+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth András
2019. május 20. hétfő, 19:25
Strache a botrány másnapján megbukott, Gyurcsány még három évig a hatalom berkében védhette magát azzal, hogy valójában igazságbeszédet mondott. A nagy különbség Magyarország és Ausztria között a választási rendszer és annak hatása a politikai életre.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Joggal gyanakszunk a politikusokra.

 

Mézzel folyó kánaánt ígérgetnek, s aztán hatalomra jutva leginkább nekik sikerül a mézesbödönbe csöppenni. A választóknak meg marad a remény, hogy ha mást választottak volna, akkor még rosszabb lenne, s különben is, megy a szekér. S ha nem megy, akkor majd a következő választáskor. Meg persze a felmentő körülményekkel való takarózás, az aszály meg a gonosz nagyhatalmak.

 

Néha-néha azonban bepillantást kaphatunk a politika világába, a politikusok valóságos gondolataiba, szándékaikba, eszközeikbe. Nagyon ritkán. Akkor, ha kikerülnek titkos felvételek.

 

2006-ban ilyen különleges pillanat volt, amikor kikerült a napfényre Gyurcsány Ferenc titkos őszödi beszéde. S megtudhattuk, hogy miről szólt a kormányzása: a következő választás megnyeréséért folytatott tudatos országvesztésről.

 

Minap hasonló leleplező videó került ki a szomszédos Ausztriából: ha megveszed nekem ezt az újságot, akkor majd ha hatalomra kerülök, visszaadom kamatosan közbeszerzéseken keresztül. Hát persze, hogy tudjuk, hogy így működik a politika. De egy dolog „tudni”, s egy másik dolog, hogy vajon van-e rendőrség, ami eljár, ügyészség, ami vádat emel, s vajon össze lehet-e szedni elég bizonyítékot, hogy a bíróság el tudjon járni. Holnapután, kiskedden, amikor piros kutyák esnek az égből.

 

De ezúttal Strache maga mondta videóra országrontó hatalmi vágyait.

 

Menthetetlen, kimagyarázhatatlan, morálisan védhetetlen eset, csakúgy, mint 13 évvel korábban Gyurcsány Magyarországon.

 

Nincs is olyan nagy különbség Magyarország és Ausztria között. Legalábbis a politikusok hatalomvágyában és piszkos eszközeikben.

 

Azonban mégis van egy nagy különbség a két ország között: Strache a botrány másnapján megbukott, Gyurcsány még három évig a hatalom berkében védhette magát azzal, hogy valójában igazságbeszédet mondott.

 

A nagy különbség Magyarország és Ausztria között a választási rendszer és annak hatása a politikai életre.

 

De miért is?

 

Magyarországon a vegyes, egyéni választókerületekből és országos listából álló választójogi rendszer támogatja a biztos kormányzást azáltal, hogy a legnagyobb (győztes) pártnak (pártkoalíciónak) messze több parlamenti helyet biztosít, mint támogatóinak aránya. Ráadásul a választási rendszer annak kedvezett, hogy két óriás párt emelkedjen fel bal- és jobboldalon. A nagy pártok esetleg rákényszerültek választási szövetségre kisebb pártokkal, azonban a kisebb pártok nem voltak egyenrangú partnerek a kormányzás során: jövőjük a nagyobb párttal való koalíció fennmaradásától függött. Magyarországon az állam elnökét a parlament választja, s tehetlen kormányválság esetén.

 

Ausztriában arányos választási rendszer van, minden pártnak olyan arányban van képviselete a parlamentben, mint amilyen arányban támogatják a választók. Ausztriában a nép által közvetlenül választott elnök áll az állam élén, akinek joga van a kormányfő felmentésére és új választások kiírására.

 

Amikor 2006-ban napfényre került az őszödi beszéd, s tíz- és százezrek követelték a kormány lemondását és új választásokat – a választójogi törvény által bebetonozott kormány nyugodtan kormányzott tovább. A kis SZDSZ sorsa a koaliciós partnere sikerétől függött, s morális bátorsága se volt a szakításra. Sólyom László ugyan kifejthette azt a véleményét, hogy Gyurcsány Ferenc morális válságba sodorta az országot – de tehetetlen volt alkotmányos felhatalmazás hiányában.

 

2006 után ezért négy év kínszenvedése kellett ahhoz, hogy végre megoldódjon a morális válság okozta alkotmányos válság.

 

Amikor 2019-ben napfényre került a Strache-videó, akkor a választói támogatottsággal egyenesen arányos parlamenti rendszerben a kormánykoalíció nagyobb pártja élén álló Kurz számára lehetőséget nyitott arra, hogy Strache lemondásának és új választások kiírásának követelésével javítsa pozícióját a botrányba keveredett kisebbik kormánypárt rovására. Van der Bellen államfő pedig élhet alkotmányos jogosítványaival, hogy megoldja új választások kiirásával az alkotmányos rendet fenyegető morális válságot, amit Strache valódi szándékainak napfénye kerülése okozott.

 

Tanulság?

 

Csak olyan politikai rendszerben remélhetjük, hogy a politikusok antidemokratikus szándékainak napfényre kerülése által okozott politikai válságok ne váljanak alkotmányos válsággá, ha az alkotmány nem betonozza be a politikai pártokat a hatalomba, s ha nem gátolja a politikai versenyt az állampolgári preferenciák eltorzításával a biztos kormányzás érdekében. S ha az alkotmány a politikai pártoktól nem teljesen függő hatalmi pozíciót biztosít más politikai szereplőknek, például az államelnöknek.

 

Rövid távon lehet hátránya a folyamatos egyezkedésnek, a politikai hatalom korlátolt voltának. Azonban az egyezkedő, látszólag nem hatékony demokráciák több évszázados tapasztalata azt mutatja, hogy hosszútávon mégis hatékonyabb, ha a politikai szereplők közötti nagyobb egyensúly megakadályozza az egyik vagy másik irányba való kilengést, az amorális állapotok fenntarthatóságát.

 

Hej, mégiscsak van valami oka annak, hogy minél régebben demokratikusabb egy ország, annál gazdagabbak a lakói.

 

A szerző politológus.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás