Nem biztos, hogy a szokatlanul magas részvétel kizárólag a Fidesznek kedvez

Petróczi Rafael

Szerző:
Petróczi Rafael

2019.05.26. 16:00

A mostani kampányba ugyanis majd' minden ellenzéki párt keményen beleállt. Emiatt a választás ezen pillanatában könnyen elképzelhető, hogy az ellenzéknek is sikerült mozgósítania.

Ez a véleménycikk (ami szokás szerint nem tükrözi feltétlenül a szerkesztőség állásponjtát) az európai parlamenti választásról szóló percről percre tudósításunk része, amelyben vasárnap egész nap Budapest mellett Londonból, Milánóból és Kolozsvárról jelentkezünk! Ha tudni szeretnéd, hogy hogy dönt idén Európa, kattints ide!

 

Ez az EP-választás más, mint az öt évvel ezelőtti. Abban legalábbis biztosan, hogy most volt effektív kampány mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon. Olyan, amilyen, de mégiscsak volt. Öt éve ugyanis úgy jött ki a lépés, hogy viszonylag gyors egymásutánban háromszor is választott Magyarország: először országgyűlést, utána Európai Parlamentet, és végül önkormányzati képviselőket. 

Egy ilyen turbulens választási év megterheli a választókat, főleg úgy, hogy már a parlamenti választást megelőző években is nonstop kampánypszichózisban élt a nemzet. A parlamenti választásra rá két hónapra tartott 2014-es EP-választáson emiatt a pártok eléggé visszafogott kampányt folytattak. (Az LMP például – forráshiányra hivatkozva – gyakorlatilag nem is kampányolt.) Az akkori alacsony, 28,92 százalékos részvétel ezeknek a tényezőknek is volt köszönhető.

Idén azonban majd minden mértékadó párt keményen beleállt a kampányba, és mindenkinek volt/van beazonosítható üzenete:

a Fidesz-KDNP-nek a migránsválság és a demográfiai csökkenés elegye, a DK-nak az Európai Egyesült Államok gondolata, az LMP-nek a klímavédelem, a Momentumnak az EU-s pénzek jobb elköltése, a Mi Hazánknak pedig a mostani, a Jobbik betagozódásával az ellenzék többi pártja közé újra kétosztatúvá váló pártrendszer meghaladása, személyükben a harmadik pólus képzése.

Két kirívó eset van: az MSZP-P és a Jobbik. A szoci-zöld együttműködésnek leginkább önmaga léte volt az üzenete, hogy ők összefogtak, és ehhez képest jóval kisebb hangsúllyal jelentek meg az európailag értelmezhető ügyek, mint az európai minimálbér. A Jobbik még ennyit sem izzadt ki magából: programjuk ugyan van, a listavezető Gyöngyösi Márton is beszél róla minden egyes interjújában, de valódi, karakteres üzenetet nem sikerült megfogalmaznia a pártnak. 

Azonban még így is nagy a kontraszt ahhoz képest, amit az öt évvel ezelőtti EP-kampányban tapasztalhattak a magyarok. Éppen ezért – bármennyire is kézenfekvő lenne a gondolat a tavalyi országgyűlési választások tapasztalatai alapján –

nem jelenthetjük ki (egyelőre legalábbis biztosan nem), hogy a minden eddigi EP-választást meghaladni tűnő részvételi arányból – ami már most, 15 órakor nagyobb, 30,52 százalékos részvételt jelez, mint a 2014-es EP-választáson összességében – egyedül és kizárólag a Fidesz-KDNP profitálna.

Mert sok párt folytatott most olyan kampányt, ami a saját szavazóbázisuk tekintélyes részét képes lehetett mozgósítani. Hogy ez valóban így van-e? Pár óra múlva kiderül.

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől
Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek