Az RMDSZ második embere nem aggódik, hogy meglesz-e az öt százalék az RMDSZ-nek

Porcsalmi Bálintot, az RMDSZ ügyvezető elnökét rögtön szavazás után kérdeztük. Nem aggódik, de úgy véli, ha Szlovákiában nem sikerült bejutni a magyaroknak, akkor Erdély az utolsó védvonal. Szerinte elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ-t is szankcionálják ez EP-ben, és azt is elmondta, hogy akkor mi van a kormánypártok támogatásának felfüggesztésével.

Ez a cikk az európai parlamenti választásról szóló percről percre tudósításunk része, amelyben vasárnap egész nap Budapest mellett Londonból, Milánóból és Kolozsvárról jelentkezünk! Ha tudni szeretnéd, hogy hogy dönt idén Európa, kattints ide!

Mennyire aggódik, hogy nem lesz meg az öt százalék?

Nem aggódunk, hanem dolgozunk. Azt hiszem, a magyar közösség érzi és tudja ennek a választásnak a tétjét, és jelen lesz ma a szavazóurnáknál. A kollégáknak az előbb is elmondtam, hogy aggódva nézzük a szlovák eredményeket, hiszen az első eredmények azt mutatják, hogy a magyar közösségnek nem lesz képviselete az Európai Parlamentben. Hiszen úgy a Magyar Közösség Pártját, mint a Most-HÍD-at öt százalék alatt mérték. Nekünk nagyon fontos a határon túli magyar képviselet, és úgy tűnik, hogy

Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen elmenjenek szavazni ma.

Az eddigi európai eredményeket hogyan ítéli meg? A magyarok bejutását leszámítva.

Európa-szerte kicsit magasabb a részvétel, mint öt évvel ezelőtt, ez Szlovákiára is igaz, hiszen most valahol húsz százalék körülire mondták a részvételt. Ez öt évvel ezelőtt 13 százalék volt, de Dániában és Nagy-Britanniában is magas volt a részvétel. Az emberek érzik, hogy fontos választás előtt állunk. Választóvonalhoz érkezett Európa, és az emberek fontosnak érzik, hogy beleszóljanak az irányba. Romániában még nem tudjuk, milyen lesz a részvétel, amint megkapjuk az eredményeket, fogjuk látni, hogy milyen trend áll be, de várjuk meg a végét.

Ha nem lesz meg a bejutás, akkor kinek kell vállalni a felelősséget miatta? Lesznek lemondások, lemondatások?

Azt gondolom, hogy meglesz az öt százalék, és a romániai magyaroknak képviselete lesz az EP-ben. Amennyiben mégsem történik meg, akkor meghozzuk a megfelelő döntéseket, nagy valószínűséggel még ma este, vagy holnap reggel.

Nemrég felbontották a PSD-vel való együttműködést. A döntést az úzvölgyi katonai temetővel indokolták, és azt mondták, hogy a helyzet rendezéséig megszüntetik az együttműködést.  Mi lenne a helyzet megfelelő rendezése?

Egyféleképpen lehetne az úzvölgyi temető helyzetét rendezni, ha visszakerülnének az eredeti állapotok, azaz a bákói önkormányzat által felállított kereszteket lebontanák, az építkezést pedig beszüntetnék, magyarán visszakerül a temető az eredeti állapotába.

De utána mehetne minden a régiben a kormánypártokkal?

Jelen pillanatban nincs együttműködés, mi megszüntettük a támogatásunkat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben bármi is kialakul, és úgy döntünk, lehet új együttműködés. Az együttműködést nem felfüggesztettük, hanem azáltal, hogy megszüntettük a kormánykoalíció támogatását, okafogyottá vált az együttműködés.

Most a román ALDE-t kirúgják az ALDE pártcsaládból, a PSD-t, úgy néz ki, kiteszik a PES-ből. Hogyhogy az RMDSZ megússza? Végül is ugyanazokat a törvényeket szavazzák meg önök is.

Nem tudom, hogy kirúgják őket, vagy sem, azt mondták, hogy kiteszik őket a pártcsaládjukból, de én azért megvárnám a választások végét. Az RMDSZ-szel kapcsolatban sosem vetődött fel ez a kérdés, ahogy az sem, hogy az RMDSZ elmenne az Európai Néppártból. Nekünk stabil és jó viszonyunk van a néppárton belül, mi vagyunk a legrégebbi tagszervezet Romániában. Azt gondolom, a kérdés így tárgytalan.

Tehát nem tud elképzelni ugyanilyen szankciót az RMDSZ ellen?

Nem.

Létezik ön szerint kettős mérce, amit itt Kelet-Európában sokan szoktak emlegetni azok, akiket a jogállamiság csorbítása miatt szoktak felelősségre vonni?

A kettős mérce a jogállamiság értelmezéséből is adódik, de nem csak ebben létezik, az én értelmezésem szerint, hanem a schengeni csatlakozás ügyében és sok más esetben is. Ami a jogállamiságot illeti: azt, hogy mit is jelent a jogállam, teljesen átpolitizálták az elmúlt két évben. Az egyik kollégám vettette fel nemrég egy televíziós műsorban, hogy vajon mennyire képezik a jogállamiság tárgyát a különböző titkosszolgálatokkal kötött protokollumok, illetve hogyan működik ez Nyugat-Európában? Én azt gondolom, hogy itthon is és Európában is politikai vita témája a kérdés, és nem feltétlenül jogi intézmények vitája.

Kétségkívül van emellett  egy részben megalapozott jelentés a Velencei Bizottságtól. Ha pontszerűen kellene valamiről beszélni, akkor ezt használhatnánk alapul. A többi többnyire politikai statement, és nagyjából ki is merül ebben.

FOTÓ: Kulcsár Árpád/Azonnali