Hogyhogy nem jutott be egy magyar se Szlovákiából az Európai Parlamentbe?

Szerző: Bukovics Martin
2019.05.28. 12:05

Míg a 2014-es szlovákiai EP-választáson mindkét magyar párt bejutott az Európai Parlamentbe, idén egyik se: a Magyar Közösség Pártja 4,9 százalékot, a Bugár Béla vezette mindössze Híd 2,6 százalékot kapott. Az okokat Jarábik Balázs, a Carnegie Endowment for International Peace közép- és kelet-európai elemzője fejti meg az Azonnalinak!

Hogyhogy nem jutott be egy magyar se Szlovákiából az Európai Parlamentbe?

Mi az oka annak, hogy ezúttal nem lett EP-mandátuma a szlovákiai magyar pártoknak: a magyar közösség érdektelensége, a rossz mozgósítás, a pártok hitelességi problémái, vagy hogy a szlovák pártok ma már integrálni tudják a magyar szavazókat?

Elsősorban a Híd csalódott szavazói, illetve a két párt egymással való versengése okozta a szlovákiai magyar szavazói érdektelenségét. Öt évvel ezelőtt is csupán a rendkívül alacsony, 13 százalékos résztvétel mellett sikerült 1-1 mandátumot szerezni. Pontosabban

a két párt tevékenysége kimerült az egymással való vetélkedésen, azon kívül szinte semmi mást nem kínáltak programjukban.

A két párt szlogenje, a Magyar Közösség Pártja-féle „Védjük meg Európát”, illetve a Híd-féle „Jobb Európát” önmagéárt beszél. Az MKP politikai tevékenysége kimerül a magyarság hangsúlyozásában, illetve a Hídtól való elhatárolódásban.

A Híd kormányszerepével pedig hiába kínál többet, a szlovák, illetve a helyi magyar közvélemény és a média túlnyomó része a Kuciak-féle kettős gyilkosság óta nem hajlandó megbocsátani a kormánynak, illetve Bugár Bélának, akitől a legkevésbé várták a kormány megmentését. Pedig éppen az európai parlamenti képviselőjük, Nagy József nevéhez kötődik a kisebbségi minimum elfogadása is az Európai Parlamentben.

Mivel még ő maga sem nagyon kampányolt, valószínűleg tisztában volt vele mennyire kevés volt az esély a mozgósításra a jelen politikai helyzetben. Ráadásul a két párt az immáron szintén megszokott gyenge kampányt hozta, semmitmondó, elkoptatott üzeneteket, ami hozzájárult a mobilizáció hiányához, amelyet Csáky Pál, az MKP első számú jelöltje is elismert.

Bár a közvélemény-kutatások a Hidat mérték jobban, mégis az MKP-nak sikerült majdnem elérnie a bejutási küszöböt az EP-választáson. Mi ennek az oka?

Elsősorban a Híd vesszőfutása a himnuszügy miatt. Hiába sikerült megmenteni a helyzet, ezzel a hibával az derült ki a választói számára, hogy a párt parlamenti frakciója nem kompetens. Ez pedig alapjában ássa alá a párt fő üzenetét, hogy a Híd hatékonyan tudja képviselni a magyarok ügyeit Pozsonyban. Még annak ellenére is, hogy a pártnak való eredményei vannak.

AZ MKP IDEI EP-VÁLASZTÁSI PLAKÁTJA 

Bugár Béla elnökválasztási elhasalása és a himnuszügy húzta le ennyire a Hidat, vagy inkább az, hogy az ő liberálisabb szavazóik már eleve az elnökválasztás után az EP-választást is megnyerő Progresszív Szlovákiánál vannak?

Úgy gondolom, hogy a Hídnak csupán egy kicsiny, de hangos, fővárosi magyar szavazói csoportja landolt a Progresszív Szlovákiánal, de azért a progresszívoknak sikerült a dél-szlovákiai vidéken is megszólítani elsősorban a fiatal, urbánus rétegeket. Természetesen az összes szlovák szavazójuk már ott van. Ők a jövő, most is megmutták, és bizony esélyük van a jövőre sorra kerülő parlamenti választásokkor is, még akkor is ha alaposan fogynak náluk a politikai káderek. Ez utóbbit egyelőre pótolni tudják effektív, virulensen „agresszív” kampányukkal és a média hathatós támogatásával.

De a szlovákiai magyar képviseletre nem csak a PS „veszélyes”, hanem a szintén alakuló, Andrej Kiska volt elnök új, liberális gyűjtőpártja is.

Megvan az esély, hogy a Híd fiatalabb, liberális tagjai oda lépnek át, és nem vesznek részt a szlovákiai magyar összefogás minden bizonnyal sok-sok személyeskedéssel tarkított csatájában.

A Progresszív Szlovákia jelöltje az elnökválasztási kampányban magyarul is kampányolt. Fogják-e ők, vagy bármely más szlovákiai párt képviselni a szlovákiai magyar kisebbség érdekeit – kiváltképp a Minority Safepack ügyét – az EP-ben, elhangzott-e bármiféle ígéret erre?

A PS listavezetője, Michal Simecka irt erről egy Facebook-posztot. A PS az egyetlen szlovák párt, amely magyarul is kommunikál az elnökválasztás óta, és ez meghozhatta a kedvüket Dél-Szlovákiához. Egyelőre azonban inkább formális „elismerése” a kisebbségeknek, programot még nem láttam tőlük. A gesztusokhoz azonban értenek, még ha ezt a szlovákiai magyar politikai elit szkeptikusan is fogadja.

Az EP-választáson mindenhol a meglepetést hangsúlyozzák: Írországban, Franciaországban, Ausztriában és Németországban a zöldek előretörését, Magyarországon és Romániában a liberálisabb pártok jó szereplését. Szlovákiában volt-e most ilyen meglepetés?

A PS győzelme feltétlenül meglepetés, hozzájárultak a liberálisok összeeurópai felemelkedéséhez. Páran a nyugati médiában már ezt állítják szembe a Fidesz, illetve a PiS győzelmével, mint a régió jövőjét. A PS feltétlenül a jövő, de a sokak számára agresszívnak tűnő kampányukkal – elsősorban azzal hogy saját magukat tartották az igazi pro-EU pártnak – hozzájárulnak a politikai polarizációhoz, a szélsőjobb (Kotleba), illetve a konzervatív pártok szavazóinak mobilizáláshoz is.

CÍMLAPFOTÓ: Azonnali + MKP Facebook

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali főszerkesztője

Terenzuola Vigne Basse Colli di Luni 2019.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek