+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2019. május 26. vasárnap, 09:55
A Magyar Nemzet számai szerint a Fidesz győzelme mellett a DK és Momentum nagyot ment itthon, az LMP kiesett. Ausztriában a Strache-videó hatására bezuhant a Szabadságpárt, erősödött Kurz kancellár; Szlovákiában kiestek a magyar pártok; Németországban taroltak a Zöldek és bukott az AfD. Az Egyesült Királyságban nagyot nyert Farage, buktak a konzervatívok, Franciaországban Le Pen verheti Macront. Percről percre!

Hogy mi az az EP-választás? Itt tényleg mindent megtudsz róla.

CIKKÜNK GYAKRAN FRISSÜL, NYOMD MEG AZ F5-ÖT, ÉS LÁTNI FOGOD!

 

összesen: 167 db | 20 db/oldal

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Hutter Marianna

Holott 2014-ben ilyenkor még csak 19,53 százalékos volt, 2009-ben pedig 24,09 százalék. Ilyen magas részvétel 2009-ben csupán 17 órakor volt, sőt mi több:

 

ez egyben azt is jelenti, hogy már most többen szavaztak az EP-választáson, mint öt éve, akkor ugyanis a választásra jogosultaknak mindössze a 28,9 százaléka voksolt.

 

 

Ezzel gyakorlatilag kijelenthető, hogy Magyarországon a mai napon rekordmagas részvétellel kell kalkulálnunk. Ti mit tippeltek, mennyinél fog megállni a számláló?

Techet Péter

Szerbia is szavaz
2019. május 26. 15:30

Legalábbis büszkén jelenti a horvátországi szerbek pártja, amely önállóan méretteti meg magát a választásokon, hogy számos egykori horvátországi szerb, akit évekkel ezelőtt elűztek otthonából, vagy önszántából költözött Szerbiába, Belgrádban és Szabadkán szavaz. A párt azt akarta volna, hogy a Szerbiában élő horvát állampolgárok több helyen is szavazhassanak. A Milorad Pupovac, zágrábi professzor vezette horvátországi Független Szerb Demokrata Párt azonban elfelejti: azért nem minden voks lesz az övé, ugyanis nem csak egykori horvátországi szerbek élnek horvát útlevéllel Szerbiában, hanem vajdasági horvátok is. Mindkét csoportnak persze kell horvátországi lakcím a voksoláshoz – azzal pedig tényleg inkább azon szerbek rendelkeznek, akik Horvátországból kerültek át Szerbiába.

Pupovac pártjának amúgy legfeljebb három-négy százalékra lehet esélye, ennyi a horvátországi szerbség mai létszáma, ez pedig nem jelent EP-mandátumot. Ha a háború előtti Horvátországot nézzük, akkor viszont egy szerb párt akár több mandátumot is hozhatott volna: 1990-ben a tizenöt százalékot is meghaladta a horvátországi szerbség aránya.

A horvát képviselők között amúgy részben lesz kisebbségi érdekeket képviselő politikus, ugyanis a balliberális Amszterdami Koalíció első helyén Valter Flego isztriai zsupán áll, akinek Isztriai Demokrata Gyűlése (IDS/DDI) a félsziget olasz lakosainak pártja is egyben. Flego maga is kétnyelvű: horvát és olasz. Az Amszterdami Koalícióban több balliberális párt állt össze, akár tíz százalék felett is szerezhetnek; a pártról itt írtam részletesebben.

Pintér Bence

Horváth Anna csak remélni tudja, hogy ez a reggeli székelyföldi, országos átlag alatti részvétel annak tudható be, hogy dologidő van, tavasz van, és a székely ember szombaton is dolgozott.

Stúdióban Ülő Szakértő

Hutter Marianna

Ahogy lenni szokott, a Nemzeti Választási Iroda idén is közzéteszi a választás napján történő rendkívüli eseményeket. Ezek alapján eddig viszonylag nyugodtan telik a vasárnap, a legjellemzőbb probléma az volt, hogy rosszul lett egy szavazó vagy egy szavazatszámláló bizottsági tag, így voltak, akikhez mentőt is kellett hívni.

Egy rendhagyóbb eset azért történt Pátyon: „10:30-kor az egyik választópolgár pulóverét levette magáról, ami alatt az egyik párt kampánypólója vált láthatóvá. A pólót mindenkinek mutogatta a választóhelyiségben. A szavazólapot vágóeszközzel szétvágta, és a maradékot borítékba tette. A bizottság felszólította a választópolgárt a szavazóhelyiség elhagyására, aki ennek eleget tett.” 

Kulcsár Árpád

Legalábbis nagyon terjed a közösségi médiában egy SMS, amelyben valaki arra biztatja a románokat, hogy zúzzanak el szavazni, mert most van esély kiütni a magyar képviseletet. 

 

 

„Románok, gyertek szavazni! Néhány lépésre vagyunk attól, hogy kiseperjük a magyarokat a politikából. A magas részvétel azt jelenti, hogy a magyarok nem kerülnek be a döntéshozatalba” – írja az üzenet. 

Most attólt eltekintve, hogy ez egy soviniszta akciónak tűnik, eléggé igaza van: a romániai 13:00 órai részeredmények azt mutatják, hogy jelentősen alulmarad a választási kedv az erdélyi magyar megyékben az országos átlaghoz képest. A magyar részvétel lemaradása nagyobb, mint a korábbi EP-választásokon és mint az utóbbi parlamenti megmérettetésen.

Bukovics Martin

Nem én vagyok az egyetlen hülye, aki azt hitte, a londoni nagykövetségen kell szavaznia! Épp pár magyarral beszélgetve tudtuk meg, hogy másoknak is a külképviseleti szavazás tűnt logikusnak – na meg az, hogy meg se nézzük az értesítő papírt a szavazás helyével. Többen is felrótták, hogy a metodista központ előtt sehol egy magyar zászló, sehol valami hangsúlyos tábla vagy felirat, hogy merre is kéne menni: gyakran a választást lebonyolítók szólítják le a potenciális szavazókat. A hangulat mindenestre kitűnő Londonban, pláne egy pint cider után! Cheers!

 

Megvan minden idők egyik legokosabb és legmenőbb pénzügyminisztere, akitől egyszerre ijedt meg Wolfgang Schäuble és a fél pénzvilág, és aki úgy volt tag egy radikálisan baloldali kormányban, hogy nemzetközi szövetségesei főleg kőkonzervatív bankárok voltak? Ő Janisz Varufakisz, egy görög és ausztrál állampolgársággal egyszerre rendelkező közgazdászprofesszor, akit Alekszisz Ciprasz a Sziriza első kormányzása elején bízott meg azzal, hogy valahogy felhozza Görögországot a rengeteg adósság alól a felszínre.

 

 

Ez persze nem sikerült neki úgy, ahogy akarta – hogy miért, azt nem teljesen tudom még, mert még csak most tartok az erről szóló, rendkívül olvasmányos könyvének felénél, de az már kiderült belőle, hogy miért van igaza mindenkinek, aki korrupt, szűklátókörű és velejéig rohadt brüsszeli elitről beszél.

Amióta 2015-ben távozott a görög pénzügyminisztérium éléről, azóta Varufakisz azon dolgozik, hogy valahogy felrázza Európát, tudatosítsa az emberekben, hogy a hatalom lényegében náluk és az általuk megválasztott képiselők/vezetők kezében van. „Ha meg akarod változtatni a Római Birodalmat, akkor azt jobb Rómában elkezdeni” – ezzel indokolta még télen a közgazdász, hogy az EU demokratizálását célul kitűző Diem25 nevű mozgalmával miért éppen a németországi EP-választáson indult el. (A döntésben az is szerepet játszhat, hogy Németországban az EP-választáson a parlamenti választással ellentétben nincs 5 százalékos bejutási küszöb, így 1 százalék körüli eredménnyel is meglehet egy mandátum.)

Szerencséje van amúgy a német sajtónak, mert 2015 után ismét űzheti egyik kedvenc elfoglaltságát, a Varufakiszon való gúnyolódást: két balos lap, a Süddeutsche Zeitung és a Die Tageszeitung is elkezdte ütni Varufakiszt egy friss bejelentése miatt. A közgazdász ugyanis napokkal a választás előtt bejelentette: ő igazából nem az EP-képviselőségért csinálta ezt az egészet – megélhetési gondjai nincsenek, így őt számos kelet-európai politikussal ellentétben nem annyira motiválja a brüsszeli ~7000 eurós fizetés –, hanem azért, hogy szerepelhessen és vitázhasson egy csomót az EU-t érintő elképzeléseivel olyan helyeken és országokban is, ahova nem biztos, hogy meghívnák, ha nem lenne EU-kampány.

Az uniós szinten régóta Zöld New Dealt szorgalmazó Varufakisz inkább a görög politikára koncentrál: legkésőbb ősszel választások lesznek, ő pedig a Mera25 nevű pártjával be akar kerülni a görög parlamentbe. Szóval ma este nem csak az derül ki, hogy mennyire bírják még a görögök Cipraszt és a Szirizát, hanem az is, hogy a németek pénze után (a könyvei ritka jó eladottsággal pörögnek a német könyvpiacon) a szavazataikat is megkaphatja-e Varufakisz!

Petróczi Rafael

2014 olyan szerencsétlen vagy éppen szerencsés év volt (döntse el mindenki maga), hogy három országos választásra is sor került Magyarországon: először egy országgyűlésire április 6-án, majd egy EP-választásra május 25-én, és végül egy önkormányzatira október 12-én. Ez akkor a Fidesznek jutalomjáték volt: az ellenzék szerencsétlenkedése mellett az úgynevezett győzteshez húzás jelensége is segítette a kormánypártokat. 

Na de mi is ez pontosan?

 

A győzteshez húzás az embernek abból a jellemző viselkedéséből indul ki, hogy az emberek általában nem szeretnek a vesztes oldalhoz tartozni.

 

Ezért aztán, ha egy megmérettetetésen, például egy választáson nyer egy párt, akkor még a korábbiaknál is többen kezdik el a nyertest támogatni. 

Megnyilvánulhat ez olyan dolgokban, hogy az egyén úgy emlékszik vissza, hogy a győztesre szavazott a választáson, holott nem; megnyilvánulhat abban, hogy a választást követően hirtelen javulnak a nyertesek támogatottsági adatai, és – amennyiben az adott választást követi még egy vagy több – előfordulhat az is, hogy a győztes a megnövekedett bázisát a következő megmérettetésre is át tudja menteni. Ezek mindegyik fennált a 2014-es, újabb Fidesz-kétharmadot hozó országgyűlési választás után.

Az EP-választás ciklusa azonban öt év, és mivel a legutóbbi országos választásnak már több, mint egy éve, nehezen elképzelhető, hogy a győzteshez húzás jelenségéből bármilyen módon is profitálni tudna Orbán. Ebbe a szalmaszálba kapaszkodhat most az ellenzék, elnézve a rekordokat döntögető részvételi arányokat, amik legutóbb pont nem őket segítették.

Akit nem érdekel az egész szavazási hercehurca, az se nagyon ússza meg, hogy szembe fusson vele, ma van az EP-választás. A Facebookra belépőket ugyanis ez a kép fogadja:

 

 

Aki pedig a Google-t nyitja meg, az ezt látja:

 

 

Szavazás után röviden beszéltünk az RMDSZ ügyvezető elnökével Kolozsváron.

A Harrer Pál Általános Iskolában a szokásos kígyózó sorok helyett délben még átjelentkezőként is várakozás nélkül tudtam szavazni. Mivel fényképezni nem lehetett, ezért alább látható képpel illusztrálom, micsoda csendélet volt a III. kerületben: 

 

 

Az általános iskola kicsit közelebbről megnézve amúgy szerintem kimutatható mennyiségű szavazót vesz el a Fidesztől: a kopott bútorokon talán túl is tudnék lépni, de a vécébe beérve gyorsan feltűnt, hogy nem csak vécépapír nincs az iskolában, hanem még tartó sem.

Petróczi Rafael

13 órakor 24,01 százalékos volt a magyar részvételi arány, ami magasan a legtöbb az itthoni EP-választások történetében. Öt éve ebben az időpontban mindössze 15,9 százaléknál, 2009-ben 19,4 százaléknál, 2004-ben pedig 19,9 százaléknál jártunk. Beszédes az is, hogy a mostani 24,01 százalék alig marad a 2014-es 15 órási eredménytől: akkor a választók 24,06 százaléka járult az uránk elé délután háromig. 2019-ben már délután 1-kor elértük gyakorlatilag ezt a szintet.

Az eddigi legmagasabb választási részvétel amúgy 2004-ben volt: akkor az urnazárásig a választók 38,5 százaléka tette tiszteletét a szavazóhelyiségekben. Nagyon úgy tűnik, ezt a részvételi arányt idén meg fogja haladni Magyarország.

Egy percig sem akarunk úgy csinálni, mintha nem lenne teljesen lefutott sztori a 2019-es EP-választás Magyarországon, úgyhogy próbáljuk legalább magunknak izgalmassá tenni. Ezt egy módon lehet elérni: pénzzel! Szerkesztőségünk összes tagja bedobott egy-egy ezrest Galla Miklós Különbusz Kristóf című szóvicckönyvébe, majd megtippelte a pártok százalékait, illetve a részvételi arányt.

Ezt az őrült összeget, 11 ezer forintot (elég kis szerkesztőség vagyunk) nyeri meg az, aki a legtöbbször jár nagyon közel egy-egy százalékos eredményhez. Mivel nem csak a nyilvános önfényezést, hanem a nyilvános megszégyenítést is szeretjük, ezért az eredmények után bemutatjuk a munkájához legjobban értő kolléga mellett a munkájához legkevésbé értőt is! 

 

A NAGY NYEREMÉNY EGY RÉSZE. (PÁRAN UGYANIS HITELBE FOGADTAK).

 

Tehát a tippek beküldési sorrendben:

 

Pintér Bence: Fidesz 59%, MSZP-P 11, DK 9, Jobbik 7, Momentum 6, LMP 5, Kutyák 2, Mi Hazánk 1. Részvételi arány: 39.

 

Illés Gergő: Fidesz 55%, Jobbik 11, MSZP-P 11, DK 10, Momentum 5,5, LMP 4,5, MKKP 2, Mi Hazánk 1. Részvételi arány: 41. 

 

Techet Péter: Fidesz 54%, Jobbik 11, MSZP-P 10, DK 10, Momentum 5,6, LMP 4,8, MKKP 2,5, Mi Hazánk 2. Részvételi arány: 43.

 

Bukovics Martin: Fidesz 55%, DK 10, MSZP-P 9,5, Jobbik 9, LMP 5,5, Momentum 5, Mi Hazánk 3, MKKP 2,5. Részvételi arány: 40.

 

Bakó Bea: Fidesz 56%, DK 10,5, Jobbik 9,5, MSZP-P 9, LMP 5, Momentum 4,5, Mi Hazánk 3,5, MKKP 2. Részvételi arány: 34%.

 

Petróczi Rafael:  Fidesz 56 %, DK 10, MSZP-P: 10, Jobbik: 9, LMP: 5,5, Momentum: 4,5, MKKP: 2,5, MH: 2,5, Részvétel: 36%.

 

Fekő Ádám: Fidesz 54 %, DK 10, MSZP-P 9,5, Jobbik 9, Momentum 6, LMP 4, Mi Hazánk 4, MKKP 3. Részvételi arány: 45%.

 

Kiss Brigi: Fidesz 50,85%, MSZP-P 12,1, Jobbik 11,6, DK 9,8, Momentum 5, LMP 4,6, Mi Hazánk 3,2, MKKP 2,8. Részvételi arány: 38.

 

Kulcsár Árpád: Fidesz 56%, DK 11, MSZP-P 10,5, Jobbik 9, LMP 5,5, Momentum 5,5, MKKP 2,5, Mi Hazánk 2. Részvételi arány: 35.

 

Ruttkay Lili: Fidesz 53%, DK 10,5, Jobbik 10,5, MSZP-P 9, Momentum 5,5, LMP 4,5, MKKP 4, Mi Hazánk 3. Részvételi arány: 41.

 

Hutter Marianna nem vállalja nyilvánosan a tippjeit, mert nem akarja, hogy megsértődjenek a pártok.

 

Stúdióban Ülő Szakértő

Három, elegáns olasz nyugdíjas néni – vélhetően az egyikük unokájával – ül együtt mellettem egy kávézóban, és hangosan töltenek ki egy olasz applikációt, amely megmondja: kire kell szavazniuk. Alapvetően baloldali és liberális véleményekre mondtak a nénik jól hallhatóan igent: ne lépjenek ki az EU-ból, legyen humanista a menekültpolitika, segítsék a menekülteket, a külföldiek munkavállalási jogát ne korlátozzák Olaszországban, és hasonlók. Kicsit a melegházasság, ill. a szociális segélyek kapcsán látszik eltérés. Ennek megfelelő is az eredmény: az egyik néninek a Forza Italiát, a másik kettőnek a Demokrata Pártot hozta ki a teszt. Ezzel alapvetően egyet is értenek. És noha eszerint politikai ellenfeleik egymásnak, nyugodtan kávéznak tovább.

Illés Gergő

Nemcsak Magyarországon kellemes meglepetés a részvételi arányok alakulása, a Europe Elects élő közvetítése szerint szinte minden, vasárnap választó EU-tagállamban jobbak a részvételi adatok a korábbiaknál.

Észtországban a helyi idő szerint déli adatok alapján idén 29,1 százalékos a részvétel, öt évvel ezelőtt pedig csak 25,3 volt.

Franciaországban a déli adatok alapján 19,26 százalék járult az urnák elé, ez 2014-ben még csak 15,7 százalék volt.

Dániában szintén délben már 24,7 százalékos volt a részvétel, öt évvel ezelőtt pedig csak 20,3.

Horvátország 11:30-as adatai 9,93 százalékos részvételt jeleznek az előző választások 7,64 százalékához képest.

Az egyedüli kakukktojás Szlovénia, itt a 11 órás adatok szerint minden EP-választáson körülbelül 8-9 százaléknyi szavazó jelent meg. Bulgáriában sincs áttörés, a reggel 9-es adatok alapján 6,9 százaléknyian mentek szavazni. Ez kevesebb a 2014-es 7,62 százaléknál. Ciprus szigetén délben 19 százalék ment el szavazni, nem nagy a változás a 2014-es 18 százalékhoz képest.

összesen: 167 db | 20 db/oldal

1 2 3 4 5 6 7 8 9
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás