+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szakács András
2019. május 30. csütörtök, 16:51
Az EP-választás eredményeit látva mostantól nem azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon elérhetek-e változást a szavazatommal, hanem sokkal inkább azt, hogy vajon mekkora változást fogok elérni vele.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az elemzők a következő hetekben azzal lesznek elfoglalva, hogy a pártok szempontjából értelmezzék és értékeljék a 2019-es EP-választásokat. A hétvégi eredmények azonban a magyar demokrácia szempontjából is tanulságosak voltak, és bizakodásra adnak okot. Kiderült, hogy a szinte korlátlan erőforrással rendelkező kormánypártoknak is van győzelmi korlátja. Vagyis igaz az, amit kevesen hisznek el manapság: hogy van értelme elmenni szavazni.

 

Itthon se megy, ami Csehországban se működik

 

2018 őszén önkormányzati választásokat tartottak Csehországban, ahol nagy kérdés volt, hogy milyen eredményt ér el a cseh Orbán Viktornak tartott kormányfő, Andrej Babiš pártja. Az akkori és jelenlegi mérések szerint országos szinten legnépszerűbb pártként az ANO-nak – azaz az „Igen” pártnak – a fővárosban csak az 5. hely jutott, és a korábbi választáshoz képes 6 százalékot veszítettek a népszerűségükből. Miközben a kormánypárt ugyanezen a választáson képes volt a legjelentősebb cseh városokat mind meghódítani.

 

A prágai eredmény azonban bebizonyította, hogy a propaganda hatékonyságának is van határa. Ráadásul az sem magyarázat az eredményre, hogy a kormánypárt biztos elalibizte a fővárosi kampányt. Babiš kormányfő – aki Csehország második leggazdagabb emberének számít, és érdekeltségi köréhez tartozik a legnagyobb cseh hírportál és a két legolvasottabb napilap is – egyes hírek szerint annyit költött csak a fővárosi kampányra, mint magára az országosra. Mindez azonban csak az 5. helyre volt elég, a polgármestert pedig egyik legnagyobb ellenlábasa, a második helyre befutó Kalózpárt adhatta.

 

A cseh példa és a hétvégi magyar eredmények is ugyanazt bizonyítják:

 

a propagandának a jelenlegi kelet-európai viszonyok között van határa. Rekordrészvétel mellett ugyanis a Fidesz az óriási erőforrásai –pénz, aktivisták, plakátok, államigazgatás, állami média, propagandakiadványok – ellenére is csak a saját táborát tudta mozgósítani.

 

Ez természetesen elég volt a győzelemhez, és tény, hogy az ellenzék is csak újradarabolta a már meglévő tortát. De ez esetben látva, hogy mekkora erőforrástöbblete van a Fidesznek, azt kell kiemelnünk, hogy mit nem tudott elérni ennek ellenére a kormánypárt.

 

Szavazatod > propaganda

 

Ennek fényében válnak igazán fontossá az arról szóló értesülések, hogy Orbán Viktor 60 százalékos eredményt akart elérni az EP-választáson. Ez lett volna a bizonyíték ugyanis arra, hogy a propaganda hatékony, és minél több pénzt pumpálunk bele, minél inkább leuralja a teljes politikai kommunikációs teret, annál több százalékot hoz ez majd a Fidesznek. Azonban most ennek ellenkezője bizonyosodott be: a propaganda sem mindenható a jelenlegi körülmények között.

 

A második legfontosabb tanulsága az EP választásnak a magyar demokrácia szempontjából pedig az, hogy igenis van értelme elmenni szavazni. Egyrészt mert nincs olyan, hogy elveszett szavazat, másrészt pedig a politkai térkép és erőviszonyok igenis újrarajzolhatóak.

 

A magyar választók sokkal nagyobb politikai mobilitásra képesek, mint azt eddig gondoltuk.

 

Ez pedig azt jelenti, hogy mostantól nem azt a kérdést kell feltennünk majd magunknak, hogy vajon elérhetek-e változást a szavazatommal, hanem sokkal inkább az a kérdés, hogy vajon mekkora változást fogok elérni vele.

 

Összességében tehát bár a 2019-es választásokon rövidtávon kétségtelen, hogy a Fidesz-KDNP számít győztesnek, ahogy középtávon a DK és a Momentum is profitálhat az elért eredményeiből, hosszútávon azonban a magyar demokrácia jött ki győztesen az EP választásból.

 

Olvass még Szakács Andrástól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Úgy hírlik, a brit miniszterelnök Jean-Claude Junckerrel tárgyalva döbbent rá, hogy az ír határról szóló alternatív terve nem olyan jó, mint gondolta.

A klasszikus horrorszerzőről szóló szóló októberi, egész napos találkozón ez is kiderül!

„Van itt valaki, aki szeretne kínai, afrikai, vagy amerikai módon élni? Én az európait választom!” – mondta a Fidesz szerint a liberálisoknak behódoló Weber.

„Azonosítatlan légi jelenségek” vannak a felvételeken, amelyeknek nem szabadott volna nyilvánosságra kerülniük.

Izgalmas történet Észak-Oroszország mindennapjaiból, ahol egy Kaszást ábrázoló szoborból robbant ki a balhé.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás