+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth András
2019. május 20. hétfő, 19:25
Strache a botrány másnapján megbukott, Gyurcsány még három évig a hatalom berkében védhette magát azzal, hogy valójában igazságbeszédet mondott. A nagy különbség Magyarország és Ausztria között a választási rendszer és annak hatása a politikai életre.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Joggal gyanakszunk a politikusokra.

 

Mézzel folyó kánaánt ígérgetnek, s aztán hatalomra jutva leginkább nekik sikerül a mézesbödönbe csöppenni. A választóknak meg marad a remény, hogy ha mást választottak volna, akkor még rosszabb lenne, s különben is, megy a szekér. S ha nem megy, akkor majd a következő választáskor. Meg persze a felmentő körülményekkel való takarózás, az aszály meg a gonosz nagyhatalmak.

 

Néha-néha azonban bepillantást kaphatunk a politika világába, a politikusok valóságos gondolataiba, szándékaikba, eszközeikbe. Nagyon ritkán. Akkor, ha kikerülnek titkos felvételek.

 

2006-ban ilyen különleges pillanat volt, amikor kikerült a napfényre Gyurcsány Ferenc titkos őszödi beszéde. S megtudhattuk, hogy miről szólt a kormányzása: a következő választás megnyeréséért folytatott tudatos országvesztésről.

 

Minap hasonló leleplező videó került ki a szomszédos Ausztriából: ha megveszed nekem ezt az újságot, akkor majd ha hatalomra kerülök, visszaadom kamatosan közbeszerzéseken keresztül. Hát persze, hogy tudjuk, hogy így működik a politika. De egy dolog „tudni”, s egy másik dolog, hogy vajon van-e rendőrség, ami eljár, ügyészség, ami vádat emel, s vajon össze lehet-e szedni elég bizonyítékot, hogy a bíróság el tudjon járni. Holnapután, kiskedden, amikor piros kutyák esnek az égből.

 

De ezúttal Strache maga mondta videóra országrontó hatalmi vágyait.

 

Menthetetlen, kimagyarázhatatlan, morálisan védhetetlen eset, csakúgy, mint 13 évvel korábban Gyurcsány Magyarországon.

 

Nincs is olyan nagy különbség Magyarország és Ausztria között. Legalábbis a politikusok hatalomvágyában és piszkos eszközeikben.

 

Azonban mégis van egy nagy különbség a két ország között: Strache a botrány másnapján megbukott, Gyurcsány még három évig a hatalom berkében védhette magát azzal, hogy valójában igazságbeszédet mondott.

 

A nagy különbség Magyarország és Ausztria között a választási rendszer és annak hatása a politikai életre.

 

De miért is?

 

Magyarországon a vegyes, egyéni választókerületekből és országos listából álló választójogi rendszer támogatja a biztos kormányzást azáltal, hogy a legnagyobb (győztes) pártnak (pártkoalíciónak) messze több parlamenti helyet biztosít, mint támogatóinak aránya. Ráadásul a választási rendszer annak kedvezett, hogy két óriás párt emelkedjen fel bal- és jobboldalon. A nagy pártok esetleg rákényszerültek választási szövetségre kisebb pártokkal, azonban a kisebb pártok nem voltak egyenrangú partnerek a kormányzás során: jövőjük a nagyobb párttal való koalíció fennmaradásától függött. Magyarországon az állam elnökét a parlament választja, s tehetlen kormányválság esetén.

 

Ausztriában arányos választási rendszer van, minden pártnak olyan arányban van képviselete a parlamentben, mint amilyen arányban támogatják a választók. Ausztriában a nép által közvetlenül választott elnök áll az állam élén, akinek joga van a kormányfő felmentésére és új választások kiírására.

 

Amikor 2006-ban napfényre került az őszödi beszéd, s tíz- és százezrek követelték a kormány lemondását és új választásokat – a választójogi törvény által bebetonozott kormány nyugodtan kormányzott tovább. A kis SZDSZ sorsa a koaliciós partnere sikerétől függött, s morális bátorsága se volt a szakításra. Sólyom László ugyan kifejthette azt a véleményét, hogy Gyurcsány Ferenc morális válságba sodorta az országot – de tehetetlen volt alkotmányos felhatalmazás hiányában.

 

2006 után ezért négy év kínszenvedése kellett ahhoz, hogy végre megoldódjon a morális válság okozta alkotmányos válság.

 

Amikor 2019-ben napfényre került a Strache-videó, akkor a választói támogatottsággal egyenesen arányos parlamenti rendszerben a kormánykoalíció nagyobb pártja élén álló Kurz számára lehetőséget nyitott arra, hogy Strache lemondásának és új választások kiírásának követelésével javítsa pozícióját a botrányba keveredett kisebbik kormánypárt rovására. Van der Bellen államfő pedig élhet alkotmányos jogosítványaival, hogy megoldja új választások kiirásával az alkotmányos rendet fenyegető morális válságot, amit Strache valódi szándékainak napfénye kerülése okozott.

 

Tanulság?

 

Csak olyan politikai rendszerben remélhetjük, hogy a politikusok antidemokratikus szándékainak napfényre kerülése által okozott politikai válságok ne váljanak alkotmányos válsággá, ha az alkotmány nem betonozza be a politikai pártokat a hatalomba, s ha nem gátolja a politikai versenyt az állampolgári preferenciák eltorzításával a biztos kormányzás érdekében. S ha az alkotmány a politikai pártoktól nem teljesen függő hatalmi pozíciót biztosít más politikai szereplőknek, például az államelnöknek.

 

Rövid távon lehet hátránya a folyamatos egyezkedésnek, a politikai hatalom korlátolt voltának. Azonban az egyezkedő, látszólag nem hatékony demokráciák több évszázados tapasztalata azt mutatja, hogy hosszútávon mégis hatékonyabb, ha a politikai szereplők közötti nagyobb egyensúly megakadályozza az egyik vagy másik irányba való kilengést, az amorális állapotok fenntarthatóságát.

 

Hej, mégiscsak van valami oka annak, hogy minél régebben demokratikusabb egy ország, annál gazdagabbak a lakói.

 

A szerző politológus.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szombaton egy második brexitnépszavazás megtartásáról szavazhatnak, pedig közben a miniszterelnök már megállapodott az Európai Bizottsággal.

Jean-Claude Juncker jelentette ezt be a Twitteren. Az ír határ kapcsán sikerült dűlőre jutni, de még az Európai Tanácsnak is jóvá kell az egészet hagynia.

Rossz és jó döntéseket is hoztak, de szerették Budapestet, ezért megérdemli a két volt főpolgármester a díszpolgári címet Karácsony szerint.

A most először közszemlére tett élőlény olyan, mint egy gomba, de úgy viselkedik, mint egy értelmes állat, miközben majdnem 720 neme van.

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet.

A friss Nobel-díjas író karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról kérdezték.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás