+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2019. május 26. vasárnap, 16:00
A mostani kampányba ugyanis majd' minden ellenzéki párt keményen beleállt. Emiatt a választás ezen pillanatában könnyen elképzelhető, hogy az ellenzéknek is sikerült mozgósítania.

Ez a véleménycikk (ami szokás szerint nem tükrözi feltétlenül a szerkesztőség állásponjtát) az európai parlamenti választásról szóló percről percre tudósításunk része, amelyben vasárnap egész nap Budapest mellett Londonból, Milánóból és Kolozsvárról jelentkezünk! Ha tudni szeretnéd, hogy hogy dönt idén Európa, kattints ide!

 

Ez az EP-választás más, mint az öt évvel ezelőtti. Abban legalábbis biztosan, hogy most volt effektív kampány mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon. Olyan, amilyen, de mégiscsak volt. Öt éve ugyanis úgy jött ki a lépés, hogy viszonylag gyors egymásutánban háromszor is választott Magyarország: először országgyűlést, utána Európai Parlamentet, és végül önkormányzati képviselőket. 

 

Egy ilyen turbulens választási év megterheli a választókat, főleg úgy, hogy már a parlamenti választást megelőző években is nonstop kampánypszichózisban élt a nemzet. A parlamenti választásra rá két hónapra tartott 2014-es EP-választáson emiatt a pártok eléggé visszafogott kampányt folytattak. (Az LMP például – forráshiányra hivatkozva – gyakorlatilag nem is kampányolt.) Az akkori alacsony, 28,92 százalékos részvétel ezeknek a tényezőknek is volt köszönhető.

 

Idén azonban majd minden mértékadó párt keményen beleállt a kampányba, és mindenkinek volt/van beazonosítható üzenete:

 

a Fidesz-KDNP-nek a migránsválság és a demográfiai csökkenés elegye, a DK-nak az Európai Egyesült Államok gondolata, az LMP-nek a klímavédelem, a Momentumnak az EU-s pénzek jobb elköltése, a Mi Hazánknak pedig a mostani, a Jobbik betagozódásával az ellenzék többi pártja közé újra kétosztatúvá váló pártrendszer meghaladása, személyükben a harmadik pólus képzése.

 

Két kirívó eset van: az MSZP-P és a Jobbik. A szoci-zöld együttműködésnek leginkább önmaga léte volt az üzenete, hogy ők összefogtak, és ehhez képest jóval kisebb hangsúllyal jelentek meg az európailag értelmezhető ügyek, mint az európai minimálbér. A Jobbik még ennyit sem izzadt ki magából: programjuk ugyan van, a listavezető Gyöngyösi Márton is beszél róla minden egyes interjújában, de valódi, karakteres üzenetet nem sikerült megfogalmaznia a pártnak. 

 

Azonban még így is nagy a kontraszt ahhoz képest, amit az öt évvel ezelőtti EP-kampányban tapasztalhattak a magyarok. Éppen ezért – bármennyire is kézenfekvő lenne a gondolat a tavalyi országgyűlési választások tapasztalatai alapján –

 

nem jelenthetjük ki (egyelőre legalábbis biztosan nem), hogy a minden eddigi EP-választást meghaladni tűnő részvételi arányból – ami már most, 15 órakor nagyobb, 30,52 százalékos részvételt jelez, mint a 2014-es EP-választáson összességében – egyedül és kizárólag a Fidesz-KDNP profitálna.

 

Mert sok párt folytatott most olyan kampányt, ami a saját szavazóbázisuk tekintélyes részét képes lehetett mozgósítani. Hogy ez valóban így van-e? Pár óra múlva kiderül.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

Egy új kutatás szerint már napi 78 perc zenehallgatás is elegendő ahhoz, hogy fent tartsuk mentális egészségünket.

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás