+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. május 20. hétfő, 08:48
A közép-ázsiai országban máig nagy gondot jelent, mit kezdjenek a terrorszervezethez csatlakozott állampolgáraikkal.

Huszonkilenc rab és három börtönőr is meghalhatott abban a börtönlázadásban,

 

melyet Tádzsikisztánban vasárnap este követtek el részben az Iszlám Állam terrorszervezet elítélt harcosai

 

írja a TASZSZ orosz hírügynökség hétfőn. 

 

Már nem az első börtönlázadás

 

A tádzsik Igazságügyi Minisztérium forrásai alapján a lázadás vasárnap késő este kezdődött a főváros Dusanbétól húsz kilométerre található Vakhdat börtönében. A beszámoló szerint a terroristák nem voltak hajlandók felhagyni a lázadással, késsel és más szúróeszközökkel támadtak rá a börtön több dolgozójára is, közülük hárman is életüket vesztették. 

 

 

A vakhdati börtönben 30 különösen veszélyes rab is büntetését tölti, akiket az Iszlám Állam terrorszervezettel való együttműködés miatt ítéltek el.

 

Az Igazságügyi Minisztérium beszámolója szerint a lázadókkal való tárgyalások során a terroristák egymással is összebalhéztak, ez pedig lövöldözéshez vezetett. A börtön vezetése ezért radikális eszközökhöz folyamodott, a TASZSZ forrásai szerint huszonkilenc rabot lőttek le a lázadás folyamán. 

 

Az elmúlt fél év során ez már a második lázadás egy tádzsikisztáni börtönben: tavaly novemberben Khujandban lázadtak fel az elítéltek, akkor két börtönőr és huszonegy rab vesztette életét. A mostani lázadáshoz hasonlóan a khujandi esetet is az Iszlám Állam vállalta magára,

 

ahogyan a tavaly júliusi, nyugati turisták ellen elkövetett terrortámadást is a terrorszervezet harcosai követhették el.

 

Tádzsikisztán nehezen birkózik meg saját terroristáival

 

A Reuters szerint a lázadás egyik felbujtója Bekhruz Gulmurod volt, annak a Gulmurod Khalimovnak a fia, aki a tádzsik hadsereg különleges erőinek ezredesi posztját hagyta ott 2015-ben, hogy Szíriában csatlakozzon az Iszlám Államhoz. 

 

Az egykor a Szovjetunió részét képző közép-ázsiai állam déli határát a máig konfliktusos Afganisztán adja, és bár az ország az Iszlám Állam szíriai frontjától egészen messzire fekszik, a radikális iszlamista terroristák problémája átgyűrűzik a határokon.

 

Egyes találgatások szerint 1900 tádzsik ment el harcolni az Iszlám Állam oldalán 2014 óta, közülük körülbelül ötszázan meg is halhattak.

 

A kormány ennek ellenére visszafogadná a Szíriába és Irakba távozó állampolgárokat a terrorszervezet bukása után, különös tekintettel a nőkre és a gyerekekre, mivel biztosítani szeretnék, hogy nem maradnak tádzsikok Szíriában és Irakban.

 

BORÍTÓKÉP: Dusanbe tádzsik főváros látképe, meg egy IÁ-zászló

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás