+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. május 26. vasárnap, 19:44
Miről szólt az EP-kampány Lengyelországban? Mekkora esélye van az összefogósdit játszó ellenzéknek legyőzni Orbán Viktor lengyel barátját, Jarosław Kaczyńskit? Mire megy az új baloldali párt, a Wiosna? Gyorstalpaló!

Ez a cikk az európai parlamenti választásról szóló percről percre tudósításunk része, amelyben vasárnap egész nap Budapest mellett Londonból, Milánóból és Kolozsvárról jelentkezünk! Ha tudni szeretnéd, hogy hogy dönt idén Európa, kattints ide!

 

Lengyelország is közte van azon tagállamoknak, ahol izgalmas eredmény születhet az EP-választásokon. Korántsem lefutott, hogy ki nyeri a választásokat és a kisebb pártok között is komoly versengés van. A lengyel politika szempontjából az EP-választások jelentőségét az adja, hogy Lengyelországban ősszel parlamenti választásokat tartanak. Egy esetleges ellenzéki győzelemnek komoly lélektani hatása lehet, és a Fidesszel jó viszonyt ápoló, és hasonlóan illiberális hajlamokat mutató nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) regnálása véget érhet.

 

Azt, hogy mennyire az őszi parlamenti választások erőpróbája lesz a vasárnapi választás, jól mutatja mennyire a belpolitika dominálta az EP-választási kampányt Lengyelországban.

 

Az utóbbi hónapokban összeurópai témák csak elvétve kerültek elő.

 

Az ellenzék leginkább azzal próbálta meg támadni a kormányt, hogy Lengyelország kilépését, azaz Polexitet tervez. A vádnak viszonyt nincs sok jogalapja azon kívül, hogy a lengyel kormánypártnak is van egy sor vitás ügye különböző EU-s szervekkel. Lengyelországban továbbra is a egyik legmagasabb az EU-tagság támogatottsága az Unióban. A közbeszédet viszont inkább olyan ügyek dominálták, mint a jóléti ígérgetések, az LMBT-ügyek és a lengyel katolikus egyház szerepe. A kampány kezdetén mind a kormánypárt, mind pedig ellenzék egymást túllicitálva ígérgetett jóléti intézkedéseket.

 

Jarosław Kaczyński PiS-elnök öt pontjával, amelyek között szerepelt a már így is nagyvonalú családi juttatások kiterjesztése, nehezen vette fel a versenyt az ellenzék. Miután Rafał Trzaskowski varsói ellenzéki polgármester aláírt egy LMBT-deklarációt, egész Lengyelország hetekig identitáspolitikai harcban égett. Az elmúlt hetekben pedig Tomasz Sekielski a lengyel egyház pedofil ügyeiről szóló dokumentumfilmje, a „Ne mond el senkinek” kavart indulatokat. Az elmúlt két hétben 21 millióan látták a filmet YouTube-on, és komoly vita alakult ki a lengyel katolikus egyház szerepéről. Hiába ígérte a kormány büntető törvénykönyv szigorítását és a keményebb fellépést a pedofil bűncselekményekkel szemben, de megtörténhet, hogy a botrány ráég az egyház legfontosabb politikai szövetségesének számító PiS-re.

 

Megmarad-e a PiS támogatottsága?

 

Magyarországgal ellentétben, ahol egy választási körzet van, Lengyelországban 13 körzetre oszlik az ország. Idén a választásokon hat lista közül választhatnak a szavazók.

 

A leglényegesebb kérdés, hogy a kormányzó PiS meg tudja-e őrizni a támogatottságát. Ugyanis korántsem egyértelmű, hogy a PiS fölényesen fog nyerni.

 

A kormánypárt legfontosabb kihívója a februárban összeállt széles ellenzéki összefogás, az Európai Koalíció (KE). A Koalíció vezető ereje a 2015-ig 8 éven át kormányzó jobbközép-liberális Polgári Platform (PO). Melléjük csatlakozott több kisebb ellenzéki párt, akik között ott van a liberális-piacpárti Nowoczesna, az utódpárti baloldali SLD, a parasztpárti PSL és a Zöldek. A közvélemény-kutatások szerint az összefogás még akár sikeres lehet, mivel az utolsó felmérésekben átlaga szerint csak egy százalékpont eltérése van a PiS (37,9%) és a KE (36,9%) között. Estére kiderül, hogy bevált-e Grzergorz Schetyna PO-elnök terve, aki arra játszott, hogy inkább menyiséggel, mintsem radikálisan új gondolatokkal győzzék le a kormányt.

 

A másik fontos kérdés az lesz, hogy a februárban berobbanó baloldali Wiosna (Tavasz) milyen eredményt fog elérni.

 

A Wiosna a két legnagyobb párttal szemben egy harmadik pólus kialakítását tűzte ki célul. A vállaltan meleg Robert Biedroń pártja radikális és a lengyel politikában tabunak számító programmal, mint az egyházi személyek megadóztatása vagy a melegházasság vetette bele magát a kampányba. Az ígéretes kezdet után a lendület azonban elfogyott és áltagban 8 százalék körül mérték a pártot.

 

A szélsőjobb is összefogott

 

Nemcsak a liberális ellenzék, de a szélsőjobb is összefogott. Konföderáció néven indul együtt a botrányhős, politikai trash celeb Janusz-Korwin Mikke, a Ruch Narodowy (Nemzeti Mozgalom) és több más széljobbos személyiség. A PiS-t jobbról előző Konföderáció nagyrészt antiszemita és EU-ellenes megmozdulásaival került be a médiába. A Konföderáció több mint valószínű be fog jutni az EP-be, mivel a kampányban stabilan 5 százalék felett mérték a szövetséget.

 

A rockénekes Paweł Kukiz populista protestpártja a Kukiz’15 viszont aggódhat, mivel a pártot általában az 5 százalékos küszöb környékén mérték. A párt jóideje identitásválsággal küzd, ami nagy valószínűség szerint tovább folytatódik majd a választások után és hasonlóan a többi, a lengyel politikában gyakorta felbukkanó egyemberes pártokhoz hasonlóan el fog tűnni.

 

A vasárnapi választásoknak az esélytelenek nyugalmával fut neki a Lewica Razem (Együtt Baloldal), amely az újbalos Razem (Együtt) mellett több kisebb baloldali szociáldemokrata pártot tömörít. A balos szövetséget bőven a küszöb alatt, 2 és fél százalékon mérték legutóbb.

 

A lengyelek 52 képviselőt választanak, a brexit miatt eggyel többet mint az előző választáson, de az 52. képviselő csak Nagy-Britannia kilépése után veheti fel majd a mandátumát.

 

A részvételi arány itt is meglepően magas a korábbi választásokhoz képest, délután 5-ig a szavazók 32,5 százaléka szavazott, ez nagyjából kétszer több mint a 2014-es EP-választásokon.

 

Az, hogy a magas részvételi arány kinek kedvezett majd kilenc után, a szavazókörök zárása után derül ki.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás