Itt az FPÖ bosszúja: olyan gyorsan buktatnák meg Kurzot, ahogy csak lehet

Még az FPÖ-nek áll feljebb azok után, hogy a párt eddigi pártelnökét lebuktatta egy videó, amelyen kamuoroszokkal tárgyal a legnagyobb osztrák bulvárlap megvételéről és korrupciós ellenszolgáltatásokról. A botrány nyomán Strache ugyan lemondott a pártelnökségről és az alkancellárságról, Sebastian Kurz kancellár pedig új választásokat jelentett be, de az FPÖ-sök ennek elébe mennének és bizalmatlansági indítvánnyal buktatnák meg Kurzot. Akár még össze is jöhet nekik.

Ez a cikk az osztrák kormányválság legújabb fejleményeiről szól, ami – mint azt az Azonnali a magyar sajtóban elsőként megírta – egy 2017-ben rejtett kamerákkal rögzített ibizai videó miatt robbant ki, amiben HC Strache, a volt osztrák szélsőjobbos alkancellár részegen hét órán keresztül fűt-fát ígérget egy orosz kamubefektetőnek.

Nagyon a szívére vette az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), hogy Sebastian Kurz a Strache-videók miatt – amelyekben a volt osztrák alkancellár feláras közbeszerzéseket és Ausztria vízkészletének megcsapolását ígérte egy kamuorosz kamuoligarcharokonnak médiavásárlásért cserébe – kirobbant osztrák kormányválság során ki akarta rúgni Herbert Kicklt, az FPÖ agyát a belügyminisztérium éléről. Kurz ezt azzal indokolta meg, hogy amennyiben Strachéék ibizai kijelentései miatt nyomozás indulna, az összeférhetetlen lenne azzal, hogy a rendőrséget irányító minisztériumot Strache párttársa vezesse.

Saját maga miatt bizalmatlan FPÖ

Hétfő este az FPÖ-sök bejelentették, hogy minden miniszterüket kivonják a kormányból, boldoguljon csak Kurz egy kisebbségi-szakértői kormány élén a szeptemberre kiírt előrehozott választásokig. Ezzel Kurz boldogan el is lenne (bár a 183 fős parlamentben csak 62 ÖVP-s képviselő ül, a pártja támogatottsága Ibiza miatt rendesen kilőtt), ám az FPÖ bedobott egy újabb fenyegetést: kilátásba helyezték, hogy megszavazzák a Peter Pilzék által benyújtandó bizalmatlansági indítványt a kancellár ellen. (Peter Pilz egy volt zöldpárti politikus, aki 2017 nyarán kilépett a Zöldektől, mert nem került arra a helyre a pártlistán, ahova szeretett volna. Ezt követően saját listával indult a választáson, és nagy meglepetésre ők bejutottak a parlamentbe, volt pártja meg nem. Azt követően metoo-botrányba keveredett, és bár tisztázta magát, a billog rajta maradt, Liste Jetztre átkeresztelt pártja nagyjából 2 százalék körül áll most.)

Beszédes, hogy az európai szélsőjobboldal szereplői közül csak az épp az EU-ból kilépni akaró német AfD és a vadászidényről beszélő Orbán Viktor, valamint a fideszes közpénzmédia állt ki valamennyire a magát áldozatszerepben feltüntető Heinz-Christian Strache mellett: Le Pen Strache óriási hibájáról beszélt, a többiek rendre hárítanak, mondván, ez egy osztrák belpolitikai ügy.

„Naiv lenne Kurz részéről azt gondolni, hogy mi, szabadságpártiak Kurz irántunk való bizalmatlanságát ne viszonoznánk. Akármikor is tárgyalja a parlament: aki bízik a másikban, bizalmat kap. Aki nem bízik, bizalmatlanságot” – fogalmazott elég világosan Herbert Kickl az Österreich nevű bulvárlap keddi számában. Az FPÖ-s politikus úgy gondolja, hogy Kurz elszámította magát, amikor abból indult ki, hogy a szélsőjobb foggal-körömmel ragaszkodni fog kormányzati pozícióihoz.

Hogy néz ki a parlamenti matek?

Persze ahhoz, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukjon Sebastian Kurz és az ÖVP-s kormány, nincs elég képviselője a 183 fős osztrák alsóházban, a Nationalratban az FPÖ (51 képviselő) és a Liste Jetzt frakciójának (7 képviselő), ehhez kellenek a szociáldemokraták (52 képviselő) is. Az SPÖ álláspontja a kérdésben az, hogy szakértői kormány kell az új választásokig, azaz elvileg támogatnák a bizalmatlansági indítványt, de közel sem biztos, hogy az az indítvány pont Pilzék indítványa lenne. Hans Peter Doskozil burgenlandi SPÖ-s tartományi vezető hétfő este azt mondta, nem kizárható, hogy pártja is benyújt majd egy saját bizalmatlansági indítványt.

Mivel az alsóházban 62 ÖVP-s és 121 ellenzéki képviselő ül, simán sikeres lehet egy Kurz elleni bizalmatlansági indítvány. Ausztriában ilyenre eddig még nem volt példa. Ha tehát vagy a Liste Pilz vagy az SPÖ indítványa sikerrel járna, Alexander Van der Bellen államfőnek ki kellene jelölnie valakit – akinek nem muszáj politikusnak lennie –, hogy a szeptemberi választásig alakítson egy átmeneti, ügyvezető kormányt, ami a parlamentben is képes lenne arra, hogy többséget szerezzen. (Ha most furcsán néznél, ne tedd: Ausztriában a magyar szabályokkal ellentétben nem szükséges, hogy a bizalmatlansági indítvány egyúttal konstruktív is legyen, vagyis nem kell, hogy a parlamenti többség egyúttal a kinevezni kívánt új kormányfőt is megszavazza.)

A bizalmatlansági indítványról legkorábban hétfőn szavazhatnak.