+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pápay György
2019. május 27. hétfő, 11:43
Akik megúszásra játszottak, nem úszták meg, akik beleálltak, hogy Orbán vagy Európa, azok nagyot nyertek. De mégis kiket képviselne egy DK és Momentum fémjelezte ellenzék?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az ember hajlamos minden választás után nagy szavakat használni, de azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a vasárnapi EP-forduló után új időszámítás kezdődött az ellenzéki térfélen. Egy késleltetett új időszámítás, amelynek már tavaly áprilisban meg kellett volna kezdődnie, de ez nem történt meg a befagyott ellenzéki erőviszonyok miatt. Persze ez is nézőpont kérdése, hiszen sokan vannak, akik úgy érzik: egy régi időszámítás kezdődött újra.

 

Ha van tanulsága magának a választásnak, az az, hogy

 

akik megúszásra játszottak – MSZP-Párbeszéd, Jobbik –, azok nem úszták meg.

 

Nem tudom, van-e bárki, aki meg tudja mondani, mi volt a középre tartó, de a véghajrában régi radikalizmusának nyomait némi ukránozással felmutatni igyekvő Jobbik fő üzenete, de ez voltaképpen mindegy is – tény, hogy ezúttal végképp nem feléjük lejtett a pálya. Az MSZP-Párbeszédnek pedig sikerült a legsemmitmondóbb üzenettel előrukkolnia („van közös lista”), amivel annyit értek el, hogy a jobb sorsra érdemes Jávor Benedeket végképp kivonták a brüsszeli-strasbourgi forgalomból, miközben (két) kispárttá zsugorodtak.

 

A LMP esete egy fokkal összetettebb, hiszen itt volt – Európa-szerte egyébiránt egész sikeres – üzenet, eredmény viszont annál kevesebb. S bár biztosan sokan lesznek a pártban, akik azt mondják majd, az irány jó volt, csak nem sikerült ledolgozni a tavaly április óta felhalmozott súlyos politikai deficitet, ez valószínűleg részben önáltatás. Érdemes kimondani: legyen bármekkora arányú is az európai zöldpártok előretörése, a magyar EP-választás alapkérdése nem a klímaváltozás vagy a környezet ügye volt. Hanem az, hogyan is állunk Orbán Viktorral.

 

Ezt az is jól mutatja, hogy

 

a választás ellenzéki győztese az a két párt, amelyik legegyértelműbben fogalmazta meg az „Orbán vagy Európa” dichotómiát,

 

és köteleződött el a maga eszmei-fogalmi eszköztárára támaszkova Európa mellett. Ráadásul esetükben az ellenzéki szavazó még választhatott is, hogy a korábbi politikai mainstream (sajátos) figuráit tömörítő alakulatra adja-e a voksát, vagy az újakra, a tiszta kezűekre, a „XXI. századiakra”, a fiatalokra.

 

Persze ez az értelmezés is elnagyolt, és szintén önáltatás lenne nem hozzátenni, hogy ez a két formáció volt az, amely egyértelműen elvégezte a szükséges politikai munkát. A DK kihasználta helyzeti előnyét (a törzsbázisát jól mozgósító pártnak mindig is kedvezett az alacsonyabb részvételt hozó EP-választás), jó személyi döntéseket hozott és egész egyszerűen jól érzékelhetően jelen volt a kampány során. A Momentum pedig – részben kényszerből is – innovatívabb politikát vitt, mint a sokszor látszólag rutinból politizáló parlamenti pártok.

 

Sokan most úgy érzik, ezzel végképp eldőltek az ellenzéki erőviszonyok, és a kormányellenes oldal jövőjét az – eleve sajátos viszonyban lévő – DK és Momentum határozza meg. Hogy ezt a viszonyt miként írjuk le, az további fontos értelmezési kérdés. Hiszen vannak, akik máris a megszokott MSZP-SZDSZ-tandem újraéledését látják, míg mások az új erőt fedezik fel a Momentumban, amely akár a DK ellenére is megújíthatja az (össz)ellenzéki politikát. Miközben ami a szemünk előtt kibontakozik, az nem más, mint a magyar politikát jó ideje jellemző képviseleti válság kiteljesedése.

 

Mert mégis kiket képviselne egy DK és Momentum fémjelezte ellenzék?

 

Az újbaloldali szavazókat biztosan nem, akik mindkét formációt egyformán „neoliberálisnak” tartják; a kezdeti „se Orbán, se Gyurcsány” alapállásukat megőrző LMP- és  Jobbik-szavazókat biztosan nem, hiába derül ki esetleg hamarosan, hogy párt nélkül maradtak; a Fideszből kiábrándult konzervatívokat biztosan nem, akik Gyurcsánnyal szemben szocializálódtak, s bár a Momentum gazdasági alapállásával sok tekintetben egyetértenek, annak „kulturális liberalizmusa” idegen tőlük. 

 

A DK-Momentum fémjelezte ellenzék – e két párt természetes szavazóbázisán túl – leginkább azoknak felel meg, akik abból indulnak ki, hogy „bárki, csak ne Orbán Viktor”. Ha viszont ez lenne a kormányellenes szavazók túlnyomó többségének alapállása, már rég egységesülhetett volna az egész ellenzék. Lehet, hogy

 

ezen a választáson az volt a fő kérdés, hogyan is állunk Orbán Viktorral. De innentől jónéhány kormányellenes szavazó számára fájdalmas – és fájdalmasan ismerős – módon az lesz az egyik alapkérdés, hogyan is állunk Gyurcsány Ferenccel.

 

Az ellenzék belső vitáinak továbbra sincs vége, csak eddig nagyjából tudtuk, kik mondják, hogy se Orbán, se Gyurcsány. (A Mi Hazánkat most tegyük félre – ne vicceljünk, ez mégis csak a mi hazánk).

 

Bármit hozott is az EP-választás, a törmelékekből előbb-utóbb óhatatlanul újjáépül majd az az új formáció, amely ugyanezt mondja. Ha pedig így lesz, egy lassú és keserves folyamat árán jutunk majd el újra oda, ahol eddig voltunk. Vagyis abba a helyzetbe, amikor a mindent leuraló Fidesszel szemben az ellenzék gyakorlatilag még fel sem állt a startvonalra.

 

Olvass még több cikket Pápay Györgytől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás