Ezért kell buknia Sebastian Kurznak

Miután már nem csak az FPÖ és a Liste Jetzt, de az osztrák szociáldemokraták is bejelentették: támogatnák a Sebastian Kurz elleni bizalmatlansági indítványt, az egész ötletgazdája, Peter Pilz leírta, miért fontos, hogy Kurz mihamarabb megbukjon.

Hétfőn, egy nappal az EP-választást követően nyújtja be az osztrák alsóháznak az ottani legkisebb frakció, a Peter Pilz vezette Liste Jetzt a Sebastian Kurz kancellár elleni bizalmatlansági indítványt. Nagy esély van arra, hogy egy ilyen indítvány második osztrák köztársaság történetében először sikerrel fog járni, azt ugyanis jelen állás szerint nem csupán a Liste Jetzt (7 fő), a Strache-videók miatt Kurzra alaposan megsértődő FPÖ (51 fő), hanem a szociáldemokrata SPÖ (52 fő) is szívesen támogatná a 183 fős Nationalratban.

Miért akarják Kurz bukását?

Peter Pilz, a Liste Jetzt vezetője csütörtökön hat pontban megírta a Facebookon, miért van szükség bizalmatlansági indítványra a kancellár ellen. (Ő egy volt zöldpárti politikus, aki 2017 nyarán kilépett a Zöldektől, mert nem került arra a helyre a pártlistán, ahova szeretett volna. Ezt követően saját listával indult a választáson, és nagy meglepetésre ők bejutottak a parlamentbe, volt pártja meg nem. Azt követően metoo-botrányba keveredett, és bár tisztázta magát, a billog rajta maradt, Liste Jetztre átkeresztelt pártja nagyjából 2 százalék körül áll most.)

Az Azonnali ezennel magyarul is ismerteti Pilz hat pontját:

1. Vállalhatatlan azért bizalmat szavazni egy kancellárnak, mert kormányt alakított egy legalább annyira korrupt, mint amennyire szélsőjobboldali párttal, majd ez a projekt megbukott.

2. Kurz visszalépés helyett tisztán ÖVP-s kisebbségi kormányt alakított. Vonakodik a parlament elé állni bizalmi szavazást kérni.

3. Az ÖVP választási kampányra összeállt, az ÖVP választási listavezetője által irányított kormánynak egyetlen komolyan vehető alternatívája van, éspedig egy szakértőkből álló átmeneti kabinet.

4. Ezt az átmeneti kormányt egy olyan személy kell, hogy vezesse, aki legalább annyira nagy tekintéllyel rendelkezik, mint amennyire független a pártoktól. Ennek a megoldásnak egyetlen egy „veszélye” van csupán: hogy mindenki láthatja, mennyire jól lehet kormányozni Ausztriát az ÖVP nélkül.

5. Az alkotmány szerint az ügymenet a most fennálló helyzetben a következő: bizalmatlansági indítvány az alsóházban, ugyanott a kancellár elleni bizalmatlanság kimondása, majd egy átmeneti kancellár kinevezése az államfő által. Azzal, hogy az alsóház megvonja a bizalmat a megbukott kancellártól, tulajdonképpen az alkotmányban foglalt kötelezettségének tesz eleget.

6. A kancellár Ausztriát szokatlanul nagy politikai válságba lökte – éppen ezért az alsóháznak is ennek megfelelő, mondhatni nem megszokott intézkedéseket kell hoznia a politikai válság legyűrésére.

Mi fog történni, ha sikerrel jár a bizalmatlansági indítvány?

Ezt a Die Presse szedte össze részletesen.

1. Alexander Van der Bellen államfőnek az alsóház döntésének megfelelően menesztenie kell Sebastian Kurz kancellárt.

2/a. A Kurz esetleges menesztése és a potenciális új kancellár (aki a szeptemberi előrehozott választásig vezeti majd Ausztriát) kinevezése közötti időszakban vagy a jelenlegi alkancellár-pénzügyminiszter, az ÖVP-s Hartwig Löger veszi át a kancellári teendőket, vagy valaki más a kormányból, akit ezzel a feladattal az államfő ideiglenesen megbíz.

2/b. Kivéve, ha a bizalmatlansági indítvány nem csak Sebastian Kurz személyére, hanem az egész – az FPÖ-s miniszterek helyén már most is szakértőkkel operáló – kormányra ki lesz hegyezve: ezesetben a teljes kormány távozik, a kormányzást az államfő akaratának megfelelően vagy távozó miniszterek, vagy távozó államtitkárok vagy minisztériumi bürokraták veszik át az új (átmeneti) kormány felállásáig.

3. Az államfőnek olyan gyorsan, amennyire csak lehet, ki kell neveznie egy olyan új kancellárt, aki képes arra, hogy megszavazza őt a parlament többsége. Hogy a gyors szó pontosan milyen időtartamot jelent, nincs különösebben definiálva.

4. Az új átmeneti kormány minisztereire az új, átmeneti kancellár tesz javaslatot. Ám az államfőnek vétójoga van.

5. Ha Van der Bellen időhúzásra játszik és a gyors szó alatt napokat ért, és hétfő estig nincs új kancellár, akkor a kedden esedékes, a következő uniós ciklus személyi kérdéseit – ki legyen az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság elnöke – átbeszélő EP-választás utáni EU-csúcson még Sebastian Kurz képviseli Ausztriát.

Az persze még egyáltalán nem biztos, hogy az SPÖ és az FPÖ tényleg meg is szavazza majd a hétfői bizalmatlansági indítványt, vagy csak ezzel fenyítik a sajtón keresztül Kurzot: a Der Standard információi szerint mindkét pártban hétfő reggel hoznak végleges döntést (vélhetően ebben az EP-választási eredmények is befolyásolják őket).

FOTÓ: Sebastian Kurz / Facebook