Óriásit szakított a DK és a Momentum, bukott az MSZP és az LMP. Percről percre egész nap az Azonnalin!

Viszlát, la revedere, goodbye, ciao

Hát ez most ennyi volt, a közvetítést lezárjuk, köszönjük a figyelmet, óriási öröm ennyi és ilyen jó olvasóknak írni.

Akit még mindig aktívan foglalkoztat az EU jövője, olvassa továbbra is gyakran az Azonnalit, most pedig még ezt a három cikket.

+ Ésik Sándor gyorselemzése: Orbán ne örüljön annyira.

+ Manfred Weber lényegében kirakta a Fideszt a Néppártból.

+ Hiába nyerte szét magát Sebastian Kurz Ausztriában az EP-választáson, a Strache-videó miatti osztrák kormányválság is napirenden van, a szocdem SPÖ pedig pár sör után közölte a választás éjszakáján: már nem csak Kurz, hanem a komplett osztrák kormány ellen benyújtják a bizalmatlansági indítványukat. Szóval hétfő délután óriási buli várható Bécsben!

Jó éjszakát! És ne felejtsétek: hétfő reggel jön is a Reggeli fekete!

Salvini elfelejtette Orbánt

„Holnap korán kelnek a híveink, ezért előrehoztuk a sajtótájekoztatót. Mi egy felelős erő vagyunk” – kezdte sajtótájékoztatóját Matteo Salvini 00:53-kor, majd elfelejtette megdicsérni Orbán Viktort: „Mi vagyunk Dél-Olaszország első pártja is. Ahogy Le Pen a franciaké, és Farage a briteké. Le Pen, Farage megmutatta, változik Európa. Mi hárman megváltoztatjuk Európát.” Bejelentette, hogy nem szakít az Öt Csillaggal, marad a kormány, nem lesznek előrehozott választások, mint sokan várták: „Holnaptól visszatérünk a kormányzati munkához, sok még a teendő: csökkenteni kell az adókat, növelni kell a családtámogatást. Ez a kormány feladata, ezt kell továbbvinni!” Gratulál a belga, holland és osztrák eredményekhez is. Orbánt még mindig nem említi.

Salvini nem sokat beszél az összjobbos EP-frakcióról, a Lega polgármestereinek feladatait ismerteti inkább. Na, végre megemliti a magyarokat: „Új Európa született ma a franciák, németek, finnek, svédek, magyarok, lengyelek döntésével. Egy olyan Európa, amely a munkán alapul."

Ezt követően pedig felállt, és elment, kérdezni nem lehetett tőle.

Nigel Farage új pártja nagyon felülmúlja a régit

Még nem jött ki az összes eredmény Nagy-Britanniából, de egyelőre minden (átlagosan 6-8 képviselős) körzetben az első két-három helyet elvitte a Brexit Párt – legalábbis Londonon kívül, mert ott a liberális demokraták nyertek. A Brexit Párt azt ígéri, hogy megcsinálják a brexitet, de a hogyan-kérdésre általában csak a WTO a válasz. Az eddigiek alapján 15 EP-képviselőjük már biztosan lesz, ami már most több, mint amennyi a UKIP-nak volt az előző ciklusban. És még nincs minden összeszámolva (eddigi eredmények itt). Mindenesetre magukhoz képest még mindig a liberális demokraták nyerték a legnagyobbat: az eddigi állás szerint tíz EP-képviselőt küldhetnek Brüsszelbe/Strasbourgba, miközben eddig csak egy volt nekik.

Salvini a bűvös számra vár

Egy másik felmérés szerint, ami a La7 magántévén jelent meg, a Lega 33 százalékon áll, a Demokrata Párt 21-en, az Öt Csillag csak 19-en, Berlusconiék pedig 8 százalékon. Salvini azért vár annyit a sajtótájékoztatójával, mert biztos akar lenni abban, hogy megvan neki a 30 százalék feletti eredmény. A RAI köztévé szerint viszont nincs meg a Legának a 30 százalék. Elvileg 10 perc múlva most már tényleg a sajtó elé lép.

Megvannak az első részleges eredmények Romániából: az RMDSZ valószínűleg megnyugodhat

A román Központi Választási Iroda helyi idő szerint éjjel egy után elkezdte közzétenni első eredményeit. Ami szembetűnő, az RMDSZ nagy valószínűséggel megnyugodhat, ugyanis 68 százalékos feldolgozottságnál 6,9 százalékuk van. Ez nagyon nagy eredmény, ugyanis a kampánystábban és a pártban mindvégig hatalmas bizonytalanság volt tapasztalható az est folyamán, az exit poll ugyanis csak 5,4 százalékot mért nekik, és 3 százalékos hibahatárral dolgozott. Így valószínű a Szövetség megnyugodhat, még akkor is, ha a nagyvárosokban és Bukarestben még hátravan a számlálás java.

Ami meg szembetűnő: az USR és a PLUS választási szövetsége sem fog húsz százalék fölött szerepelni, hiába mutatta azt a poll, jelenleg 17,1 százalékon vannak (igaz, rajtuk még valamennyit dobni fognak a diaszpórából beérkező szavazatok). Nagy valószínűség szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyeri a választást, nekik 28,1 százalékot mérnek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 25,3-mal másodiknak futott be, és az USR–PLUS választási szövetség lett ugye a harmadik. A Victor Ponta exminiszterelnök által összegrundolt Pro Romania párt 6,7, a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártja 5,2 százalékon áll (ez azért sovány eredmény, még kibukhatnak). 

Az este nagy vesztese a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), akiket most már nyugodt szívvel dobhatnak ki az európai ALDE-ból, hiszen jelenleg 4,4 százalékon állnak, és szinte esélytelenek az EP-be való bejutásra. 

Magyarországon 25 százalékot hozott az SZDSZ, Németországban 5,5-öt

Míg Magyarországon az EP-választás után Fidesz ellenzéke egyértelműen két (baloldali-)liberális párt, a DK és a Momentum lett összesen 25 százalék körüli eredménnyel, a német (jobboldali-)liberális Szabad Demokraták elég szépen elhasaltak: 5,5 százalékot hoztak össze, miközben rendre 10 százalék környékén mérték őket a közvélemény-kutatók. „Hahahahaha” – kommentálta az eredményt Techet Péter. Apró fun fact: az FDP EP-listáját vezető Nicola Beer anno Orbán mellett lobbizott az EP-ben a Sargentini-jelentés elfogadásakor. 

Momentum: Okoskodás > Buli

A Momentum tagsága jól láthatóan jobban szeret cigizni és okoskodni, mint bebaszva táncolni, úgyhogy most el is búcsúzok szeretettel, köszi!

Ha már otthon ennyire szar a helyzet, legalább az észt pártom megvigasztal

Az előzetes eredmények szerint szorosan, de az élen végez az észt párt, amire egy ideális EU-ban szavaznom kéne (hogy ez hogy jött ki, arra itt a magyarázat). Az élen ott azt jelenti, hogy 21,7 százalék. 

És valóban, a magas részvétel nem csupán a Fidesznek kedvezett

Elég nagy szkepszissel fogadták a szerkesztőségi tagok a délutáni írásomat, amiben azt bizonygattam, hogy a 15 óra magasságában látható szokatlanul magas részvételi adatok nem feltétlenül csak a Fidesznek kedvezhetnek. Az állításom ugyanis az volt, hogy ezen a választáson nem csupán a kormánypártoknak, hanem az ellenzék sok szereplőjének is volt olyan karakteres üzenete, ami az adott pártok szavazóbázisát mozgósíthatta.

Ebben a megállapításomban magam is elbizonytalanodtam akkor, amikor Reiner Roland grafikonjaiból kiderült, hogy elsősorban nem az ellenzéki, hanem a fideszes körzetekben emelkedett nagyobb arányban a választási részvétel.

Nos, az élet igazolta, hogy nem minden fekete-fehér. Való igaz, ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz – mint szinte 2010 óta mindig – most is verhetetlen mozgósításban. Azonban, ha a teljes ellenzék összességében nem is tudott a kormányhoz hasonló mozgósítást produkálni, annak egyes pártjai, név szerint a DK és a Momentum igenis képes volt erre. 

És hogy miért? Miért tudott pont ez a két ellenzéki párt ilyen jól mozgósítani, míg az LMP és az MSZP-P nem? Szakács András szerint azért, mert a DK és a Momentum mert kockáztatni, és mondani valami markánsat Európáról. Ráadásul az ő kampányukban az üzenetek mögött nem a pártokat láthattuk, hanem a személyeket, Dobrev Klárát és Cseh Katalint.

A libdemek nagyot nyertek, a konzervatívok a földbe álltak Londonban

Kelet-Angliában három helyet húzott be a Brexit Párt (de mondjuk hasonlóképp erős volt a UKIP is eddig a körzetben), a látványosabb győzelem a brexit megakadályozását hirdető liberális demokratáké, akiknek eddig egy helyet sem sikerült behúzniuk itt, most viszont két mandátumot is visznek. Londonban is két helyet visznek a libdemek (a legutóbbi EP-ciklusban nem volt nekik egy se), miközben a konzervatívok egyet se, pedig az előző ciklusban két, viszonylag ismert MEP-jük is volt. A Labour és a Brexit Párt 2-2, a Zöldek egy helyet nyertek a brit fővárosban. 

Salvini az ablakból ordibál

Még mindig itt vagyok Milánóban a Lega buliján, arra várunk, hogy végre lejöjjön az újságírókhoz Salvini, aki még mindig fent tárgyal a híveivel. Illetve nem. Most éppen tűzijátékot lő ki az ablakon. Előtte mar kiordibálta, hogy „énekeljünk”, illetve azt is, hogy „mit isztok?”. Az egyik munkatársa pedig azt tudatta a lent gyülekező újságírókkal, hogy nagyapa lett. A tűzijátékozás után elvileg már tényleg jön a sajtótájékoztató.

Választási tanulságok Lengyelországból

A szavazatok nagy többségét a két legnagyobb politikai erő a kormányzó PiS és az ellenzéki Európai Koalíció vitte el most vasárnap Lengyelországban. Ezek alapján a korábban töredezett és hektikus lengyel pártrendszer láthatóan tovább tömbösödik.

A PiS számára jó jel, hogy egy korrupciós és egyéb politikai botrányokkal teli félév után eddigi legjobb választási eredményét tudta elérni. Az ellenzék viszont hiába stabilizálta helyzetét a pár évvel ezelőtti mélypont után, számukra azonban mégis komoly intő jel a vereség. Ha jobb eredményt akarnak elérni az őszi parlamenti választásokon akkor muszáj lesz valami hozzáadott értéket találni az összefogás tömeghatásán és a már korábban bejáratott politikusaikon kívül. Kérdéses továbbá, hogy a visszatérését egyre nyíltabban tervezgető Donald Tusk személye tud-e majd lendületet adni az ellenzéki Koalíciónak.

A Wiosna a vártnál viszonylag rosszabb eredményt ért el. Robert Biedroń pártvezér viszont ezt is győzelemként értékelte, mivel a februári indulás után rögtön bejutottak az EP-be. Azt azért hozzá kell tenni, hogy az egykor jobb napokat látott liberális Nowoczesna sokkal ismeretlenebb arcokkal jobb eredményt tudott elérni 2015-ös első indulásakor. Az Onet kérdésére válaszolva azonban Biedroń továbbra is kizárta a Koalícióhoz való csatlakozást. Az, hogy a szélsőjobbos Konföderáció bejutott viszonylag meglepetés. A későbbiekben az lesz érdekes, hogy hogyan hat majd a PiS-re a nacionalista vonalat keményebben képviselő és a kormánypártot is hevesen támadó formáció.

További érdekesség a lengyel eredmények kapcsán, hogy a hírek szerint Beata Szydło volt miniszterelnök kapta a legtöbb szavazatot az összes jelölt közül.

Ne legyünk perverzek!

Ezt Szél Bernadett mondta nekem, pedig csak arról kérdeztem a Momentum eredményváróján, hogy mit üzen a választáson csúnyán leszerepelt LMP etikai bizottságának. Részletek itt.

Fog-e az EP-ben egymás mellett ülni Dobrev Klára és Cseh Katalin?

Igyekszem lassan túllépni a DK és a Momentum okozta sokkon, de nem könnyű, azért még ezt az egy posztot hadd szánjam rájuk. Arra leszek leginkább kíváncsi, hogy ezek után marad-e a DK az S&D frakcióban. A Macron-ALDE leendő liberális közös frakcióban ugyanis szívesen látnák őket – ezt maga Guy Verhofstadt lengette be az Azonnalinak – és nyilván még jobban örülnek nekik, ha négyen vannak kettő helyett. És ha előfordul az, hogy közös frakcióban kötnek ki Gyurcsányék és a XXI. századi csillogó szemű fiatalok, pláne ennyien, akkor mi lesz ebből? 

Mi volt a jó kampánystratégia az idei magyar EP-választáson?

Itt leírtam. Azt is, miért nyert ekkorát a DK és a Momentum.

Mi volt a helyes stratégia ezen a választáson?

A kora esti órákban megjelent rövid kampányértékelésemben említettem, hogy a nemzetállamok Európája mellett kampányoló Fidesz mellett a DK a választás egyik legmarkánsabb üzenetét fogalmazta meg a föderatív Európa ígéretével és tervével, miközben a Momentum is a 2018-as kampányhoz képest nagyot váltott. A korábbi közösségre (Momentum) és elvont üzenetre (remény) koncentráló kampánystratégiát az idei választáson felváltották a személyközpontú, Cseh Katalin, Donáth Anna és Fekete-Győr András köré, illetve a kézzelfogható ígéretekre (mire költsük az európai pénzeket) építő üzenetek.

Ezzel szemben a DK legnagyobb ellenfele, az MSZP-P hol az összefogásról, majd a fővárosi összefogásról kommunikált, az LMP pedig az általánosságok szintjén maradt meg a környezetvédelemre építő kampányával.
A választók, úgy tűnik, idén megbüntették a kampányban alibiző pártokat, és azok jártak jól, akik kockáztattak és megosztóbb ígéretekkel bombázták a szavazókat. Kockázatos volt ez, mert egy megosztó ígéret nem csak annak pártolóit mozgósíthatja, hanem annak ellenzőit is. A választók manapság amúgy is szeretnek inkább valami ellen szavazni. A föderalisa Európa és az EU költségvetésének átszabása akár mozgósíthatta volna ezek ellenzőit is, de az idei választáson, úgy tűnik, az üzenetek nem kaptak gellert, és a támogatóknál csapódtak le és generáltak aktivitást.

Itt a migrációs válság összefoglalva egy egészen rövid párbeszédben!

A Lega milánói eredményváróján egy középkorú úrral elegyedtem szóba a kávésátornál:

Középkorú úr: Hogy is hívják Matteo magyar barátját?

Én: Orbán?

Középkorú úr: Ő zárta le a török határt, ugye? 

Én: Nem, a szerbet.

Középkorú úr: Azt meg minek?

Ilyeneket lehet beszélgetni a milánói Lega-buliban

Kávés: Hogy hívják Matteo magyar barátját?

Én: Orbán?

Kávés: Ő zárta le a török határt, ugye?

Én: A szerbet.

Kávés: Azt minek? :DDDDDDD

Budapesten a Momentum még majdnem a DK-t is verte

Hogy befolyásolja az eredmény az önkormányzati választásokat? Nem tudjuk, de Budapesten a Fidesz 41,17 százalékot szerzett, a DK 19,79-et, a Momentum 17,35-öt, az MSZP-P 9-et, az MKKP 3,83-at, az LMP 2,98-at. 

Erősödő kalózok, gyengülő kommunisták Csehországban

A cseh politika egyébként személyes kedvencem, kicsit méltatlan is, hogy mindeddig egy szót nem ejtettünk arról, hogy mi is történt a csehországi EP-választásokon, ahol egyébként rekordrészvételt mértek, ez arrafelé 29 százalékot jelent.

Itt a liberális pártcsaládban ülő Andrej Babis pártja tudott győzni, habár jóval kisebb arányban, mint azt előzetesen várni lehetett: az ANO csupán a voksok 21,18 százalékát kapta, hat mandátumot nyertek el. Őket követi az Európai Konzervatívok és Reformisták csúcsjelöltje és pártja, a Polgári Demokrata Párt (ODS) 14,54 százalékkal és négy képviselővel.

13,95 százalékot kapott a fiatalok körében nagyon népszerű Kalózpárt, ez már csak három mandátumra volt elég. A liberális-konzervatív TOP09 és a lokalista STAN szövetsége 11,65 százalékot, és három mandátumot kapott. A szélsőjobbos SPD 9,14 százalékkal két mandátumot nyert el, hasonlóan a jobbközép Kereszténydemokrata Párthoz (KDU-ČSL), akik 7,24 százalékot kaptak. 

A cseh politika egyébként még azért is zseniális, mert ott még parlamenti erőnek számítanak az oldschool moszkovita kommunisták, egy mandátumot 6,94 százalékkal elnyert a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) is. Csúnyán leszerepeltek viszont a kisebbik kormánypárt szociáldemokraták, akik 3,95 százalékkal kiestek az EP-ből. (via iDnes.cz)

Te Úristen, mi lesz ezek után az önkormányzati választáson?

Azok után, hogy a Jobbik, az LMP és az MSZP beleállt a földbe, tuti, hogy már hétfőtől elkezdődik az újraosztás az önkormányzati választásokra, nyilván a DK meg a Momentum többet fog követelni magának, lesz arcoskodás, könyöklés és minden. Márki-Zay Péter legyen a talpán, aki igazságot tesz majd a sok esélyes ellenzéki jelölt között!

Lengyelország megint kettészakadt

Az Onet hírportál választási térképe szerint, a most vasárnapi választásokon is kijött Lengyelország klasszikus politikai-földrajzi megosztottsága. A lengyel politikában egy ideje már megszokott, hogy a míg nyugati vajdaságokban rendszerint a jobbközép-liberális Polgári Platform nyer, addig a keleti vajdaságokban a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság. Ez a felosztás nemcsak a jelenlegi politikai viszonyokat tükrözi, de a két rész egybeesik Lengyelország XIX. századi felosztásával. A nyugati részek a Porosz Királyság részei voltak, a keletiek pedig Oroszország alá tartoztak.

Nem tört át nagyon a Lega

Tizenegykor végre az olaszoknál is bezártak a szavazóhelységek, már ideje volt, mert kaja sincs már a milánói Lega-központban. Az eredmények szerint Ausztria vagy Németország után itt sincs széljobbos áttörés. Igen, a Lega lesz az első párt, ez nem is volt kérdéses. A kérdés az volt, hogy a belügyminiszter pártja megugorja-e – esetleg nagyon megugorja-e – a harminc százalékos lélektani határt. Ez nem következett be: az exit-poll szerint, ami persze az olaszoknál nem szokott annyira pontos lenni,

A második helyrre jöhettek fel a balközép Demokraták, ezzel az ellenzék vezető ereje megelőzte az Öt Csillagot. A Demokraták az exit-pollok szerint huszonegy-huszonhárom százalék között hoztak, az Öt Csillag pár százalékkal lemaradva áll mögöttük a harmadik helyen. Berlusconi izgulhat, hogy meglesz-e a tíz százaléka: az exit poll kilenc és tizenegy közé mérte, míg a neofasiszta Olaszország Fivérei párt megugrotta a küszöböt öt és hét közötti eredménnyel.

Elég sokan szavaztak a britek közül ahhoz képest, hogy elvileg fél év múlva kilépnek

Az összesített részvételi adatok még nincsenek meg, de az eddigi számok alapján 37 százalék körülire saccolja a brit sajtó a részvételt, ami egy kicsivel több, mint a 2014-es. Eszerint nem nagyon vette el a kedvüket az, hogy már csak pár hónapra választanak EP-képviselőket – már ha összejön a kilépés október végéig. Sokakat nyilván pont a brexit befejezése vagy épp megakadályozása motiválhatott a szavazásra. (Erről meg is kérdeztük őket, itt nézheted vissza.)

MSZP-Párbeszéd: Nincs bennünk harag

Tóth Bertalan MSZP-pártelnök/listavezető magyarázza az egymandátumos bizonyítványt. Vagyis dehogyis teszi: arról beszél inkább, hogy az EP.-választáson számos helyen legyőzte az ellenzéki összefogás a Fideszt. Az MSZP elnöksége ezért nem is mond le: a cél az, hogy az őszi önkormányzati választáson minél több helyen legyőzzék a Fideszt. Mint mondta, nincs bennük harag a többi ellenzéki párt felé, azt remélik, hogy a gyümölcs majd őszre beérik. Jávor Benedek arról beszélt: bár itthon nem ez látszik, de Európában lényegében a baloldal és a zöldek erősödtek meg.

A Momentumnál tényleg elkezdtek inni

Ez itt az a sor, amit még Fekete-Győr András beszéde sem akasztott meg. Utoljára szerintem a Sziget nagyszínpadánál álltam ennyit sorba piáért. 

Orbán: Rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattunk

A miniszterelnök éppen a Bálnánál értékeli az EP-választások eredményét. Orbán kitért arra, hogy a teljes nemzet – tehát a határon túliak érdekeit is – képviselni fogják Brüsszelben (valójában főleg Strasbourgban).

Orbán szerint a választók azzal bízták meg őket, hogy állítsák meg a bevándorlást, védjék meg a nemzetek Európáját és a keresztény kultúrát, ők pedig ezt is fogják tenni.

A miniszterelnök szerint a magyarok azt is jelezték, hogy Brüsszelben változásra van szükség, olyan vezetőkre, akik tisztelik Európa kétezer éves keresztény kultúráját, és akik meg akarják állítani a bevándorlást.

Ezután nagyon hamisan elénekelték a fideszes politikusok a Himnuszt.

Elkaptuk Donáth Annát is a Momentum eredményváróján!

Cseh Katalin után megszólaltattuk a Momentum-lista második helyezettjét, a kisebb meglepetésre bejutó Donáth Annát is, aki szerint a Momentumnak mostantól négyszer annyit kell dolgoznia, mint eddig ahhoz, hogy kormányt lehessen váltani.

De ami még ennél is fontosabb: Donáth Anna megvalósítaná gyerekkori álmát – amiről még egy hete beszélt nekünk –, vagyis utazna egy kukásautó hátulján!

Végre tudok örülni a brexitnek, ha már a magyar eredményeken nincs minek

A briteknél annyira nem érdekel senkit az EP-választás, hogy a pártok nem is csináltak eredményvárókat. Egyetlen központi rendezvény van a londoni városházán, oda viszont csak azokat a bennfenteseket engedték be, akik regisztráltak azon az oldalon, amit még az ajtónálló beengedőemberek sem ismertek, nem ám mi (pedig mi három napig gugliztuk). Ehhez képest a kormányinfóra bejutni gyerekjáték, szóval az ilyen európai megoldásaikkal tényleg húzzanak csak el az EU-ból – ez volt az első gondolatom, miután az ajtónállóval lefolytatott második tízperces vitakört is föladtam.

És mennyivel jobb volt ezen bosszankodni, mint az időközben befutott magyar eredményeken: hogy tulajdonképpen a DK és a Momementum együttes szereplésével olyan, mintha lenne egy 25 százalékos SZDSZ, és megint lesz alapja a Gyurcsánnyal való riogatásnak. Ezek után nehéz eldönteni, hogy hazamenni érdemes-e, vagy itt maradni brexitföldön.

Méterekre voltunk a Labour tanácskozó elnökségétől

A Brexit Párt Victoria Streeten lévő pártközpontja akkora pártközpont, hogy semmi sem utal arra, hogy ott bármi is van: se tábla, se csengő, se égő villany. A Labour HQ pár házszámmal arrébb annyival nyújt többet, hogy a biztonsági őr elmondta, épp tanácskozik az elnökség a harmadik emeleten, szóval se ki, se be. A tanácskozás helyszíne a lenti képen a jobboldali épület. London belvárosát egyébként semennyire se rázta meg se az EP-választás, sem az eredmények, a város sokkal inkább ég a Charlton Athletic vs Sunderland meccs lázában.

„Hülye nácik, bukjatok meg! Faszszopók, a kurva anyátokat!”

A magas röptű gondolatokat egy erre járó férfi osztotta meg a Mi Hazánk pártirodája előtt. Dúró Dóra úgy kommentálta az esetet, hogy végülis az állampolgári szólásszabadságba tartozik ez a megszólalás. Más mi hazánkosok azt kezdték el találgatni, hogy talán egy elkeseredett LMP-s lehet a tettes.

A Mi Hazánk bukása azonban most még nem fog bekövetkezni, ugyanis Dúró Dóra szerint az adatok 99,9 százalékos feldolgozottsága mellett a párt 3,33 százalékkal zárta a 2019-es EP-választást.

Az RMDSZ egyelőre elég óvatosan nyilatkozik

Az exit pollok szerint bejutott az Európai Parlamentbe az RMDSZ, de listavezető Winkler Gyula azért óvatosan nyilatkozott az Azonnalinak Azért megkérdeztük arról, hogy mennyiben segített Orbán Viktor robothangja a kampányban, és hogyan terveznek visszacsábítani az őket cserbenhagyó értelmiséget.

A Mi Hazánk már tudja a saját eredményét

A Mi Hazánk központi irodájában már elég biztosra veszik, hogy meglesz nekik a 3 százalék. 

A politológusok nagyon fognak izzadni holnaptól

Holnaptól az LMP és az MSZP-P politikusainál csak a közvélemény-kutatók és politológusok fognak jobban izzadni a médiában. Várhatóan páran most hasból mondani fognak pár „megoldást” a mai este nem várt eredményeire, mert kínosan hallgatni mégsem lehet élő adásban. Valódi válaszokat azonban csak hetek múlva fogunk kapni.

Az elmúlt hónapokban nem csak a közvélemény-kutatók, de az elemzők, politikai kommentátorok, politikai kommunikációs szakemberek is elsiklottak a felett, hogy a kiszivárgott eredmények szerint az LMP és az MSZP-P brutálisan gyenge, a Momentum és a DK elképesztően jó kampányt nyomhatott. Nem csak azt lesz érdemes megnézni, hogy mit és hogyan mértek rosszul a kutatók, hanem azt is, hogy miért működött úgy a Momentum és a DK kampánya, hogy végül csak a választás napján érte be a munkájuk gyümölcse.

Jávor Benedek állást keres

Az Index megkérdezte Jávor Benedeket, aki eddig a Párbeszéd EP-képviselője volt, hogy mi következik most.

– válaszolta az MSZP-P listájának negyedik helyén lévő politikus, mivel a pártszövetség a jelenleg ismert adatok szerint egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Ez az eredmény meghatározó lesz a pártok közötti tárgyalásban a következő hónapokban.

Lemondott az LMP teljes elnöksége az EP-kudarc miatt

Három százalék körüli eredményt érhetett el a párt, ezért a vezetőség az eredetileg meghirdetettnél korábban tartott sajtótájékoztatót, hogy bejelentsék: lemondanak. Részletek itt. 

És hogy áll a helyzet a pártcsaládokkal?

Rengeteget beszéltünk már tagállami eredményekről, de arról, hogy hogy fog kinézni a 751 tagú Európai Parlament az EP-választás után, még nem annyira.

Pedig az Európai Parlament hivatalos oldala folyamatosan teszi közzé a hivatalos becsléseket a parlamenti patkóról, 22:01-es adatok alapján így néznek ki a pártcsaládok:

• Az Európai Néppárt maradt a legerősebb pártcsalád 177 mandátummal
• Őket továbbra is a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciója követi 147 képviselői hellyel
• A harmadik helyet átvette az ALDE helyére alapítani kívánt liberális-progresszív Macron-frakció, azt találgatják, ennek Európai Reneszánsz lesz a neve. Ők 101 helyet várhatnak.
• A jelenlegi felhozatalból a negyedikek a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 70 mandátummal
• Mögöttük a szélsőjobbos frakciók vívnak szoros harcot, 60 hellyel az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR),
• 57 hellyel a Le Pen-féle Nemzetek és Szabadság Európája (ENF),
• 56 hellyel pedig a Farage-féle Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) állnak. 
• 42 mandátumot szerez csupán a radikális baloldali GUE/NGL frakció.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az EP hivatalos adatai még nem számolnak a frakciókon belüli mozgással, többek között a Salvini által alapítandó szélsőjobbos szuperfrakció sincs még benne a becslésben. A pártcsoportok tehát a jobboldalon valószínűleg jelentősen át fognak alakulni. 

A Momentumnál nagyjából olyan hangulat van, mintha nem is a Fidesz nyert volna

Szerintem azóta nem láttam még ennyi könnytől csillogót szemet politikai rendezvényen, mikor Orbán Viktor 2006-ban lement kezet fogni a nyugdíjas nénikkel egy miskolci kampányeseményen. Kicsit fura is lesz kimenni az utcára, a kampányvárón kívüli univerzumban ugyanis még mindig a Fidesz nyerte magát hülyére. 

Cseh Katalin: 2022-ben padlóra küldjük a rendszert!

A valószínűleg nagyot nyerő Momentum már biztosan EP-képviselővé vált listavezetőjével beszélgettünk az első kiszivárgott eredmények után.

Miért nincsenek exit pollok Magyarországon?

Szinte minden európai országból szivárognak napok óta az exit pollok. Magyarországon azonban évek óta se híre, se hamva ennek a fajta közvélemény-kutatásnak, de ennek két oka is van. Egyrészt ez a fajta módszer igen költséges, nagy emberi erőforrást igényel, az kérdezőbiztosoknak személyesen kell felkeresniük a szavazóköröket és ott kitöltetniük a felmérést a kijövő választókkal ezres nagyságrendben. 

Másrészt ezeket a pollokat leginkább egy -gy médium szokta megrendelni, hogy a hírversenyt megnyerve minél hamarabb, mindenki előtt beszámolhasson a választási eredményekről.

A választások estéjén azonban nem fűződik érdeke a pártoknak ahhoz, hogy ilyet készítsenek, nekik elegendőek a konkrét eredmények is a nap végén, nem vesztegetik a pénzüket exit pollokra.

Ez már egy olyan eredmény, ami mellett nem lehet elmenni.

Na de hol örülhet igazán a szélsőjobb? Hát Franciaországban!

Egyre nagyobbat nyer a szélsőjobbos Nemzeti Tömörülés (RN), Macron pártja pedig gyengébb Franciaországban az előzetes eredményekhez képest – írja az Europe Elects a francia EP-választási szavazatok 46 százalékos feldolgozottsága mellett.

Így Marine Le Pen pártja már 26,9 százalékon áll, a Macron-féle Köztársaság Lendületben (LREM) pedig csak 20,5 százalékon. A jobb eredményt váró Macronnál boldogabbak lehetnek a Zöldek, akik 12 százalékot szerezhettek az eddigi adatok alapján. 

A hagyományos bal- és jobboldal viszont csúnyán leszerepelt, a Republikánusok csak 8,5, a Szocialisták pedi csak 5,7 százalékot kaptak. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon pártja viszont 6,2 százalékkal befutó helyen van. (Europe Elects)

Bár nem így tervezték, de negyed óra múlva mégis sajtótájékoztatót tart Vágó Gábor

Eredetileg az LMP azt kommunikálta, hogy este 11 óra után tartanak sajtótájékoztatót az EP-választás eredményéről, ám most szóltak a párt sajtósai az újságíróknak, hogy már negyed óra múlva sajtótájékoztatót tart Vágó Gábor EP-listavezető. Utóbbi nem meglepő, hiszen ha igazak a kormányhoz bekötött Magyar Nemzet értesülései, akkor 88 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz 53 százalékon áll, a DK 16-on, a Momentum 9-en, a Jobbik és az MSZP-P 7-en, míg a maradék százalékokon osztozik az LMP, Kétfarkú Kutya Párt, a Mi Hazánk és a Munkáspárt. Vagyis ez esetben az LMP kudarcot szenvedett, és nem lesz EP-képviselője.

A sajtótájékoztatót élőben közvetítjük az Azonnali Facebook-oldalán!

Kendernay nem bánja, hogy nem Németországban indult

Egyáltalán nem bánja az LMP-s Kendernay János, hogy végül a hatalmas sikert arató német zöldek listája helyett a magyar pártén indult, mert bízik abban, hogy ők is jól szerepeltek. Interjúnk!

„9 százalék bazdmeg”!

– szólalt meg valaki a Momentum eredményváróján a rendezvényteremben, erre ordítva ujjongás kezdődött.

Ezzel valószínű, hogy a Momentum két EP-képviselőt is küldhet Strasbourgba: Cseh Katalin és Donáth Anna is bejutó helyen van. Így ünnepel a két bejutó jelölt:

Nem biztos, hogy Ujhelyi kapja az MSZP egy mandátumát, ha tényleg csak annyi lesz

Szanyi Tibort sikerült elcsípni az MSZP buliján, aki elmondta:

Azt ugyanis akkor „jolly joker” mandátumnak fogják kezelni, amit ugye papíron Tóth Bertalan szerez meg, és utána ez a mandátum visszakerül a választmányhoz, ahol döntenek arról, hogy kié lesz. Elvileg bárkié lehet, de közte meg Ujhelyi között fog valószínűleg eldőlni, de nem automatikusan Ujhelyié a mandátum, hiába ő van Tóth Bertalan mögött a listán.

Arra biztosan lesz mandátumunk, hogy megcsináljuk a brexitet

Jimi Ogunnusi-val, a Brexit Párt londoni listájának ötödik helyezettjével futottunk össze a londoni City Hall előtt: arra a kérdésre hogy mekkora győzelemre számít, lesz-e neki mandátuma, azt mondta, arra biztosan lesz mandátumuk, hogy megcsinálják a brexitet.

Dúró Dóra szerint már az is óriási siker a Mi Hazánk számára, hogy rajthoz tudott állni

A párt országgyűlési képviselőjével készítettünk egy gyorsinterjút.

Ez az eredmény egyértelmű üzenet is a választók részéről.

A Momentum eredményvárója pont úgy néz ki, mint amilyet egy fiatalságára büszke párttól elvár az ember

Tehát a Dürer rendezvényházában a bálteremben Barkasból árulnak piát, ráadásul meglepően jó áron! Szimpla Kert-hangulat, félhomány, Dürer, fröccs, hát lassan el is felejtjük a DK öreg politikuisszagát!

A DK és a Momentum hülyére nyerheti magát

Egyre-másra szivárognak az eredmények a Mi Hazánk irodájában is. Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese szerint 80 százalékos feldolgozottságnál a következő a helyzet országos szinten:

+ A Fidesz 52 százalékot kapott.

+ A DK 16-ot.

+ A Momentum 10-et.

+ A Jobbik és az MSZP-P osztozik a negyedik helyen 6-6 százalékkal.

+ A Mi Hazánk 3 százalékot szerzett.

A többi párt eredményéről még nem tudnak a Mi Hazánknál. Az adatokat Dúró úgy kommentálta, hogy ezek több forráson keresztül jöttek, így csak fenntartásokkal érdemes nekik hitelt adni.

Az eredmény kapcsán érdemes hangsúlyozni azt is, hogy vidéken, a falvakban gyorsabban dolgozzák fel a szavazatokat, így ezekben az adatokban a vidéki szavazatok esnek nagyobb lattal súlyba.

Első exit poll Lengyelországból, hajszálnyival, de nyertek Orbán szövetségesei

Kilenc után tették közzé az első hivatalos exit poll-t a lengyel médiában. Az IPSOS felmérése szerint három százalékkal nyert a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (42,4%). Az széles ellenzéki összefogás az Európai Koalíció pedig 39,1%-ot ért el. Robert Biedroń baloldali Wiosnája csak 6,6%-ot kapott. A széljobbos szövetség, a Konföderáció 6,1%-al bejutott. Az EP-be viszont nem kerül be a populista-protestpárt Kukiz'15 (4,1%) és az újbalos Lewica Razem (1,3%).
Az előrejelzések szerint a PiS-nek 24 képviselője lesz, az Európai Koalíciónak 22, a Wiosnának 3, a Konföderációnak pedig 3.

Újabb számokat közölt a Magyar Nemzet, a DK lehet a legnagyobb ellenzéki párt

A Magyar Nemzet 88 százalékos feldolgozottságnál újabb állítólagos számokat közölt. Ez alapján a Fidesz 53 százalékon áll, a DK 16 százalékon, a Momentum 9 százalékon, az MSZP és a Jobbik 7-7 százalékon.

Lega központjában várunk és csak várunk

Az újságírók nagy erőkkel pusztítják a kajás asztalt. Salvini néz le mindenütt ránk, még a klozett mellett is kint van a plakát: „Először az olaszok”. Nem tudom, tényleg elöre kell-e öket még itt is engedni.

A sárgamellénybe öltözött, főleg a Lega ifjúsági tagozatából jött szervezők is csak fel-le járnak. A Lega-székház kertjében amúgy van egy fém lovag-szobor, kicsit montypythonos. Az irodák, ahova be lehet látni, kellemes kül-pesti önkormányzati irodák hangulatát idézi. Sok helyütt a falon még nem is Salvini, hanem korábbi, még olaszellenes alapító-elnök, Umberto Bossi bekeretezett képe lóg. Ezt kell hinnetek, mert nem engednek belül fotózni.

Hát, Svédországban sem tört előre a szélsőjobb

Inkább a status quo pártjai örülhetnek a svédeknél. Simán nyertek a Szociáldemokraták 25 százalékkal, a jobbközép Mérsékeltek 18 százalékot kaptak.

A helyi viszonylatban a politikai paletta jobb szélén elhelyezkedő Svéd Demokraták csak 17 százalékot szereztek. Az ALDE-ben ülő Centrumpárt 10 százalékos, a Zöldek is 10 százalékot szereztek.

A Kereszténydemokraták is örülhetnek 8 százalékkal, a radikálbalos szocialista Balpárt pedig 6 százalékkal jutott be. Befutó helyen vannak még a szintén 6 százalékos Liberálisok is, a Feminista Kezdeményezés 1 százalékot gyűjtött csak. (via Europe Elects)

Lengyel exit pollok virágnyelven!

Lengyelországban péntek óta kampánycsend van, így hivatalosan nem lehet közzétenni exit pollokat vasárnap este 9-ig. Viszont a lengyel twitteren nagyot megy egy bejegyzés, amelyben a vasárnapi bevásárlás blokkját elemzi a szerző. A tételeket megnézve azonban hamar rájövünk, hogy melyik tétel mit jelent.

Eszerint a pisztácia (PiS) 43,30 złoty, a kevert saláta (Európai Koalíció) 38,30 złoty, a kakaó (Wiosna) 6,40 zł, a krémes (Konföderáció) 5,70 złoty, a keksz (Kukiz’15) 4,10 złoty, a Góralki pedig, ami egy lengyel nápolyi szelet (Razem) 2,20 złoty.

Egyelőre Dúró Dóra az egyetlen médiaképes politikus a Mi Hazánk eredményváróján

A képen éppen a Hír TV készít interjút Dúró Dórával, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjével. Mással nem is nagyon tudnának, hiszen egyelőre csak ő van jelen a pártvezetésből. A hírek szerint Toroczkai este 11 magasságában érkezik sajtótájékoztatót tartani.

Kampányértékelés II. – Az LMP kihagyott egy ziccert

+ Momentum: a 2018-as kampányhoz képest nagyot változott a párt politikai kommunikációja. A korábbi közösségre (Momentum) és elvont üzenetre (remény) koncentráló üzenetet és kampánystratégiát felváltotta a személyközpontú (Cseh Katalin, Donáth Anna, Fekete-Győr András) és kézzelfogható ígéretek (mire költsünk) kampánya. A korábban az online térben való reklámozásra milliókat költő párt ezen a választáson most már az utcai jelenlétét is megerősítette.

+ LMP: az LMP talán minden eddiginél „zöldebb” kampányt folytatott, fő üzenetük végig a környezetvédelem volt. Kihagyott ziccernek tűnik ugyanakkor, hogy a klímavédelmet, ami még a kormánypárti szavazók szerint is fontos téma, nem kötötték össze a migrációval, ami viszont milliónyi szavazót mozgat meg. A politikai és más tudományos elemzések ma már egyértelmű összefüggést látnak a klímaváltozás és a népvándorlások kialakulása között. Az LMP azonban nem játszott rá arra az üzenetre, hogy a globális felmelegedés megállításával a migráció is megállítható.

+ Mi Hazánk: a pártnak nem volt sok ideje megmutatni magát, így a botránypolitizálás útjára lépett. Céljük egyedül az volt és lehetett, hogy minél többen megismerjék őket, így követték a „mindegy mit írnak rólad, csak írjanak” elvét. Ennek tudható be a törökszentmiklósi tüntetés is, ahol mindegy is volt a megjelent választópolgárok száma, sokkal fontosabb volt az, hogy hány médium lesz ott, és hány hír generálódik róluk.

+ Kétfarkú Kutyapárt: hagyományos kampányt ezen a választáson sem folytattak, politikai álcselekvésekkel, tehát hagyományos kampánytechnikákkal (sajtóközlemény, sajtótájékoztató, tüntetés) nem bajlódott a párt. Számukra az internet maradt a legfontosabb platform, ezen keresztül adtak hírt magukról és érték el a szavazókat.

A Magyar Nemzet szerint nagyot nyerhetett a DK

A Magyar Nemzet kormánypárti lap a szavazatok 36 százalékos feldolgozottságánál belsős adatokat kapott a magyar EP-választás eredményéről. Ebből ugyan még nem lehet nagyon bővebb következetetéseket levonni, ráadásul az alacsony feldolgozottság általában a kistelepülések adatait adja vissza jobban. Egy biztosnak tűnik: toronymagas Fidesz-győzelem születhetett, a kormánypártok kaphatták a szavazatok 55 százalékát.

Persze ezen annyira nem is kell meglepődni, azon viszont annál inkább, hogy a Demokratikus Koalíció biztos második helyezettként jött ki, és a Magyar Nemzet szerint akár négy képviselőt is küldhet Strasbourgba 14 százalékos eredményével. 

A Jobbik és a Momentum fej-fej mellett halad 7,5 százalékkal a lap forrásai szerint, míg az MSZP-Párbeszéd óriásit zuhanhatott, csupán 6,1 százalékot kapva. Ők mind egy mandátumot nyerhetnének el, ez viszont 14 Fidesz-mandátumot jelentene.

Amint többet tudunk a magyarországi helyzetről, frissülünk, addig is maradjatok velünk!

Kampányértékelés I. – A Fidesz letámadása, a szocik bénázása

A kampány az urnazárásig tart, főleg mióta eltörölték Magyarországon a kampánycsendet. A szavazásnak azonban vége, ideje értékelnünk: első rész.

+ Fidesz-KDNP: nulla meglepetés, maximális hatékonyság. A kormánypártok továbbfőzték a jól bevált receptet, migránsválságról kommunikáltak és kihasználva erőfölényüket izomból oldották meg a kampányt. Azaz kreatív akciók és üzenetek helyett a lehető legtöbb platformon (hagyományos és online, illetve közösségi média) ismételték folyamatosan ugyanazt az üzenetet, miközben folyamatos fizikai jelenléttel (átadókkal és fórumokkal) bombázták a legkisebb településeket is. Az utolsó héten ráadásul a legerőforrásigényesebb technikákat, az élőszavas telefonálást és a door-to-doort, azaz a kopogtatást is bevetették. 

+ MSZP-P: kampányukban semmilyen karakteres mondást, politikai vállalást nem sikerült megjeleníteni. Maradt a közös listával való kampányolás, ami kérdéses, hogy mennyire tekinthető programnak egy EP-választás esetében. Kampányukat ráadásul nehezítette, hogy egy ideig nem is az EP-ről, hanem az őszi önkormányzati választásokról kellett kommunikálniuk, köszönhetően a Puzsér Róberttel kialakult konfilktusnak. Az elmúlt hetekben és hónapokban többet hallhattunk arról, hogy mit gondol az MSZP-P a fővárosi előválasztásról, mint Európa jövőjéről és jelenéről.

+ DK: A Gyurcsány Ferenc által alapított párt buborékkampányt folytatott. Kísérletet sem tett arra, hogy újabb szavazókat fogjon meg, inkább mindent megtett azért, hogy saját, már fix táborát mozgósítsa. Mindezt úgy, hogy a Fidesz mellett, ami a nemzetállamok Európája mellett kampányol, a legmarkánsabb üzenetet, a föderatív Európa ígéretét és tervét fogalmazta meg. Ezt a markáns és jól azonosítható narratívát, amihez az általános ígéretekkel ellentétben könnyebb vonzódni (vagy éppen elutasítóan viszonyulni) nem kívánta megismertetni szélesebb választói rétegekkel.

+ Jobbik: a párt a teljes EP-kampányt dermedten nézte végig, teljesen belefagyott a jelenlegi politikai felállásba. A Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz közé szorult Jobbik képtelen középre, vagy éppen újra a radikálisabb térfél irányába lépni. Nem tudtak erős üzenetet megfogalmazni a kampányban, a korábbi EU-szkeptikus hozzáállás sem volt folytatható, látva, hogy a magyarok körében az Unió kifejezetten népszerű.

Más dolog a közvélemény-kutatás, és más egy választás.

Hát nem egy német szervezés, de végre bent vagyok a Lega központjában

A Lega azért annyira még nem lett össz-olasz, hogy Milánóból Rómába költözzék, de Milánóban is eléggé kint vannak. Már elnézést – de tényleg halálfaszán van Milánóban a párt központja. Pont ez a környék amúgy eléggé rómais. Egy kis mellékutca legvégén, már majdnem a mező szélén van a kívülről teljesen feltűnésmentes épület, amelyen még egy egyszerű Lega-felirat sincs. Bent persze annál több, mindenhonnan Salvini ragyogó fogaival mosolyog ránk.

De ehhez először be kellett jutni, ami úgy ment, hogy egy kicsi fémajtón át tuszakolták be az újságírókat egyesével vagy kettesével. Hogy egy percig se féljünk a hanyatló Nyugaton, két fegyveres őr és egy katonai jármű is védett minket. A bejelentkezésnél nagyon örültek az Azonnalinak, bár inkább csak az országnak: „Ungheria? Forza Orban!”. A magyarországi kormánypropaganda csatornái amúgy már megjelentek a helyszínen. Ha eddig minden európai országban bedőlni látszik Orbánuk elemzői és előrelátási zsenialitása, abban bízhatnak: talán a Lega megmenti az M1 és a HírTv európai körképét.

Úgyhogy bent vagyok, kaja tömérdek, és elég jók. De este tizenegyig ezen kívül nagyon ne is számítsak másra – nyugtatott meg a Lega egyik kedves sajtósa. Tessék enni menni – mondta egy igazi olasz mama stílusában. Az Azonnali olvasóit pedig üdvözli: egyszer járt Budapesten, és nagyon tetszett neki.

Jávor nagyon jó EP-képviselő, ezért rakták a harmadik helyre

Megkérdeztem Harangozó Tamást, az MSZP frakcióvezető-helyettesét, hogy kudarc lenne-e a két mandátum, hiszen lényegében 2014-ben is két mandátumot szereztek. Azt válaszolta, hogy a politikai értékelést majd ráhagyná a vezető politikusokra, de minden erővel azon voltak, és azt szerették volna, hogy három mandátumuk legyen, és Jávor Bendek is kijusson az EP-be.

Nem csak önös érdekből: ez az együttműködés azért volt, mert a Párbeszédnek amúgy nem lett volna egyedül esélye kijutni. Így, ezzel az összefogással láttak esélyt erre. Hiszen szerinte Jávor a legjobb, nagyon aktív EP-képviselő volt. Hozzátette, hogy még nem tudni, mi lesz az LMP-vel, de ha Jávor nem kerül ki, és az LMP se, akkor „az a csúfság is megtörténhet” hogy Magyarországról egyetlen zöld politikus se jut ki. Ami szerinte az egész országnak nagy kudarc. Szóval három mandátumot akartak, de majd meglátják a végeredményt.

A spanyoloknál nem sikerült a szélsőjobbos áttörés

Vannak exit pollok Spanyolországból is, itt a kormányzó balközép PSOE örülhet a legjobban, 30,3 százalékot gyűjtöttek be, nagyot javítva öt évvel ezelőtti eredményükhöz képest.

A jobbközép Néppárt egyáltalán nem lehet ilyen boldog, öt éve még 26 százalékkal nyerték a választásokat, azóta viszont megbukott a néppárti kormány egy korrupciós botrányban, most meg már csak 19,5 százalékos eredménnyel mehetnek az EP-be.

A szélsőbaloldali Podemos sem repeshet az örömtől, hiszen 2014-ben még 18 százalékot gyűjtöttek, a szavazóik egy részét viszont elszívták az erősödő szocdemek, így 11,8 százalékot értek el. A liberális Ciudadanos viszont jobban járt, 14,2 százalékot gyűjtöttek a korábbi 9,7 helyett. 

Persze a legnagyobb kérdőjel a szélsőjobbos Vox eredménye volt, akik kicsit alulteljesítettek: bár 8,2 százalékot gyűjtve biztos résztvevői lehetnek az EP-nek, a pár hónappal ezelőtti parlamenti választáson még 10 százalék fölötti eredménnyel zárt a párt.

Hajón várja végzetét az LMP

A Fortuna hajón tartja eredményváró rendezvényét az LMP. A politikusok, ahogy az a legtöbb pártrendezvényén megszokott, az újságíróktól elkülönítve várják, sikerült-e a pártnak kijuttatnia valakit Brüsszelbe.

Az mindenesetre biztos, hogy a párt vezető arcai, az EP-lista első helyén álló Vágó Gábor és a két társelnök, Demeter Márta (aki egyébként az EP-lista második helyezettje) és Keresztes László Lóránt csak az esti 11 órás eredményhirdetés után állnak a sajtó rendelkezésére.

Egyébként a sajtónak fenntartott részen az M1 választási műsorát lehet figyelemmel követni.

Nigel Farage óriásit nyert az Egyesült Királyságban

A brexit atyjaként is ismert euroszkeptikus EP-képviselő újdonsült pártja, a Brexit Párt 31,6 százalékot szerzett a május 23-án tartott brit EP-választáson, amely 24 képviselői székre elég a brilépéspárti alakulatnak.

A kilépési káoszban kicsit tanácstalan Munkáspárt éppen második lett, 19,1 százalékot kapott Jeremy Corbyn pártja, ez 14 helyet jelenthet nekik. Tőlük nem sokkal lemaradva, 18,9 százalékot kaptak a maradáspárti Liberális Demokraták, akik a Munkáspárt tanácstalanságából tudtak erőt meríteni, ők az exit poll szerint 15 képviselőt vihetnek el.

És hogy mi lett Theresa May konzervatívjaival? Semmi jó: a párt csúnyán leszerepelt, csak 12,4 százalékot szerzett, vagyis keményen büntették a szavazók a jobboldali alakulatot a kilépés kudarcáért, így csupán 10 mandátumot nyertek el. 

A Zöldek is nagyon örülhetnek, ők is profitálni tudtak a Munkáspárt gyengüléséből, 9,8 százalékukkal 4 képviselői helyük lehet majd. A Skót Nemzeti Párt 2, a Plaid Cymru walesi alakulat pedig 1 helyet szerezhetett meg. A felmérést a BritainElects szállította, és az Europe Elects publikálta, emitt érhető el.

Bejuthat az RMDSZ, fej-fej mellett a román bal- és jobboldal

A román szociáldemokrata PSD és a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) is 25,8 százalékot szerzett a romániai EP-választáson a CURS-Avangarde exit pollja szerint. Az eredmény még távolról sem végleges, ugyanis a felmérésben az igen jelentős román diaszpóra szavazatai még nem szerepelnek.

Mindenesetre így is meglepőek a számok, ugyanis a közvélemény-kutatók egyértelmű PNL-győzelmet, és PSD-vereséget vetített elő az EP-választások előtt, ugyanakkor a szocdemek visszaesése így is jelentős, 12 százalékos 2014-hez képest.

Nagyon elégedettek lehetnek a román liberális erők, vagyis az USR-PLUS szövetség, akikről Guy Verhofstadt épp pár napja erősítette meg, hogy az európai liberálisok egyetlen partnerei lesznek Romániából, nagyon erős, 23,9 százalékos eredményt értek el.

Az európai ALDE korábbi szövetségese, a pár napja kidobott román ALDE ezzel szemben 4,9 százalékkal éppen kieshet az EP-ből.

Siker lehet az RMDSZ számára is a választás, a magyar párt rácáfolt az előzetesen kiesést jósoló kutatásokra, jól mozgósított, és 5,4 százalékos eredménnyel újra lehet romániai magyar képviselő az EP-ben.  (Bár a diaszpóra szavazatai itt még erősen közbejátszhatnak.)

A Victor Ponta-féle Pro Romania  5,7 százalékkal, a Traian Băsescu-féle nacionalista Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,2 százalékkal juthat majd Strasbourgba. (via Europe Elects)

A sok elveszített szavazat nagyon hiányozhat az ellenzéknek.

Rekordméretű részvétel Lengyelországban is!

A lengyel választási iroda adatai szerint délután ötig a lengyel választók 32,5 százaléka szavazott. Ez nagyjából a 2009-es és a 2014-es EP-választások részvételi adatainak a duplája. Az OKO.press független lengyel hírportál szerint a részvételi arány az este 9 órás zárásra 42,4-45,8 százalékra is nőhet. A legmagasabb részvételi arányokat a varsói, a krakkói és a gdański körzetekben mérték.

MSZP-P: Nem akartunk Kasszandrák lenni

Elkaptuk az MSZP-Párbeszéd eredményváróján Barabás Richárdot, a Párbeszéd szóvivőjét, akit a várható óriási Fidesz-győzelemre reagáltattunk. Szerinte először is érdemes még kivárni az eredményt, másodszor viszont az embereknek elege van abból, hogy egymás ellen indulnak az ellenzeki pártok, és nem tudtak közös alternatívát felmutatni, hanem „külön-külön ordibálnak a rendszer ellen”.

Mint mondta: nem akartak Kasszandrák lenni, de igazuk lett abban, hogy az emberek megbüntették az ellenzéket, és amíg nincs közös alternatíva, és együttműködés helyett a versengés hallatszik a nyilatkozataikból, addig nem is fog ez változni. Megkérdeztem tőle azt is, hogy lesz-e valami uniós B-terve Jávornak, ha nem szerez mandátumot, a szocik kiviszik-e valahogy az EP-ben valamilyen munkakörben. Erre Barabás azt mondta, hogy megérti, hogy ez érdekli a sajtót, de erre majd az eredmények ismeretében válaszolnak. Később.

Egy exit poll szerint Le Penék nyertek Franciaországban

A Europe Elects által ismertetett előrejelzés szerint Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés 24, Emmanuel Macron francia elnök pártja, az En Marche 22,5 százalékot szerzett. Harmadik helyre meglepetésre a helyi zöldek futottak be 12,5 százalékkal, a konzervatív Republikánusok 8,5 százalékot szereztek.

Sovány vigasz: Szombathelyen megverte a Mi Hazánk a Jobbikot

Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője szerint Szombathelyen megverték a Jobbikot: míg az anyapárt Dúró értesülései szerint 2,5, addig a Mi Hazánk 4 százalékot kapott.

Mi forog kockán Lengyelországban?

Miről szólt az EP-kampány Lengyelországban? Mekkora esélye van az összefogósdit játszó ellenzéknek legyőzni Orbán Viktor lengyel barátját, Jarosław Kaczyńskit? Mire megy az új baloldali párt, a Wiosna? Gyorstalpaló!

Ha Kunmadarason múlik, Toroczkainak el kell hagynia Magyarországot

A Mi Hazánk országgyűlési képviselője, Dúró Dóra az imént árulta el az eredményvárón összegyűlt újságíróknak, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras két szavazóköri eredményeit már tudják: az egyikben 6, a másikban 15 százalékot szerzett a Mi Hazánk. Hogy pontosan melyek ezek a szavazókörök, azt Dúró Dóra nem tudta megmondani.

A horvátoknál is a jobboldal nyert, nem sokkal mögöttük ott vannak a szocdemek

Horvátországban is kijött az első exit poll az Ipsos jóvoltából: déli szomszédunknál a jobboldali nacionalista (és néppárti) Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzött a szavazatok 23,43 százalékával. Őket a szociáldemokrata SDP követi 18,38 százalékkal.

Bejutó helyet nyert a Horvát Konzervatív Párt is, ők a voksok 6,43 százalékát szerezték meg. Mandátumot nyert az európai szinten az olasz elitellenes Öt Csillag Mozgalommal szövetséges Živi zid (azaz Élő Fal) párt is, 6,25 százalékkal.

A liberális pártokat tömörítő Amszterdami Koalíció 5,59 százalékot szerzett, a jobboldali Függetlenek Horvátországért (NHR) is épp benn van még 5,09 százalékkal. (Europe Elects)

Megjöttünk a DK-hoz

Pachmann Péter in action! Egyértelműen Európát védi ebben a terpeszben a migránsoktól. A politikusok közül egyelőre csak Arató Gergelyt láttam.

Nagyot bukhat a Mi Hazánk a magas részvétel miatt

A minden eddiginél magasabb részvétel kifejezetten rosszul jöhet a Mi Hazánknak. Mint egy-két beszélgetésből elcsíptem, a pártban úgy kalkulálnak, hogy egy 43-45 százalékos végső részvétel mellett olyan 180 ezer szavazat hozhat egy EP-mandátumot, ami eléggé elérhetetlennek tűnik a Mi Hazánk számára. A Mi Hazánk Facebook-posztja szerint

Ahogy a közleményben áll: „Kilenc hónap arra elegendő, hogy egy magzat kifejlődjön az anyaméhben. Kilenc hónap alatt felépült a Mi Hazánk Mozgalom. Nincs is példa rá az elmúlt évtizedekből, hogy egy párt ilyen rövid idő alatt megvesse a lábát. A balliberális össztűz és cenzúra ellenére folyamatosan erősödünk, három év múlva megkerülhetetlen erő leszünk.“

A pártiroda amúgy egyelőre még eléggé kihalt vezető politikusok tekintetében is. Dúró Dóra elnökhelyettes mellett Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk sajtófőnöke tartózkodik a helyszínen. 

Minden azon múlik, mennyire tudta mozgósítani a Fidesz a szavazóit.

Így várja a sajtót a Mi Hazánk

Bár a Mi Hazánk eredményvárója hivatalosan már 17 órától elkezdődött, a médiaérdeklődés két órával később is elég alacsonynak mondható. 19 órakor a Hír TV stábján túl egy 24.hu-s és egy népszavás kolléga tartózkodik a helyszínen. Valószínűleg ennek megfelelően a párt sem készült tonnyáni étellel a vendégségre. 

A kaja egy asztalon is elfér, amin szendvicsek, pogácsa, víz, üdítők és kávé található. Mint egy kedves úr megjegyezte, a kávé mostanra már picit kihűlt, de meg tudják melegíteni, ha kérem. Még nem kértem, de ez egy hosszú este, úgyhogy eljöhet még annak is az ideje. Ellentétben a Gyurcsány-féle pogácsákkal a Mi Hazánk pogácsái egészen jók, még félig sem szárazak.

Óriásit tarolt a Fidesz, fej-fej mellett a balos pártok

A Nézőpont napközben készített felmérése szerint szerint (melyet az Europe Elects publikált)

Mögöttük az MSZP és a DK fej-fej mellett áll 10-10 százalékkal, tehát mindkettejük 2-2 mandátumot szerezhettek. A Jobbik csak 9 százalékot kapott, ez szintén 2 mandátumra elég. 

Nagyon örülhet viszont a Momentum, 7 százalékos eredményükkel Cseh Katalin biztosan ott lesz az EP-ben. Az erős Momentum-szereplés leginkább az LMP-nek fájhatott, a zöldpárt csupán 3 százalékot szerezhetett, így Vágó Gábor nem lesz ott az EP-ben.

A Mi Hazánk 3, az MKKP 2 százalékot ért el.

Ilyen a szocialista catering

Elég kiábrándító az ún. sajtóterem az MSZP-Párbeszédnél: egy könyvtárba lettek betéve székek, és ennyi. Valahol állítólag víz és kávé is van. 23 órára ígértek sajtótájékoztatót, egy-egy politikus talán már azelőtt is idemerészkedik az újságírók közé.

A fiatalok körében a Zöldek magasan nyertek Németországban

Az FGW korcsoportos exit poll-adatai alapján, amit a Europe Elects is ismertetett itt, itt és itt, kijelenthetjük, hogy

a 18-29-es korosztályban 33, a 30-44 korosztályban 25, a 45-59 korosztályban pedig szintén 25 százalékot értek el a német Zöldek. Csak ez utóbbi korosztályban előzte meg a CDU/CSU a Zöldeket, itt ők 26 százalékot kaptak. A legfiatalabbak között azonban a nyomukba se ért senki.

Ne felejtsük el, hogy minden választás legnagyobb nyertese a magyar demokrácia!

Már 40 százalék fölött a részvétel Magyarországon

Hivatalosan este 7-kor vége az EP-választásnak Magyarországon, a Választás.hu pedig közölte is a 18:30-as részvételi adatokat: eszerint fél órával urnazárás előtt

hogy ki legyen az a 21 EP-képviselő, aki magyar részről kijut a strasbourgi Európai Parlamentbe. Ilyen sokan egyébként soha nem mentek még itthon EP-választani, 2014-ben még csak 27,64 százalék volt a részvétel fél 6-kor. 

Amint lesznek adataink az eredményekről természetesen rögtön közöljük őket, addig is maradjatok velünk!

Kis párt, kis főhadiszállás: itt várja a Mi Hazánk az eredményeket

A József körút 43. szám alatti központi irodájába hirdette meg eredményváróját a Mi Hazánk Mozgalom. A hely nem éppen egy wellneskomplexum, mint a képeken látható, egy garzonlakásnyi méretű, galériás iroda képezi a taval augusztusban bejegyzett párt főhadiszállását. Az épület viszont szépen berendezett, nem fennhéjázó, ami nekem személy szerint tetszik. Az emeleten található amúgy egy adománydoboz, kíváncsi vagyok, hogy lehozzák-e majd a földszintre, ahol minden bizonnyal értékelni fogja a párt az eredményeket.

Finom volt a chilis bab Kétfarkúéknál!

El kell ismerni, hogy a Kutyapártnál finom chilis babot keszítenek! Én azonban most megyek tovább az LMP-hez!

Megvan a nap vesztese :(((

Kendernay János az, aki az LMP-lista harmadik helyére cserélte a német Zöldek listájának kb. 16. helyét. Hutter Marianna már úton van az LMP-eredményváróra a Kétfarkúaktól, megkérdezi majd a politikust arról, hogy 10-es skálán mennyire bánta ezt meg. (Nincs meg a sztori? Itt írtunk róla, btw csak mi egyedül a magyar sajtóban.)

Kurz: A közép erősödött meg

Sebastian Kurz már este hét előtt megünnepeltette magát Bécs belvárosában. Mint mondta, az ÖVP eredménye nem csupán erősebb Néppártot jelent (mind osztrák, mind európai pártcsaládi értelemben), de azt is, hogy a bajor Manfred Webernek nagyobb esélye lett arra, hogy bizottsági elnök legyen. Az osztrák kancellár szerint az osztrák EP-választások történetében valaha elért legjobb eredmény kellő muníciót ad majd nekik a szeptemberi választáshoz. A rendezvényen az ÖVP választ adott arra is, mit csinálnak majd hétfőn 16 órától, amikor arra készülnek az ellenzéki pártok, hogy egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják Kurzot: élőben nézik a parlamenti szavazást a bécsi belvárosban, jó sokan, szimpátiatüntetve Kurz mellett.

Kiüti-e egymást az LMP és a Momentum?

A politikatudomány másik legtúlértékeltebb állítása a szavazatféltés – amellett a közhely mellett, hogy a nagy részvételi arány a kis pártoknak kedvez, miközben 2018-ban is láthattuk, hogy ez nincs így. A szavazatféltés elméletileg az a jelenség, amikor a választópolgárok – attól való félelmükben, hogy a szavazatuk nem hasznosul, azaz nem eredményez mandátumot – inkább a biztos befutó pártokra adják a voksukat. Tehát az 5 százalék körül táncoló pártok helyett olyanra szavaznak, akik 8-10 százalék feletti biztos befutók.

Erre a 21. században azonban nincs különösebb bizonyíték, és pont amiatt, mert a választók valójában nem gondják annyira fontosnak és értékesnek a szavazatukat, és simán megkockáztatják a voksolást a bejutási küszöb körül lévő pártokra. Ezért van értelme olyan meglepő „méréseknek”, mint amilyet a Fidesz-közeli Nézőpont is közölt a választások előtt. Ebben ugyanis mindenki másnál magasabbra mérte a Momentumot (7 százalék) és 3 százalékra az LMP-t. Egy ilyen mérés, ha elfogadjuk azt, hogy a szavazók valójában nem féltik a szavazatukat és szívesen leadják küszöb körüli pártokra is azt, könnyen előidézheti, hogy elindul az átjárás a két szavazótábor között.

Azaz azok, akik ingadoznak az LMP és a Momentum között látván, hogy az egyik pártjuk bent van, leadják a szavazatukat a másik pártra, hogy hátha bejuttathatják azt is. De végül aztán ahelyett, hogy az egyik bejutna 6-7 százalékkal és a másik kiesne 2-3-al, mindkettő kiesik 4-4,9 százalékkal.

Egyformán erős a CDU és a Zöldek Németországban

Legalábbis ha a bajor Keresztényszociális Uniót (CSU) nem számoljuk, akkor a Kramp-Karrenbauer-féle Kereszténydemokrata Unió (CSU) és a német Zöldek/Bündnis 90 pártja ugyanannyi képviselőt delegálhat majd az Európai Parlamentbe, mindketten huszonkét mandátumot vittek el.

A CSU 6 mandátumot kapott, így a jobbközép uniópártok összesen 28 mandátumot hoztak el. A német szocdem SPD-nek csak 16-ot sikerült, a Zöldek erősödése részben őket is érzékenyen érintette.

Eddig a szuverenista áttörés sem alakul túlságosan erősen, a radikáljobbos német AfD például csak 10 helyet szerzett. Persze még mindig jobban állnak, mint a szélsőbalos Die Linke és a liberális-konzervatív szabaddemokraták (FDP) 5-5 mandátumukkal. 

A német viccpárt három mandátumot szerezhet, a kisebb pártok – lásd lentebbi posztunkban – pedig összesen hetet vihetnek el.

A jobboldali populizmus populista módon populista politikát folytat évek óta Európa ellen

Most fontos ezért, hogy a szavazók a populizmus jelentette veszélyekre, úgyis mint a populizmusra például, rámutassanak!

Európa legnagyobb országának (majdnem?) legnagyobb pártja ma a Zöldek

A német választásokon szokás a CDU-t és a CSU-t közösen számolni mindig, de alapvetően két külön pártlistáról van szó: a CSU csak a bajoroknál indul, ahol nincs ezért CDU; míg a CDU mindenütt másutt indul, ezért ott meg CSU nincs.

Ha a pártok versenyét nézzük, akkor a német választást fej-fej mellett nyerték a Zöldek és a kereszténydemokraták (CDU). Míg persze a húsz százalék körüli eredmény a Zöldeknel történelmi siker, a CDU-nak történelmi mélypont. A bajor CSU eközben hat százalék körül hozott, ami jó eredmény Markus Söder csapatának. Ez hat mandátumot jelenthet nekik, azaz Bernd Posselt, Habsburg Ottó egykori titkára, aki az előző ciklust a brüsszeli és strasbourgi parlament képviselői bárjából nézhette csak (soha egyetlen egy ülést nem hagyott ki, mindig ott vendégeskedett), úgy néz ki: visszakerülhet a parlamentbe.

Mutatunk pár grafikont, ami fideszes mozgósításra utal

Országosan a fideszes megyékben jóval nagyobb arányban nőtt a részvétel, mint mondjuk Budapesten, a fővároson belül viszont a fideszes kerületek a passzívabbak. Reiner Roland, az Integrity Lab kutatásvezetője érdekes grafikonokat juttatott el az Azonnalihoz a délután 3 órás részvételi adatok alapján. Íme az egyik, amelyen a százalékok a 2014-es részvételhez képesti eltérést mutatja. A másikért és a részletekért katt ide!

A Kétfarkú Kutyapárt elnöke: Majdnem mi szerkesztettük a Hír TV-t

Kovács Gergő az Azonnalinak arról beszélt, hogy a Fidesz a részvételi adatok alapján úgy tűnik, 175 mandátumot szerez az EP-választáson. Hogy nekik meglesz-e az EP-képviselőség, arra azt mondta, bármi lehet, de a legtöbb, amit eddig felmérés nekik mért, az 4 százalék volt. Ha viszont az LMP-s Vágó Gábor kijutna, annak az MKKP-elnök örülne, már csak azért is, mert a kutyáik rokonok.

Kovács szerint míg az ellenzéki pártok elsősorban a kormány iránti gyűlölködést próbálják kihozni az emberekből, addig az MKKP egy csomó hasznos dolgot épített az utóbbi időben. Szerinte óriási hazugság az elveszett szavazattal riogatni az embereket, és ezt például szívesen elmondta volna az ATV-ben is, de oda valamiért nem hívták valami gyakran a kampányban. Nem úgy a Hír TV-be: a választási műsort majdnem a pártelnök szerkesztette, valaki ugyanis azt hitte odabent, hogy az egyik szerkesztő Kovács Gergőt hívja be dolgozni a tévéhez, nem a kutyapártost.

Az RMDSZ-nél politikusok nincsenek, csak kaja van

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség eredményváróján egyelőre politikusok nincsenek, csak néhány sajtós lézeng. Cserébe lehet enni meg inni.

Ezek a német kispártok ülhetnek be az EP-be!

Németországban már csak azért is jó dolog az EP-választás, mert így egy csomó olyan párt is bejuthat az Európai Parlamentbe, akiknek egyébként egy bejutási küszöb mellett semmi esélyük nem lenne, ugyanis az EP-választáson Németországban ilyen nincsen.

Például ott van a német viccpárt Die Partei (akik a magyar Kétfarkúakkal közösen konferenciáztak nemrég), az Infratest Dimap exit pollja szerint a párt 2,6 százalékot szerzett, így nem kevesebb, mint három német viccpárti képviselő lehet majd az EP-ben. Csak viszonyításképpen: ez valószínűleg több, vagy ugyanannyi, mint a legnagyobb magyar ellenzéki párt EP-delegációja.

De bejutott a Bajorországban erős Szabad Választók pártja is 2,1 százalékkal, ott lesznek a radikálbalos frakcióban ülő állatvédők is 1,4 százalékkal. Az európai konzervatívok tagjának számító Családpárt és a zöldpárti ÖDP is ott lesznek 1-1 százalékkal az EP-ben. Bejutott továbbá a páneurópai Volt és a Kalózpárt 1-1 képviselője 0,8, illetve 0,7 százalékkal.

Kiestek viszont a neonácik: az NPD ezúttal nem nyert mandátumot. 

A radikálbalos Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszter sem mehet majd vitázni Strasbourgba.

Az utolsó pillanatokban is nagyon sokminden történhet.

Görög exit poll: Cipraszék kikaptak, győzött a jobboldal

Közép-európai idő szerint este 6-kor Görögországban is publikált exit pollt az EP-választások eredményéről a MARC/Alco/Metron Analysis/MRB, tudósít az Europe Elects.

Az első helyen a felmérés szerint 36 százalékkal a jelenleg ellenzékben ülő, középjobbos Új Demokrácia van. A második az Alekszisz Ciprasz-féle radikálbalos kormánypárt, a Sziriza, ők 27 százalékot kaphatnak. A harmadik a balközép Mozgalom a Változásért pártszövetség lesz, melynek többek között a tagja a görög válság előtti kormánypárt, a Paszok is, ők 8 százalékot értek el.

A szélsőséges erők csúnyán leszerepeltek, a szélsőjobbos neonáci Arany Hajnal, és a Görög Kommunista Párt is 6-6 százalékra voltak csak jók, habár számukra ez is elég a bejutáshoz.

Németország: taroltak a Zöldek, bezuhant az AfD

A jobbközép-konzervatív CDU/CSU pártszövetség nyeri a német választást a ZDF előrejelzése szerint 27,5 százalékkal, a második helyen a Zöldek 20,5 százalékkal, a hamradik helyen a balközép SPD 15,5 százalékkal. A szélsőjobboldali AfD 10,5 százalékot ért el. Részletek mindjárt Techet Pétertől, grafikon meg itt:

Németeknél Bréma városállam is választ

Ez a legbaloldalibb nyugat-német városállam (azaz önmagában egy tartomány), amelyet emberemlékezet óta a szocdemek vezetnek. Most azonban megremeghet a hatalmuk, sőt, a számos szociális problémával küszködő városállamban a Zöldek mellett a szélsőjobboldali AfD is előretörhet. Urnazárás és nagyon pontos eredmények hatkor.

A legjobb brüsszeli insider pletykák!

A német zöldpárt egyik EP-beli alapemberének, Reinhard Bütikofernek van egy kifejezetten őszinte hangvételű hírlevele, és a legújabban egy csomó vicces, fontos és érdekes pletykát is megemlít benne!

+ Guy Verhofstadt attól fél, hogy az új, közös ALDE-Macron-frakcióban már nem ő lesz a frakcióvezető, ezért mindenáron meg akarja szerezni az Európai Parlament elnöki székét.

+ A zöldfrakció most 52 képviselőt számlál, a következő ciklusban már csak a német zöldpárt szárnyalása miatt is tuti, többen lesznek, kérdés, mennyivel: a Politico 54-58 mandátumot jósol nekik, az Európai Parlament mandátumkalkulátora 59-et. Ők maguk 62-t. (Bütikofer 60-at.)

+ Bütikofer a következő mandátumeloszlásokra tippel az új EP-ben: EPP 180, S&D 140-150, ALDE+Macron 100, Zöldek 60. Az EPP-hez Bütikofer már nem számolja bele sem a Fideszt, sem a szövetségeseit, mindenkit, aki Orbántól jobbra áll, szélsőjobboldalinak nevez, és legfeljebb 200 mandátumot vár tőlük.

+ Se a Timmermans-féle (S&D, GUE/NGL, ALDE), se az Orbán-féle (EPP és mindenki, aki tőlük jobbra áll) többségnek nem lenne többsége az Európai Parlamentben, csak kampánytrükk mindkettő, hogy saját fontosságukat felértékeljék a hangoztatóik. A legreálisabb koalíció az EPP-S&D-ALDE lenne Bütikofer szerint.

Az FPÖ listavezetője más műsort néz, mert örül a pártja eredményének

Noha kiderült: az ibizai Strache-videó után az FPÖ beomlott a mostani választásokon, a párt listavezetője, Harald Vilimsky elégedett az eredménnyel, mondván: ennél nagyobb veszteséget jósoltak nekik. Megígérte, „a történelem legnagyobb választóvisszahozási akciója kezdődik“, azaz az FPÖ vissza akarja szerezni a vélhetően Sebastian Kurzhoz ment szavazóit. Vilimsky szerint a mostani tizenhét százalék a legszorosabb bázis, márpedig szerinte ez is önmagában már nagy szám. Erre akarnak építeni. Azt a Der Standard bécsi balliberális napilap kommentátora is elismerte: az FPÖ tizenhétszázalékos törzsbázisa nem lebecsülendő.

A Kutyáknál már készül a chilis bab, a sör meg ingyen van

A Kétfarkúaknál a korai időpont ellenére már jó a hangulat, készül a chilis bab. Ingyen sör van és még Soros-pénz is!

Exit poll: Cipruson és Luxemburgban is a jobboldal győzött

A Mérce élő tudósítása szerint Cipruson már közép-európai idő szerint délután ötkor urnazárás volt, az Európai Unió leginkább keleten fekvő országában hat képviselői hely sorsáról dönthettek vasárnap, itt – ahogy a 2004-es csatlakozás óta mindig – a Cybc exit poll tudósítása szerint a jobboldali Demokratikus Gyűlés (DISY) győzött 32 százalékos eredménnyel.

Szorosan mögöttük a radikális baloldali Dolgozók Haladó Pártja (AKEL) végzett 26 százalékos eredménnyel. A középbalos Mozgalom a Szociáldemokráciáért (EDEK) a voksok 10 százalékát kapta. A szintén baloldali Demokrata Párt (DIKO) 12 százalékot szerzett. A szélsőjobboldali nacionalista Népi Nemzeti Front 9 százalékot szerzett, a zöldpárti Környezetvédő Mozgalom – Állampolgári Szövetség (KOSK/SP) pedig 3 százalékra számíthat.

Luxemburgból is megjöttek az első felmérések: a Jean Claude Juncker-féle Keresztényszociális Párt kettő képviselőt küldhet majd az EP-be, a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a nemzeti-konzervatívok egyet.

37 százalék szavazott itthon délután öt órakor

Továbbra is magas a részvétel Magyarországon is, idén délután öt órakor a választópolgárok 37 százaléka szavazott. 2014-ben ilyenkor 24, 2009-ben 30 százalék szavazott. 2009-ben összesen szavaztak 36,28 százaléknyian, így ezt az eredményt is beállította már az idei választás.

Egy korsó sör a prágai szavazás után

Csehország már túl van a választási lázon, miközben a voksolás rendhagyó módon kétnapos. Idén ugyanis péntek és szombat lehetett leadni a voksokat, ráadásul nem is egész nap, szombaton csak délután kettő óráig lehetett szavazni. A csehországi magyarok tehát a cseh választási láz elülte után mehettek szavazni a magyar nagykövetségre. Tumultusról nem lehetett beszélni a nagykövetségen, pár perc alatt le lehetett tudni magát a szavazást.

Ugyanakkor lehet, hogy a következő választáson ez már másképp lesz. 2017-ben ugyanis Csehországban bővült a magyar bevándorlók száma a legnagyobb arányban, közel 30 százalékkal. A szavazatok leadását egyes prágai magyarok természetesen csehesen ünnepelték meg, egy korsó sörrel a nagykövetségtől nem messze található Břevnov Monasteryben.

A magas részvételi arány hagyományosan az ellenzéknek kedvez.

Čaputová már a hivatalos végeredmény előtt ünnepel

„Büszke vagyok Szlovákiára! Mindenkinek köszönöm, hogy szavazott. Megmutattuk, hogy nekünk is fontos Európa jövője. Úgy tűnik, az Európai Parlamentben Európa-párti erők fognak minket képviselni. A félelem terjesztése sohasem lesz megoldás a problémákra” – írja Facebook-oldalán Zuzana Čaputová, a szlovák EP-választásokat megnyerő Progresszív Szlovákia párt politikusa, egyben északi szomszédunk leendő elnöke. 

Persze hivatalos végeredmény még sehol – így a választásokat tegnap tartó Szlovákiában – sincs, ugyanakkor, mint arról az Azonnali is beszámolt, a Denník N újsághoz kiszivárgott adatok szerint Čaputová joggal örülhet. Ennél kevésébé lehetnek boldogak a magyar pártok, a Bugár-féle Híd bőven, az MKP pedig hajszálnyival csúszott le a bejutásról.

Csáky Pál sem bízik már az MKP bejutásában

„Tisztelt Választóim! Az eredménytől függetlenül szeretnék megköszönni minden, az MKP-ra leadott szavazatot és személyemre leadott preferenciaszavazatot. Megyünk tovább az utunkon – együtt!” – írta a Facebookon a szlovákiai magyar párt, az MKP EP-listavezetője.

Megvan a Strache-videó hatása: bezuhant a Szabadságpárt, történelmi csúcson Sebastian Kurz pártja

Hatalmasat tarolt az osztrák választáson Sebastian Kurz pártja, a Szabadságpárt bezuhant. A Zöldek pedig mindenki meglepetésére tíz százalék felett szerepeltek. A részletekért ide kattintsatok!

A briteket annyira már nem érdekli ez a szavazás

Egy Bayswater metrómegálló melletti pubban a tévén épp a BBC Europe correspondentje (!) tájékoztatja a brit lakosságot arról, hogy Europe is szavaz. Franciaországi szavazóköröket mutogattak, hozzátéve, hogy ők már csütörtökön leszavaztak, és hogy a migráció egy fontos topic a kontinensen. Valamelyik országban megkérdeztek pár háziasszonyt is a piacon, akik elmondták a BBC kamerájának a helyzet komolyságához mérten, hogy nem tudják, kire szavazzanak. Csak mi néztük a tévét, a helyiek a pár perces EP-választási blokk után, a gyilkosságra kapták csak fel a fejüket.

Nem csak az számít, mekkora a részvétel, hanem az, hogy kik mennek el szavazni.

Bugár Béla szerint nem lesz magyar EP-képviselője Szlovákiának

A kiszivárgott szlovák exit poll a bejutási küszöb körülre hozta a szlovákiai magyar MKP-t, míg az alapján tudni lehetett, hogy a Híd-Most kiesik az EP-ből.

Most Bugár Béla, az utóbbi alakulat elnöke írt Facebookon köszönetet a rájuk szavazóknak, amiben azt írta:

és hogy Nagy József a Híd európai parlamenti képviselője nem folytathatja az elkezdett munkát a kisebbségi jogok terén. Azért sajnálatos, mert ezt senki sem teszi meg majd helyettünk.”

A Parameter.sk is arról ír, hogy az MKP eredményét felfelé kerekítették, úgy jött ki az az öt százalék.

A magas részvételi arány azt is jelezheti, hogy a Fidesznek sikerült feltüzelni a szavazóit.

Olaszország: választási plakát nincs, annál inkább viszont a katolikus egyház plakátjai a szolidaritás mellett

Triesztben és Padovaban elvétve lehetett látni egy-egy plakákot: az egykori osztrák kikötővárosban a Berlusconi-féle Forza Italia egy-egy megszaggatott plakátja lógott itt-ott, Padovaban pedig az egy százalék alatti eredményre esélyes, a görög sztálinistákkal az Európai Balpártból is már kiszorult Olasz Kommunista Párt plakátjait lehetett főleg az egyetem környékén látni, a főtéren pedig – venetói zászlóval az olasz helyett – a Legának volt egyetlen egy plakátja.

Milánóban a helyzet még egyértelműbb: az egész városban egyetlen plakátot se láttam, pedig több negyedében is megfordultam.

Ezzel szemben viszont mindhárom város teli van az olasz katolikus egyház plakátjaival, amelyben – Jézusom, ha ezt a a KDNP megtudja! – nem más, mint a szolidaritás és a felebaráti szeretet mellett kampányol. Hanyatló Nyugat! „Van egy ország…” – áll mindegyik plakáton öles betűkkel, és alatta különféle szociális programokat dicsér a katolikus egyház. Menekültek, egyedülálló anyák, betegek, idősek, munkások, hajléktalanok, fogyatékosok melletti szolidaritásra hív fel ezzel az olasz katolikus egyház – csupa olyan csoport mellett állva tehát ki, akik ellen a magyar kormány általában védeni szokta a „kereszténységet”.

Mozgóurnás szavazás a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztályán

Ehhez vesznek fel védőöltözetet a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban kialakított 47-es szavazókör mozgóurnás szavazatszámláló bizottságának tagjai Jávor Pál főápoló segítségével az MTI fotóján:

Felcsúton eddig nagyobb a szavazási kedv, mint Budapesten

Orbán Viktor szuperdinamikusan fejlődő szülőfalujában idén is jól sikerült a mozgosítás: míg a 15.00-s adatok szerint országosan 30,52 százalék a részvétel, Budapesten pedig 36,89,

Nem biztos, hogy a magas részvételből csak a Fidesz profitál

A mostani kampányba ugyanis majd' minden ellenzéki párt keményen beleállt. Emiatt a választás ezen pillanatában könnyen elképzelhető, hogy az ellenzéknek is sikerült mozgósítania. Elemzésem itt.

Lassan kezdődnek az eredményvárók

Ahogy lassacskán közeleg az urnazárás, úgy szépen lassan elkezdődnek a pártok eredményváró rendezvényei is. Na de ki hol várja a szavazók ítéletét?

+ A Fidesz-KDNP ezúttal is a Bálnában fogja megtudni, mekkora győzelmet arat

+ Az MSZP-Párbeszéd a Villányi úti Konferenciaközpontban lesz

+ A DK a Radisson Blue Béke Hotelben fog izgulni 

+ A Momentum a Dürer Rendezvényházban lesz

+ Az LMP a Fortuna hajón tudja meg, átbukik-e az öt százalékon

+ A Mi Hazánk nyolcadik kerületi központi irodájában várakozik

+ A Munkáspárt az újpesti székházában lesz

+ A Kétfarkú Kutya Párt a zuglói irodájában várja, sikerül-e a 21 helyre 23 képviselőt kijuttatniuk

+ A Jobbiknak információink szerint nem lesz eredményvárója, ők sajtótájékoztatót tartanak az eredményről a képviselői irodaházban késő este

+ A felvidéki MKP eredményvárót nem, viszont május 27-én 13:00 órakor sajtótájékoztatót tart a saját székházában az EP-választásról

Egy órát kellett sorban állni a budapesti román nagykövetség előtt

Olvasónktól kaptuk a fotót a budapesti román nagykövetség előtti sorról. Azt írta, egy órát kellett nagyjából sorbaállni a szavazáshoz. Többségében románok szavaztak, de találkozott több erdélyi magyarral is. (Hogy az erdélyi magyarok hogyan, milyen listákra szavazhatnak, azt itt magyaráztuk el.)

Romániában nagyon magas a részvétel

Nagyon magas a részvételi arány Romániában 16:00 órakor: már 31,29%-os, ami, ha megnézzük az öt évvel ezelőtti 18,41 százalékot, brutális arány. 

Az RDMSZ-nek nem jó hír ez: a jelentős magyar lakosságú megyék közül Kovászna megyében (27,26%) a részvétel országosan a hatodik legalacsonyabb, de Máramaros (28,40%), Maros (30,56%), Hargita (30,78%), Beszterce-Naszód (31,23%) megyékben sem éri el az országos átlagot. 

Itt van egy jó ábra az egészről.

15 órakor többen szavaztak, mint 2014-ben összesen

A magyar EP-választáson 15 órakor már a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka leadta a voksát. Ilyen magas részvétel 2009-ben csupán 17 órakor volt, sőt mi több! Az idei 15 órási adat már több, mintaz öt évvel ezelőtti végleges részvételi arány: akkor a szavazók 28,92 százaléka járult az urnák elé. 

Ezzel gyakorlatilag kijelenthető, hogy Magyarországon a mai napon rekordmagas részvétellel kell kalkulálnunk. Ti mit tippeltek, mennyinél fog megállni a számláló?

Ameddig hazai pártok és nem összeurópai pártok szerepelnek a szavazólapon, mindig fontosabbak lesznek a belpolitikai motívumok.

15 órakor többen szavaztak, mint 2014-ben összesen

Holott 2014-ben ilyenkor még csak 19,53 százalékos volt, 2009-ben pedig 24,09 százalék. Ilyen magas részvétel 2009-ben csupán 17 órakor volt, sőt mi több:

Ezzel gyakorlatilag kijelenthető, hogy Magyarországon a mai napon rekordmagas részvétellel kell kalkulálnunk. Ti mit tippeltek, mennyinél fog megállni a számláló?

Szerbia is szavaz

Legalábbis büszkén jelenti a horvátországi szerbek pártja, amely önállóan méretteti meg magát a választásokon, hogy számos egykori horvátországi szerb, akit évekkel ezelőtt elűztek otthonából, vagy önszántából költözött Szerbiába, Belgrádban és Szabadkán szavaz. A párt azt akarta volna, hogy a Szerbiában élő horvát állampolgárok több helyen is szavazhassanak. A Milorad Pupovac, zágrábi professzor vezette horvátországi Független Szerb Demokrata Párt azonban elfelejti: azért nem minden voks lesz az övé, ugyanis nem csak egykori horvátországi szerbek élnek horvát útlevéllel Szerbiában, hanem vajdasági horvátok is. Mindkét csoportnak persze kell horvátországi lakcím a voksoláshoz – azzal pedig tényleg inkább azon szerbek rendelkeznek, akik Horvátországból kerültek át Szerbiába.

Pupovac pártjának amúgy legfeljebb három-négy százalékra lehet esélye, ennyi a horvátországi szerbség mai létszáma, ez pedig nem jelent EP-mandátumot. Ha a háború előtti Horvátországot nézzük, akkor viszont egy szerb párt akár több mandátumot is hozhatott volna: 1990-ben a tizenöt százalékot is meghaladta a horvátországi szerbség aránya.

A horvát képviselők között amúgy részben lesz kisebbségi érdekeket képviselő politikus, ugyanis a balliberális Amszterdami Koalíció első helyén Valter Flego isztriai zsupán áll, akinek Isztriai Demokrata Gyűlése (IDS/DDI) a félsziget olasz lakosainak pártja is egyben. Flego maga is kétnyelvű: horvát és olasz. Az Amszterdami Koalícióban több balliberális párt állt össze, akár tíz százalék felett is szerezhetnek; a pártról itt írtam részletesebben.

A Zeit összerakott egy remek térképet...

…arról, hogy egyes európai megyékben hogyan szavaztak a népek a legutóbbi országos választásokon. Magyarország elég egyszínű.

Beszélgettünk a nemrég elítélt kolozsvári volt alpolgármesterrel is

Horváth Anna csak remélni tudja, hogy ez a reggeli székelyföldi, országos átlag alatti részvétel annak tudható be, hogy dologidő van, tavasz van, és a székely ember szombaton is dolgozott.

Sorsdöntő szavazás ez, azt is mondhatnánk tehát, hogy quo vadis, Európa?

Volt, aki inkább szétvágta a szavazólapját

Ahogy lenni szokott, a Nemzeti Választási Iroda idén is közzéteszi a választás napján történő rendkívüli eseményeket. Ezek alapján eddig viszonylag nyugodtan telik a vasárnap, a legjellemzőbb probléma az volt, hogy rosszul lett egy szavazó vagy egy szavazatszámláló bizottsági tag, így voltak, akikhez mentőt is kellett hívni.

Egy rendhagyóbb eset azért történt Pátyon: „10:30-kor az egyik választópolgár pulóverét levette magáról, ami alatt az egyik párt kampánypólója vált láthatóvá. A pólót mindenkinek mutogatta a választóhelyiségben. A szavazólapot vágóeszközzel szétvágta, és a maradékot borítékba tette. A bizottság felszólította a választópolgárt a szavazóhelyiség elhagyására, aki ennek eleget tett.” 

Magyarellenes SMS-eket kapnak az emberek Romániában

Legalábbis nagyon terjed a közösségi médiában egy SMS, amelyben valaki arra biztatja a románokat, hogy zúzzanak el szavazni, mert most van esély kiütni a magyar képviseletet. 

„Románok, gyertek szavazni! Néhány lépésre vagyunk attól, hogy kiseperjük a magyarokat a politikából. A magas részvétel azt jelenti, hogy a magyarok nem kerülnek be a döntéshozatalba” – írja az üzenet. 

Most attólt eltekintve, hogy ez egy soviniszta akciónak tűnik, eléggé igaza van: a romániai 13:00 órai részeredmények azt mutatják, hogy jelentősen alulmarad a választási kedv az erdélyi magyar megyékben az országos átlaghoz képest. A magyar részvétel lemaradása nagyobb, mint a korábbi EP-választásokon és mint az utóbbi parlamenti megmérettetésen.

Vakon repül a londoni magyar, ha szavazni akar

Nem én vagyok az egyetlen hülye, aki azt hitte, a londoni nagykövetségen kell szavaznia! Épp pár magyarral beszélgetve tudtuk meg, hogy másoknak is a külképviseleti szavazás tűnt logikusnak – na meg az, hogy meg se nézzük az értesítő papírt a szavazás helyével. Többen is felrótták, hogy a metodista központ előtt sehol egy magyar zászló, sehol valami hangsúlyos tábla vagy felirat, hogy merre is kéne menni: gyakran a választást lebonyolítók szólítják le a potenciális szavazókat. A hangulat mindenestre kitűnő Londonban, pláne egy pint cider után! Cheers!

Janisz Varufakisz nem ülne be az EP-be, de a németek azért szavazzanak rá

Megvan minden idők egyik legokosabb és legmenőbb pénzügyminisztere, akitől egyszerre ijedt meg Wolfgang Schäuble és a fél pénzvilág, és aki úgy volt tag egy radikálisan baloldali kormányban, hogy nemzetközi szövetségesei főleg kőkonzervatív bankárok voltak? Ő Janisz Varufakisz, egy görög és ausztrál állampolgársággal egyszerre rendelkező közgazdászprofesszor, akit Alekszisz Ciprasz a Sziriza első kormányzása elején bízott meg azzal, hogy valahogy felhozza Görögországot a rengeteg adósság alól a felszínre.

Ez persze nem sikerült neki úgy, ahogy akarta – hogy miért, azt nem teljesen tudom még, mert még csak most tartok az erről szóló, rendkívül olvasmányos könyvének felénél, de az már kiderült belőle, hogy miért van igaza mindenkinek, aki korrupt, szűklátókörű és velejéig rohadt brüsszeli elitről beszél.

Amióta 2015-ben távozott a görög pénzügyminisztérium éléről, azóta Varufakisz azon dolgozik, hogy valahogy felrázza Európát, tudatosítsa az emberekben, hogy a hatalom lényegében náluk és az általuk megválasztott képiselők/vezetők kezében van. „Ha meg akarod változtatni a Római Birodalmat, akkor azt jobb Rómában elkezdeni” – ezzel indokolta még télen a közgazdász, hogy az EU demokratizálását célul kitűző Diem25 nevű mozgalmával miért éppen a németországi EP-választáson indult el. (A döntésben az is szerepet játszhat, hogy Németországban az EP-választáson a parlamenti választással ellentétben nincs 5 százalékos bejutási küszöb, így 1 százalék körüli eredménnyel is meglehet egy mandátum.)

Szerencséje van amúgy a német sajtónak, mert 2015 után ismét űzheti egyik kedvenc elfoglaltságát, a Varufakiszon való gúnyolódást: két balos lap, a Süddeutsche Zeitung és a Die Tageszeitung is elkezdte ütni Varufakiszt egy friss bejelentése miatt. A közgazdász ugyanis napokkal a választás előtt bejelentette: ő igazából nem az EP-képviselőségért csinálta ezt az egészet – megélhetési gondjai nincsenek, így őt számos kelet-európai politikussal ellentétben nem annyira motiválja a brüsszeli ~7000 eurós fizetés –, hanem azért, hogy szerepelhessen és vitázhasson egy csomót az EU-t érintő elképzeléseivel olyan helyeken és országokban is, ahova nem biztos, hogy meghívnák, ha nem lenne EU-kampány.

Az uniós szinten régóta Zöld New Dealt szorgalmazó Varufakisz inkább a görög politikára koncentrál: legkésőbb ősszel választások lesznek, ő pedig a Mera25 nevű pártjával be akar kerülni a görög parlamentbe. Szóval ma este nem csak az derül ki, hogy mennyire bírják még a görögök Cipraszt és a Szirizát, hanem az is, hogy a németek pénze után (a könyvei ritka jó eladottsággal pörögnek a német könyvpiacon) a szavazataikat is megkaphatja-e Varufakisz!

Az ellenzék reménye: most nincs győzteshez húzás

2014 olyan szerencsétlen vagy éppen szerencsés év volt (döntse el mindenki maga), hogy három országos választásra is sor került Magyarországon: először egy országgyűlésire április 6-án, majd egy EP-választásra május 25-én, és végül egy önkormányzatira október 12-én. Ez akkor a Fidesznek jutalomjáték volt: az ellenzék szerencsétlenkedése mellett az úgynevezett győzteshez húzás jelensége is segítette a kormánypártokat. 

Na de mi is ez pontosan?

Ezért aztán, ha egy megmérettetetésen, például egy választáson nyer egy párt, akkor még a korábbiaknál is többen kezdik el a nyertest támogatni. 

Megnyilvánulhat ez olyan dolgokban, hogy az egyén úgy emlékszik vissza, hogy a győztesre szavazott a választáson, holott nem; megnyilvánulhat abban, hogy a választást követően hirtelen javulnak a nyertesek támogatottsági adatai, és – amennyiben az adott választást követi még egy vagy több – előfordulhat az is, hogy a győztes a megnövekedett bázisát a következő megmérettetésre is át tudja menteni. Ezek mindegyik fennált a 2014-es, újabb Fidesz-kétharmadot hozó országgyűlési választás után.

Az EP-választás ciklusa azonban öt év, és mivel a legutóbbi országos választásnak már több, mint egy éve, nehezen elképzelhető, hogy a győzteshez húzás jelenségéből bármilyen módon is profitálni tudna Orbán. Ebbe a szalmaszálba kapaszkodhat most az ellenzék, elnézve a rekordokat döntögető részvételi arányokat, amik legutóbb pont nem őket segítették.

A techóriások sem hagyják elfelejteni, ma van a választás

Akit nem érdekel az egész szavazási hercehurca, az se nagyon ússza meg, hogy szembe fusson vele, ma van az EP-választás. A Facebookra belépőket ugyanis ez a kép fogadja:

Aki pedig a Google-t nyitja meg, az ezt látja:

Nagyon sok múlik rajta, hogy valaki a fővárosban vagy vidéken szólítja meg az embereket.

AZ RMDSZ második embere nem aggódik, hogy meglesz-e az öt százalék

Szavazás után röviden beszéltünk az RMDSZ ügyvezető elnökével Kolozsváron.

Azt nem mondanám, hogy Óbudát megőrjíti az EP-választás

A Harrer Pál Általános Iskolában a szokásos kígyózó sorok helyett délben még átjelentkezőként is várakozás nélkül tudtam szavazni. Mivel fényképezni nem lehetett, ezért alább látható képpel illusztrálom, micsoda csendélet volt a III. kerületben: 

Az általános iskola kicsit közelebbről megnézve amúgy szerintem kimutatható mennyiségű szavazót vesz el a Fidesztől: a kopott bútorokon talán túl is tudnék lépni, de a vécébe beérve gyorsan feltűnt, hogy nem csak vécépapír nincs az iskolában, hanem még tartó sem.

EP-választáshoz képest egekben a részvétel 13 órakor

13 órakor 24,01 százalékos volt a magyar részvételi arány, ami magasan a legtöbb az itthoni EP-választások történetében. Öt éve ebben az időpontban mindössze 15,9 százaléknál, 2009-ben 19,4 százaléknál, 2004-ben pedig 19,9 százaléknál jártunk. Beszédes az is, hogy a mostani 24,01 százalék alig marad a 2014-es 15 órási eredménytől: akkor a választók 24,06 százaléka járult az uránk elé délután háromig. 2019-ben már délután 1-kor elértük gyakorlatilag ezt a szintet.

Az eddigi legmagasabb választási részvétel amúgy 2004-ben volt: akkor az urnazárásig a választók 38,5 százaléka tette tiszteletét a szavazóhelyiségekben. Nagyon úgy tűnik, ezt a részvételi arányt idén meg fogja haladni Magyarország.

Az egyetlen tényleg izgalmas kérdés: ki ért a legjobban a munkájához az Azonnali stábjából?

Egy percig sem akarunk úgy csinálni, mintha nem lenne teljesen lefutott sztori a 2019-es EP-választás Magyarországon, úgyhogy próbáljuk legalább magunknak izgalmassá tenni. Ezt egy módon lehet elérni: pénzzel! Szerkesztőségünk összes tagja bedobott egy-egy ezrest Galla Miklós Különbusz Kristóf című szóvicckönyvébe, majd megtippelte a pártok százalékait, illetve a részvételi arányt.

Ezt az őrült összeget, 11 ezer forintot (elég kis szerkesztőség vagyunk) nyeri meg az, aki a legtöbbször jár nagyon közel egy-egy százalékos eredményhez. Mivel nem csak a nyilvános önfényezést, hanem a nyilvános megszégyenítést is szeretjük, ezért az eredmények után bemutatjuk a munkájához legjobban értő kolléga mellett a munkájához legkevésbé értőt is! 

Tehát a tippek beküldési sorrendben:

Pintér Bence: Fidesz 59%, MSZP-P 11, DK 9, Jobbik 7, Momentum 6, LMP 5, Kutyák 2, Mi Hazánk 1. Részvételi arány: 39.

Illés Gergő: Fidesz 55%, Jobbik 11, MSZP-P 11, DK 10, Momentum 5,5, LMP 4,5, MKKP 2, Mi Hazánk 1. Részvételi arány: 41. 

Techet Péter: Fidesz 54%, Jobbik 11, MSZP-P 10, DK 10, Momentum 5,6, LMP 4,8, MKKP 2,5, Mi Hazánk 2. Részvételi arány: 43.

Bukovics Martin: Fidesz 55%, DK 10, MSZP-P 9,5, Jobbik 9, LMP 5,5, Momentum 5, Mi Hazánk 3, MKKP 2,5. Részvételi arány: 40.

Bakó Bea: Fidesz 56%, DK 10,5, Jobbik 9,5, MSZP-P 9, LMP 5, Momentum 4,5, Mi Hazánk 3,5, MKKP 2. Részvételi arány: 34%.

Petróczi Rafael:  Fidesz 56 %, DK 10, MSZP-P: 10, Jobbik: 9, LMP: 5,5, Momentum: 4,5, MKKP: 2,5, MH: 2,5, Részvétel: 36%.

Fekő Ádám: Fidesz 54 %, DK 10, MSZP-P 9,5, Jobbik 9, Momentum 6, LMP 4, Mi Hazánk 4, MKKP 3. Részvételi arány: 45%.

Kiss Brigi: Fidesz 50,85%, MSZP-P 12,1, Jobbik 11,6, DK 9,8, Momentum 5, LMP 4,6, Mi Hazánk 3,2, MKKP 2,8. Részvételi arány: 38.

Kulcsár Árpád: Fidesz 56%, DK 11, MSZP-P 10,5, Jobbik 9, LMP 5,5, Momentum 5,5, MKKP 2,5, Mi Hazánk 2. Részvételi arány: 35.

Ruttkay Lili: Fidesz 53%, DK 10,5, Jobbik 10,5, MSZP-P 9, Momentum 5,5, LMP 4,5, MKKP 4, Mi Hazánk 3. Részvételi arány: 41.

Hutter Marianna nem vállalja nyilvánosan a tippjeit, mert nem akarja, hogy megsértődjenek a pártok.

Minden azon múlik, mennyire hiszi el az ellenzék, hogy van keresnivalója.

Választási tesztet töltenek ki olasz nyugdíjasok mellettem

Három, elegáns olasz nyugdíjas néni – vélhetően az egyikük unokájával – ül együtt mellettem egy kávézóban, és hangosan töltenek ki egy olasz applikációt, amely megmondja: kire kell szavazniuk. Alapvetően baloldali és liberális véleményekre mondtak a nénik jól hallhatóan igent: ne lépjenek ki az EU-ból, legyen humanista a menekültpolitika, segítsék a menekülteket, a külföldiek munkavállalási jogát ne korlátozzák Olaszországban, és hasonlók. Kicsit a melegházasság, ill. a szociális segélyek kapcsán látszik eltérés. Ennek megfelelő is az eredmény: az egyik néninek a Forza Italiát, a másik kettőnek a Demokrata Pártot hozta ki a teszt. Ezzel alapvetően egyet is értenek. És noha eszerint politikai ellenfeleik egymásnak, nyugodtan kávéznak tovább.

Szinte egész Európában az egekben a részvétel

Nemcsak Magyarországon kellemes meglepetés a részvételi arányok alakulása, a Europe Elects élő közvetítése szerint szinte minden, vasárnap választó EU-tagállamban jobbak a részvételi adatok a korábbiaknál.

Észtországban a helyi idő szerint déli adatok alapján idén 29,1 százalékos a részvétel, öt évvel ezelőtt pedig csak 25,3 volt.

Franciaországban a déli adatok alapján 19,26 százalék járult az urnák elé, ez 2014-ben még csak 15,7 százalék volt.

Dániában szintén délben már 24,7 százalékos volt a részvétel, öt évvel ezelőtt pedig csak 20,3.

Horvátország 11:30-as adatai 9,93 százalékos részvételt jeleznek az előző választások 7,64 százalékához képest.

Az egyedüli kakukktojás Szlovénia, itt a 11 órás adatok szerint minden EP-választáson körülbelül 8-9 százaléknyi szavazó jelent meg. Bulgáriában sincs áttörés, a reggel 9-es adatok alapján 6,9 százaléknyian mentek szavazni. Ez kevesebb a 2014-es 7,62 százaléknál. Ciprus szigetén délben 19 százalék ment el szavazni, nem nagy a változás a 2014-es 18 százalékhoz képest.

A választók most a legszimpatikusabb pártra szavazhatnak, nem kell taktikázniuk, és nem a kormányhatalomról kell dönteniük.

Ez az EP-választás más, mint a többi

Abban legalábbis biztosan, hogy most volt effektív kampány mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon. Olyan, amilyen, de mégiscsak volt. Öt éve ugyanis olyan szerencsétlenül vagy szerencsésen jött ki a lépés (mindenki értékelje maga), hogy 

Pórul jár, aki a londoni nagykövetségre megy szavazni

Ha valaki van olyan hülye, mint én, hogy Londonban automatikusan a nagykövetségre megy szavazni, azt ott csak eligazítják azért.

Nem kampányszlogenek, hanem programok alapján szavaznál? Itt van egy remek táblázat, ami segít!

Nincsenek illúzióim, a választók döntő többségére semmi hatással nincsenek ma már a programok, de azért hasznos tudni, hogy amúgy valójában ki mit képvisel. Hogy mondjuk ki vezetné be az eurót, ki mire akarná használni az európai hadsereget, ki és hogyan képzelné el az EU mélyítését, vagy hogy mi az a téma, amiben amúgy mindenki egyetért, a Fidesztől a DK-ig. És ki tudja, ez a táblázat néhány még hezitáló olvasónknak segíthet is a döntésben.

Az ellenzéki delegáltak száma alapján a DK örülhet, a Jobbik aggódhat

Az idei EP-választáson is több szavazatszámláló bizottsági delegáltja lesz a Fidesznek (14 894), mint a többi pártnak összesen (11 992) – derül ki a Nemzeti Választási Iroda összesítéséből. Az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest azt látni: érdemben a DK tudta növelni a delegáltjai számát (1266-ról 2848-ra), míg a Jobbik küldötteinek száma majd a felére esett vissza (5467-ről 2878-ra).

Az EP-választás mindig nagy esély a kis pártoknak.

Elmarad a székelyföldi megyék mozgósítása az országos átlagtól

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szemmel láthatóan kissé kétségbeesetten próbál mozgosítani:

A déli adatokban az látszik, hogy Kovászna (az egyik székely) megye a második legrosszabbul teljesítő az országban Vaslui megye után. Ez nagyon rossz hír lehet az RMDSZ-nek. Másrészt jelenleg Romániában országosan 15 százalékos a részvételi arány.

Mi az egyes olasz pártok célja, álomeredménye a mostani választáson?

Olaszország öt választási régióra van felosztva, az arányosan elosztandó mandátumokért itt versenyeznek a pártok, számos esetben egyes pártokat majdnem minden régióban ugyanaz a politikus vezet: például Berlusconi áll az összes Rómától északra fekvő régió Forza Italia-listáinak élén.

Nézzük, kik is indulnak, és mi a céljuk a választáson! Milyen eredménnyel lennének az egyes olasz pártok elégedettek? Olvasd el a cikkünket róla!

A londoni magyarok egyharmada már leszavazott

Londonban a tavaly áprilisi 9000 helyett mindössze 1728 magyar állampolgár jelezte, hogy szavazna az EP-választáson, vagyis eszerint sok angliai magyar már leszavazott inkább csütörtökön a brit listákra, a hétvégét pedig nem azzal tölti, hogy bejusson valahogy London legturistásabb részére, a Westminster-apátsággal szembeni Methodist Central Hallba.

Az Azonnali megtudta: 11 óráig (ez otthon már 12 óra) a londoni magyarok egyharmada leszavazott. Rendkívüli esemény, baleset eddig nem volt, hacsak nem vesszük annak a rendkívül jó időjárást. A UK-ben a főváros mellett Manchesterben és Edinburghban lehet szavazni.

Eleged van, hogy nincs egy normális magyar párt? Ez a teszt neked készült!

Minden választáskor előjön a végső érv, miszerint „nincs kire szavazni, hát milyen már ez a választék!?” Odáig sajna még nem jutottunk el, hogy összeurópai listákra, vagy más tagállamok pártjaira lehessen szavazni az EP-választáson, de legalább már van egy teszt, ami az összes tagállam pártjainak ígéreteit összesítve megmutatja neked, hogy – ha már a saját országodban nincs ilyen – melyik külföldi párt az, amelyik a legközelebb áll hozzád. Magyarul is elérhető a teszt, és kábé 5-6 perc alatt ki lehet tölteni.

Nekem egészen Észtországig kéne emigrálnom, ha a szívem szerint akarnék szavazni, ugyanis az észt Reformpárt jött ki. Most már csak azért is figyelni fogok rájuk, szóval ígérem, este beszámolok az eredményeikről!

Meglepően magas eddig a részvételi arány

11 óráig a választásra jogosultak 17,16 százaléka járult az urnák elé. A magyar EP-választások történetében ez rekordnak számít: ebben az időpontban a legmagasabb részvételi arány 2009-ben volt, akkor 11 óráig a választók 13,77 százaléka szavazott. A jóval nagyobb érdeklődésre számot tartó tavalyi országgyűlési választáson 23,23 százalék szavazott 11 óráig. 

A kérdés persze, hogy ez kinek kedvez. Tavaly az ellenzék befürdött ezzel, azt hitte, a napközbeni részvételi adatok az ő szavazóiknak köszönhető, majd az első beérkező eredmények már alacsony feldolgozottság mellett is megmutatták: a kormánypártok tudtak hatékonyan mozgósítani mindenekelőtt vidéken. A történelem most megismétli önmagát?

Ha ezt most nem is tudjuk még eldönteni, annyi bizonyos: ha ez a részvételi tendencia folytatódik, akkor idén rekordot fog dönteni az EP-választási részvétel Magyarországon. A Political Capital becslése szerint, ha tartós marad ez a részvételi kedv, akkor a nap végére elérhetjük a 42,6 százalékos részvételi arányt.

A szavazás belpolitikai jelentőségét is figyelembe kell venni.

A legnagyobb szocialista siker pedig nem máshol lesz, mint...Máltán!

Az Olaszországtól délre található kis szigetországban lényegében kétpártrendszer van: az S&D frakcióban ülő Munkáspárt küzd meg a néppárti Nacionalista Párttal. Most az előbbiek örülhetnek, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy

a maradék kettőt a jobboldal hozhatja, tudósít a Malta Today. Joseph Muscat miniszterelnök 55 százalékos munkáspárti győzelemmel számol, ez a valaha volt legnagyobb győzelem a párt számára. A Nacionalista Párt mélyponton van, csupán 37 százalékot kaphatnak, a maradék a kisebb pártok között oszlik el. Clyde Puli, a nacionalisták főtitkára azt is megerősítette, hogy ellenfelüknek biztosan meglesz a négy EP-mandátum.

Máltán egy párt sikerességének kulcsát a másik párthoz viszonyított szavazatszám különbsége határozza meg. A mostani választáson pedig a Munkáspárt 45 000-el több szavazatot zsebelt be a jobboldalnál, ami nem kis fegyvertény a 460 ezres lakosságú szigetországban.

Nincs elveszett szavazat

Sokszor felmerül, hogy nincs értelme nem a győztes pártra, vagy a bejutási küszöböt el nem érő pártokra szavazni, mert csak elveszik a szavazat. Egyesek szerint olyan ez, mintha nem is szavaztál volna, és semmi hatást nem érhetsz el a szavazatoddal, ezért értelmetlen voksolni. Ez azonban nem igaz. Itt megírtam kicsit részletesebben, hogy miért nem.

A hajléktalanok is épp olyan megosztottak politikai kérdésekben, mint a társadalom más részei

A Fidesz-ellenzék vita három percben két, a Rákóczi téren söröző úrtól. Egyikőjük szereti az Orsós Viktort, mert olyan tudálékos, a másik viszont csak azt tudja, hogy Orbánra nem szavazna. Ők biztosan szavaznak. És te?

Kihajtható Orbán-Salvini-Le Pen-poszter a berlusconista napilap címlapján!

Először legyőzzük Európát, mielőtt bezárjuk – áll az olasz Il Foglio napilap hétvégi számának címlapján, populista politikusok szájába adva a mondást. A címlap egyben kihajtható poszterként is funkcionál. Amennyire ki lehet venni, Marine Le Pen, Orbán Viktor és Matteo Salvini van a karikatúrán. Akinek nem tetszik e három politikus, annak csak meg kell fordítania az oldalt, és máris jön egy EU-zászló különféle csillagocskákkal. Az Il Foglióról írtam már az Azonnalin: ez egy nagyon érdekes, jobboldali, berlusconista, iszlámellenes, cionista, de a jelenlegi római kormánnyal szemben felettébb kritikus napilap.

Macsó dolog marad-e EP-szavazni?

Egy érdekes adat: az EP-választást Magyarországon a férfiak dominálják, méghozzá egyre növekvő mértékben. Amíg az első magyar EP-választáson a szavazók 62 százaléka volt férfi, és 38 százaléka csupán nő, addig a szebbik nem aránya 2014-re 19 százalékra esett vissza.

Ezzel szemben például Ausztriában az utóbbi két EP-választáson 40 százalékot meghaladó volt a női szavazók aránya, míg Franciaországban ez már 1999 óta így van. A magyarhoz hasonló tendenciát mutatnak a velünk együtt 2004-ben az EU-hoz csatlakozott litvánok, ahol 2004-ben még a szavazók 38 százaléka volt nő, tíz évvel később már csak 9 százalékuk. 

Vajon efelé tart Magyarország is? 

Strache is EP-képviselő lehet

Az osztrák szélsőjobb kampányt indított: az FPÖ szavazói írják rá Strache nevét külön is a szavazólapra, így bejuttatva az Európai Parlamentbe az FPÖ listájának szimbolikus 42. helyén álló expártelnök-exalkancellárt.

Ausztriában ilyet lehet, mi több: még figyelembe is veszik a listás helyek elosztásakor. Az EP-választáson a pártlistán való előresorolódáshoz mindössze 5 százalék a küszöb, azaz ha HC Strache nevét – és másét nem – minden huszadik FPÖ-szavazó ráírja a szavazólapra az FPÖ mellé, akkor a volt pártelnök automatikusan az FPÖ-lista élére kerülne, ezáltal mandátumot nyerne. Ehhez persze az kell, hogy más, az FPÖ-listán szereplő politikusokat a párt szavazói 5 százaléknál kisebb arányban preferáljanak, ugyanis a szavazás során az 5 százaléknál nagyobb arányú preferenciális szavazatokat kapott jelöltek a szavazataránynak megfelelő sorrendben kerülnek a listára.

Az már persze Strache döntése, hogy felveszi-e az EP-mandátumot, ha lesz annyi FPÖ-s rajongója, aki az ő nevét írja oda a voksa mellé.

„Európa nincs messze, itt van egy olasz dal nektek“

Mindjárt indulok a magyar konzulátusra, körbenézni, mi van arrafelé. Mivel közel fekszik a belvároshoz, eleve útba esik. Most még kávézom egy bárban Milanó egyetemi városában, hozzá ferro di cavallot eszem, kiváló tésztaminőség, minden lekvár nélkül, ami azért van benne, szintén perfetto lenne. A rádióban pedig meghallottam egy rég elfeledett dalt, Toto Cutugno számát még 1990-ből. Mivel aktuális – talán ezért játszotta a rádió is – hallgassátok ti is.

Cutugno olasz énekes az 1990-es euróviziós dalfesztiválra egy nagyon politikai dallal jelentkezett be, amely az EU 1992-es alapítását üdvözölte – jóval megelőzve Bajnaiék mozgalmának nevét – az „Együtt 1992” címen. „Érted, határok nélküli asszony; érted, ugyanazon zászló alatt; én és te, egyazon ég alatt, ugyanazon ég alatt; együtt, egyesülj, egyesülj, Európa”. Majd: „Európa nincs messze, itt van egy olasz dal nektek“

1992-ban jött létre az Európai Unió, Olaszország pedig az egyik legelkötelezettebb társadalom volt. Azóta történt sok minden, a mai választásokon már az is siker, ha az EU-ellenes Lega nem kúszik nagyon harminc százalék felé, a balközép és liberális erők pedig legalább a szavazatok egynegyedét azért elhozzák. De ezt este majd meglátjuk a város másik felén fekvö Lega-székházban. Ciao a tutti!

Meglepetést okozhat a Mi Hazánk?

Nem beszélünk róla sokat, de a Mi Hazánk sem megkerülhetetlen ezen a választáson. A közvélemény-kutatók között abban egyetértés van, hogy Toroczkai tavaly augusztusban bejegyzett pártja aligha esélyes még csak egy EP-mandátumra is, ám egy meglepően jó eredményt még így is hozhatnak.

A Mi Hazánk ugyanis egy radikális rendszerellenes párt, a szónak legalábbis abban az értelmében, hogy a mind témáiban, mind hangvételében a hajdanvolt Jobbikot idéző párt a jelenlegi pártrendszert szeretné derékba törni. Erről szól – az ő szóhasználatuk szerint – a Fidesszel és az egyesült liberális baloldal szemben képzendő harmadik pólus üzenete. Ez kísérteties hasonlóságot mutat a 2009-es Jobbik ígéretével.

És ahogy tíz éve az akkori jobbikos, úgy 

A közvélemény-kutatók az ilyesfajta elhallgatást ugyan tudják súlyozással némileg korrigálni, ám látni kell azt is, hogy a Mi Hazánk fel vagy fel nem vállalásáról eddig nem állt rendelkezésünkre semmilyen empirikus adat, így az elhallgatás mértékét is nehéz becsülni. Arról nem is beszélve, hogy mindezidáig arról sem lehetett valós tudásunk, hogy Toroczkaiék valójában mekkora sikerrel szipkázhattak el szavazókat a radikális múltjának teljesen hátat fordító Jobbiktól. Az biztos, hogy az 56 ezer lájkolóval rendelkező Mi Hazánk a facebookos hirdetéseiben mindenekelőtt a jobbikos szavazókra mozdult rá, ami teljesen logikus is a részükről. 

Az Azonnali természetesen ott lesz a Mi Hazánk eredményváróján is, és frissen szállítja majd a híreket onnan.

Szép idő van, ilyenkor sokan a kiskerteket választják az urnák helyett.

Sokan szavaztak reggel, de kik?

Magasak lettek a reggeli részvételi adatok, kezdhetnek izgulni az ellenzéki pártok. 2018-ig a közbeszédben úgy bölcselkedtek, hogy a magas részvétel az ellenzéknek kedvez. Tavaly azonban megdőlt ez az elmélet, és a magas részvétel a kormánypártoknak hozott szavazatokat. Bár kevesen hitték ezt még akkor reggel, és örülni kezdtek az ellenzéki áttörésnek, valójában egyértelmű volt a helyzet. A választások előtt ugyanis már a közvélemény-kutatások is jelezték, hogy – bár ez nem ütötte meg a média és a közvélemény ingerküszöbét – a Fidesz lecserélte a szavazóbázisát, és a kisebb települések lakosságára építkezik. Ők pedig inkább a nap korábbi szakaszában szeretnek szavazni. Most megint megismétlődni látszik a forgatókönyv, hiszen a Fidesz azóta is a kisebb településeken előket célozza erősen a kampányával, onnan várhatnak rengeteg szavazatot.

Az olasz Cseh Tamás énekel egy kicsit nektek most

Köszöntsük az olasz választókat, de persze minden más európait is Giorgio Gaber, a mára sajnos elhunyt olasz Cseh Tamás keserédes dalával a választásokról, a demokráciáról. A választás számára „egy nagyon szép nap, majdnem tavaszias hangulat”, mert „ilyenkor még az utca is kicsit tisztább”, és „valamiért az eső sem esik”. És tényleg: a tegnapi, még jégesőt is hozó viharos milánói idő után a vasárnap eddig száraz.

Az olaszoknak van még jó tizenkét órájuk szavazni. Az urnák csak este tizenegykor zárnak, a déli körzetekben vélhetően – mint mindig – elhúzódik a zárás. Ez kihat az összes európai országra is, mert hivatalosan csak akkor lehet eredményekről beszélni, ha mindenütt Európában befejeződött a választás. Hajrá Olaszország!

Az EP-választás egész biztosan a briteknél a legszürreálisabb

Miután mégse léptek ki egyelőre a britek az EU-ból, náluk is kellett EP-választást tartani, amire persze senki nem számított. De volt-e értelme szavazni, és mit javasolnának a többi európainak, ők hogyan szavazzanak? Kit kellene felvenni a helyükre az EU-ba a brexit után? Csináltunk erről egy videót Londonban.

Vigyázat! Bárhol saját pártjukra szavazó politikusokba lehet botlani!

Ahogy a választásokkor szokásos, a politikusok szeretnék minél nagyobb nyilvánosság előtt szavazni. Íme néhány helyszín a teljesség igénye nélkül, ahol össze lehet futni a magyar politikai élet sztárjaival!

+ A magyar Underwood-házaspár, a DK-elnök Gyurcsány Ferenc és a párt EP-listavezetője, Dobrev Klára a második kerületben fognak szavazni egy általános iskolában. A lista második helyén szereplő Molnár Csaba egy tizenkettedik kerületi általános iskolában fog.

+ Ami a jobbikosokat illeti, a listavezető Gyöngyösi Márton egy nagykovácsi általános iskolában fog voksolni, a második helyezett Balczó Zoltán pedig egy budajenőiben. Sneider Tamás Jobbik elnök pedig egy hatvani általános iskolába megy majd.

+ Az LMP listavezetője, Vágó Gábor egy második kerületi gimnáziumban fog voksolni, a második helyezett Demeter Márta, a párt társelnöke pedig egy tizennegyedik kerületi kollégiumban. Az LMP másik társelnöke, Keresztes László Lóránt pedig egy pécsi óvodában.

+ A mi hazánkos Toroczkai László az ásotthalmi közösségi házban fog szavazni, Dúró Dóra és férje, Novák Előd pedig egy budaörsi általános iskolában.

Ugyan azt a Fidesz nem szokta nagy dobra verni, mikor szavaz Orbán Viktor, de a tavalyi országgyűlési választáskor a XII. kerületi lakóhelyéhez közeli Zugligeti Általános Iskolában voksolt már hét óra előtt. Ami a határon túlt illeti, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Csíkkarcfalván fog szavazni, a párt többi politikusáról pedig itt lehet megnézni, merre voksolnak.

Plakátmentes kampány a brexitelő briteknél

Jó reggelt Londonból! Bár a britek közül már mindenki leszavazott csütörtökön az EP-képviselőre, aki látta ennek értelmét a brexitfolyamat kellős közepén, Londonban egy árva EP-választási plakát sincs. Sehol semmi: mintha ez az egész csak egy olyan párhuzamos valóságban létezne, amibe akkor jut át az ember, ha vesz magának 3.20 fontért egy Guardiant. Az egész EP-választásosdinak mindössze annyi nyoma maradt, hogy a Baker Street környékén még lehetett látni pár útbaigazító táblát, miszerint ha követjük őket, polling stationhöz érkezünk. De ennyi. Este, reméljük, lesz azért valami a pártok eredményváróin!

Kik azok, akik 8 008 739-en vannak?

Közülük 7 873 125 fő belföldi szavazókörökben szavazhat, 20 290 fő külképviseleteken, míg 115 324 fő levélben teheti ezt. 

teszt

Szerintetek idén zökkenőmentes lesz a választás lebonyolítása?

Összeomló honlap, kígyózó sorok az urnák előtt – nem volt éppen a legzökkenőmentesebb a tavalyi országgyűlési választás lebonyolítása. Ezért az Azonnali rákérdezett a Nemzeti Választási Irodánál (NVI), idén is kell-e hasonló izgalmakra számítani.

– állították. Hogy ez valóban így lesz-e, ma kiderül.

Jó reggelt, megvolt a full english breakfast, indulunk szavazni

Jó reggelt! Ma választ Európa, de ez semmit nem változtat azon, hogy ma is legalább 20 Karácsony Gergelynek, 15 Nigel Farage-nak, 10 Orbán Viktornak és 1 Németh Szilárdnak elegendő full english breakfastet lehet benyomni egy átlagos londoni hotelben némi felárért cserébe. Onnan lehet tudni, ki a helyi, hogy bátran vetet magának a babból is. Brexiters breakfast nincs :(((

Ez vajon látszik-e, ha nem élesítem?

Remélem, nem...

Van ám egy kurvajó intink ezzel a fasszal!

!!!

Előretört a kaviárbaloldal

Szégyen.