.

 

Itthon se megy, ami Csehországban se működik

 

2018 őszén önkormányzati választásokat tartottak Csehországban, ahol nagy kérdés volt, hogy milyen eredményt ér el a cseh Orbán Viktornak tartott kormányfő, Andrej Babiš pártja. Az akkori és jelenlegi mérések szerint országos szinten legnépszerűbb pártként az ANO-nak – azaz az „Igen” pártnak – a fővárosban csak az 5. hely jutott, és a korábbi választáshoz képes 6 százalékot veszítettek a népszerűségükből. Miközben a kormánypárt ugyanezen a választáson képes volt a legjelentősebb cseh városokat mind meghódítani.

 

A prágai eredmény azonban bebizonyította, hogy a propaganda hatékonyságának is van határa. Ráadásul az sem magyarázat az eredményre, hogy a kormánypárt biztos elalibizte a fővárosi kampányt. Babiš kormányfő – aki Csehország második leggazdagabb emberének számít, és érdekeltségi köréhez tartozik a legnagyobb cseh hírportál és a két legolvasottabb napilap is – egyes hírek szerint annyit költött csak a fővárosi kampányra, mint magára az országosra. Mindez azonban csak az 5. helyre volt elég, a polgármestert pedig egyik legnagyobb ellenlábasa, a második helyre befutó Kalózpárt adhatta.

 

A cseh példa és a hétvégi magyar eredmények is ugyanazt bizonyítják:

 

a propagandának a jelenlegi kelet-európai viszonyok között van határa. Rekordrészvétel mellett ugyanis a Fidesz az óriási erőforrásai –pénz, aktivisták, plakátok, államigazgatás, állami média, propagandakiadványok – ellenére is csak a saját táborát tudta mozgósítani.

 

Ez természetesen elég volt a győzelemhez, és tény, hogy az ellenzék is csak újradarabolta a már meglévő tortát. De ez esetben látva, hogy mekkora erőforrástöbblete van a Fidesznek, azt kell kiemelnünk, hogy mit nem tudott elérni ennek ellenére a kormánypárt.

 

Szavazatod > propaganda

 

Ennek fényében válnak igazán fontossá az arról szóló értesülések, hogy Orbán Viktor 60 százalékos eredményt akart elérni az EP-választáson. Ez lett volna a bizonyíték ugyanis arra, hogy a propaganda hatékony, és minél több pénzt pumpálunk bele, minél inkább leuralja a teljes politikai kommunikációs teret, annál több százalékot hoz ez majd a Fidesznek. Azonban most ennek ellenkezője bizonyosodott be: a propaganda sem mindenható a jelenlegi körülmények között.

 

A második legfontosabb tanulsága az EP választásnak a magyar demokrácia szempontjából pedig az, hogy igenis van értelme elmenni szavazni. Egyrészt mert nincs olyan, hogy elveszett szavazat, másrészt pedig a politkai térkép és erőviszonyok igenis újrarajzolhatóak.

 

A magyar választók sokkal nagyobb politikai mobilitásra képesek, mint azt eddig gondoltuk.

 

Ez pedig azt jelenti, hogy mostantól nem azt a kérdést kell feltennünk majd magunknak, hogy vajon elérhetek-e változást a szavazatommal, hanem sokkal inkább az a kérdés, hogy vajon mekkora változást fogok elérni vele.

 

Összességében tehát bár a 2019-es választásokon rövidtávon kétségtelen, hogy a Fidesz-KDNP számít győztesnek, ahogy középtávon a DK és a Momentum is profitálhat az elért eredményeiből, hosszútávon azonban a magyar demokrácia jött ki győztesen az EP választásból.

 

Olvass még Szakács Andrástól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás