+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pápay György
2019. május 27. hétfő, 11:43
Akik megúszásra játszottak, nem úszták meg, akik beleálltak, hogy Orbán vagy Európa, azok nagyot nyertek. De mégis kiket képviselne egy DK és Momentum fémjelezte ellenzék?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az ember hajlamos minden választás után nagy szavakat használni, de azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a vasárnapi EP-forduló után új időszámítás kezdődött az ellenzéki térfélen. Egy késleltetett új időszámítás, amelynek már tavaly áprilisban meg kellett volna kezdődnie, de ez nem történt meg a befagyott ellenzéki erőviszonyok miatt. Persze ez is nézőpont kérdése, hiszen sokan vannak, akik úgy érzik: egy régi időszámítás kezdődött újra.

 

Ha van tanulsága magának a választásnak, az az, hogy

 

akik megúszásra játszottak – MSZP-Párbeszéd, Jobbik –, azok nem úszták meg.

 

Nem tudom, van-e bárki, aki meg tudja mondani, mi volt a középre tartó, de a véghajrában régi radikalizmusának nyomait némi ukránozással felmutatni igyekvő Jobbik fő üzenete, de ez voltaképpen mindegy is – tény, hogy ezúttal végképp nem feléjük lejtett a pálya. Az MSZP-Párbeszédnek pedig sikerült a legsemmitmondóbb üzenettel előrukkolnia („van közös lista”), amivel annyit értek el, hogy a jobb sorsra érdemes Jávor Benedeket végképp kivonták a brüsszeli-strasbourgi forgalomból, miközben (két) kispárttá zsugorodtak.

 

A LMP esete egy fokkal összetettebb, hiszen itt volt – Európa-szerte egyébiránt egész sikeres – üzenet, eredmény viszont annál kevesebb. S bár biztosan sokan lesznek a pártban, akik azt mondják majd, az irány jó volt, csak nem sikerült ledolgozni a tavaly április óta felhalmozott súlyos politikai deficitet, ez valószínűleg részben önáltatás. Érdemes kimondani: legyen bármekkora arányú is az európai zöldpártok előretörése, a magyar EP-választás alapkérdése nem a klímaváltozás vagy a környezet ügye volt. Hanem az, hogyan is állunk Orbán Viktorral.

 

Ezt az is jól mutatja, hogy

 

a választás ellenzéki győztese az a két párt, amelyik legegyértelműbben fogalmazta meg az „Orbán vagy Európa” dichotómiát,

 

és köteleződött el a maga eszmei-fogalmi eszköztárára támaszkova Európa mellett. Ráadásul esetükben az ellenzéki szavazó még választhatott is, hogy a korábbi politikai mainstream (sajátos) figuráit tömörítő alakulatra adja-e a voksát, vagy az újakra, a tiszta kezűekre, a „XXI. századiakra”, a fiatalokra.

 

Persze ez az értelmezés is elnagyolt, és szintén önáltatás lenne nem hozzátenni, hogy ez a két formáció volt az, amely egyértelműen elvégezte a szükséges politikai munkát. A DK kihasználta helyzeti előnyét (a törzsbázisát jól mozgósító pártnak mindig is kedvezett az alacsonyabb részvételt hozó EP-választás), jó személyi döntéseket hozott és egész egyszerűen jól érzékelhetően jelen volt a kampány során. A Momentum pedig – részben kényszerből is – innovatívabb politikát vitt, mint a sokszor látszólag rutinból politizáló parlamenti pártok.

 

Sokan most úgy érzik, ezzel végképp eldőltek az ellenzéki erőviszonyok, és a kormányellenes oldal jövőjét az – eleve sajátos viszonyban lévő – DK és Momentum határozza meg. Hogy ezt a viszonyt miként írjuk le, az további fontos értelmezési kérdés. Hiszen vannak, akik máris a megszokott MSZP-SZDSZ-tandem újraéledését látják, míg mások az új erőt fedezik fel a Momentumban, amely akár a DK ellenére is megújíthatja az (össz)ellenzéki politikát. Miközben ami a szemünk előtt kibontakozik, az nem más, mint a magyar politikát jó ideje jellemző képviseleti válság kiteljesedése.

 

Mert mégis kiket képviselne egy DK és Momentum fémjelezte ellenzék?

 

Az újbaloldali szavazókat biztosan nem, akik mindkét formációt egyformán „neoliberálisnak” tartják; a kezdeti „se Orbán, se Gyurcsány” alapállásukat megőrző LMP- és  Jobbik-szavazókat biztosan nem, hiába derül ki esetleg hamarosan, hogy párt nélkül maradtak; a Fideszből kiábrándult konzervatívokat biztosan nem, akik Gyurcsánnyal szemben szocializálódtak, s bár a Momentum gazdasági alapállásával sok tekintetben egyetértenek, annak „kulturális liberalizmusa” idegen tőlük. 

 

A DK-Momentum fémjelezte ellenzék – e két párt természetes szavazóbázisán túl – leginkább azoknak felel meg, akik abból indulnak ki, hogy „bárki, csak ne Orbán Viktor”. Ha viszont ez lenne a kormányellenes szavazók túlnyomó többségének alapállása, már rég egységesülhetett volna az egész ellenzék. Lehet, hogy

 

ezen a választáson az volt a fő kérdés, hogyan is állunk Orbán Viktorral. De innentől jónéhány kormányellenes szavazó számára fájdalmas – és fájdalmasan ismerős – módon az lesz az egyik alapkérdés, hogyan is állunk Gyurcsány Ferenccel.

 

Az ellenzék belső vitáinak továbbra sincs vége, csak eddig nagyjából tudtuk, kik mondják, hogy se Orbán, se Gyurcsány. (A Mi Hazánkat most tegyük félre – ne vicceljünk, ez mégis csak a mi hazánk).

 

Bármit hozott is az EP-választás, a törmelékekből előbb-utóbb óhatatlanul újjáépül majd az az új formáció, amely ugyanezt mondja. Ha pedig így lesz, egy lassú és keserves folyamat árán jutunk majd el újra oda, ahol eddig voltunk. Vagyis abba a helyzetbe, amikor a mindent leuraló Fidesszel szemben az ellenzék gyakorlatilag még fel sem állt a startvonalra.

 

Olvass még több cikket Pápay Györgytől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás