Hogyan pazarolják el a kerületek a nekik járó parkolási pénzeket?

Szerző: Tóth Csaba
2019.05.15. 07:37

Egyes budapesti kerületekben kedvezményesen parkolhatnak azok, akik helyben laknak: a parkolási kedvezményekkel tulajdonképpen a szegények felől áramlik a közpénz a jómódúabbak felé. Mennyi pénz megy el így, és mit lehetne tenni, hogy igazságosabb legyen a rendszer?

Hogyan pazarolják el a kerületek a nekik járó parkolási pénzeket?

Miután kiderült, hogyan válnak köddé a főváros parkolási pénzei, érdemes megnézni, mi történik a kerületi parkolási pénzekkel. Hát itt se túl rózsás a helyzet, mert sajnos a kerületek is eléggé élen járnak abban, hogyan csökkentsék a parkolási bevételeiket. És itt nem a 444 filmjében által feltárt stiklikre gondolok, hanem az autósok támogatására fordított milliárdokra, melyek nyomába sem érnek a stikliken keresztül elfolyó százmilliók.

Az autós támogatás felméréséhez tudni kell, hogy a fizetős parkolási zónákban élők jogosultak egy olyan parkolási engedélyre (hivatalos nevén lakossági várakozási hozzájárulás), amivel egész évben parkolhatnak a lakóhelyük környékén. Ennek az éves parkolási engedélynek a díja az egyórai várakozási díj kétszázötvenszerese – azaz 44-131 ezer forint/év elhelyezkedéstől függően –, amit a fővárosi parkolási rendelet állapít meg (10. § (5) bekezdés).

Igazából a legtöbb esetben ez a díj igencsak kedvezményes, hiszen egy parkolóhely éves értéke akár 300-800 ezer forint is lehet,

azaz a kerületeknek ennyi nettó bevétele keletkezhetne egy parkolóhelyből, ha azt nem lakossági parkolásra használnák. (Persze ha a parkolóhelyek száma nem változna, akkor nem minden megüresedő parkolóhelyet foglalnának el a mai parkolási árakon, szóval egy parkolóhely valós értéke inkább olyan 50-500 ezer forint körül lehet, elhelyezkedéstől függően.)

De az esetek túlnyomó részében az autóval rendelkező háztartások még ebből a kedvezményes díjból is további kedvezményt kapnak

(a kedvezmény a fizetős parkolási övezetben állandó lakhellyel rendelkezőknek jár, amennyiben ők az autó üzemben tartói, vagy a céges autót kizárólagos használatba kapták).

Lakásonként az első autó után egész konkrétan 100 százalékos kedvezmény jár, azaz a Nagykörúton belül, ill. Újlipótvárosban 110-131 ezer forint, kicsit kijjebb 66-87 ezer forint, a központtól a legtávolabb lévő vagy nem igazán frekventált helyeken pedig 44 ezer forint. Feltételezve, hogy a kerületben regisztrált autók legalább 70 százaléka után igénylik az első autó után járó 100 százalékos kedvezményt, ennek biztosításával az V. kerület vezetése évente legalább 1,5 milliárd, a VI.-VIII. kerületek vezetése kerületenként kb. kb. 1 milliárd, a XIII. kerület meg legalább 2,1 milliárd forinttal rövidíti meg a rájuk bízott közösségeket.

*AZ V. KERÜLETBEN MINDEN PARKOLÁSI ENGEDÉLY 131 EZER FT-OS, A VI. ÉS VII. KERÜLETBEN 87 ÉS 110 EZER FORINT A PARKOLÁSI ENGEDÉLYEK DÍJA (87 EZER FT-OSBÓL TÖBB VAN), A VIII. ÉS XIII. KERÜLETEKBEN PEDIG 44, 67 ÉS 110 EZER FT-OS PARKOLÓHELYEK VANNAK (A VIII. KERÜLETBEN VISZONYLAG KEVESEN LAKNAK A 44 EZER FT-OS PARKOLÁSI ZÓNÁBAN, A XIII. KERÜLETBEN VISZONT A LAKOSSÁG NAGYOBB RÉSZE 44 EZER FT-OS PARKOLÁSI ZÓNÁBAN LAKIK, A HUNGÁRIA KÖRÚTON KÍVÜL)
**FELTÉTELEZVE, HOGY AZ AUTÓK 70 SZÁZALÉKA UTÁN IGÉNYELTÉK A 100 SZÁZALÉKOS KEDVEZMÉNYT („AUTÓK SZÁMA” X 0,7 X „ÁTLAGOS ÉVES PARKOLÁSI DÍJ)

Úgyis mondhatnánk, hogy a belső kerületek évente legalább 87-131 ezer forinttal támogatják az autóval rendelkező háztartásokat, miközben az autóval nem rendelkező háztartások semmit sem kapnak (kivéve persze azok, melyek szociális segélyt kapnak).

Nagy segítség a gazdagoknak

Nehéz erre más magyarázatot találni, minthogy az az önkormányzatok úgy vélik, hogy az autós háztartások rászorulnak ezekre a támogatásokra. És akkor az önkormányzatok feltehetően még rászorulóbbaknak tartják a két autót tartó háztartásokat, hiszen még a második autó után is jár 30-100 százalék kedvezmény (a környezetvédelmi besorolásuktól függően). A 100 százalékos támogatás azoknak jár, akiknél a második autó teljesen elektromos, vagyis egy alsó hangon 7 millió forint értékű autó. Így egy V. kerületi luxuslakásban élő család, melynek van mondjuk egy terepjárója meg egy elektromos autója, évente 262 ezer forint értékű támogatást kap. Végül is ilyen hatalmas kiadások után tényleg nem várható el, hogy e támogatás nélkül is meg tudjanak élni – gondolhatják az önkormányzatok. 

Bár a fővárosi parkolási rendelet előírja, hogy a második autó parkolási engedélyét csak bizonyos feltételek esetén szabad 30-70 százalékos mértékben támogatni (10. § (5) bekezdés), illetve, hogy csak két autó számára lehet lakossági parkolási engedélyt kiadni (10. § (3) bekezdés), a III. és XIII. kerület fittyet hány ezekre az előírásokra – a III. kerület a második autóra is 100 százalékos engedélyt ad, a XIII. kerület pedig egyáltalán nem korlátozza az ingyenesen kiadható engedélyek számát. Valószínűleg nem véletlen, hogy a KSH adatai alapján az összes kerület közül a XIII. kerületben nőtt legjobban az ezer főre jutó kocsik száma 2008 és 2017 között (20 százalékkal, míg egész Budapesten csak 4 százalékkal). 

Amúgy a két kerület egy meglehetősen értelmetlen jogszabályi rendelkezés miatt jogszerűen tesz magasról a fővárosi előírásra.

Ugyanis a közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 48 § (5) bekezdése egy mondaton belül engedi meg azt, hogy a főváros korlátozza a kiadható engedélyek számát és a kedvezmények mértékét, ill. azt, hogy a kerületek ezeket a korlátozásokat figyelmen kívül hagyják.

A stiklikkel szemben ez a módszer persze annyival jobb, hogy az előnyöket itt nem néhány bűnöző, hanem az autóval rendelkezők széles tömegei élvezik. De ettől függetlenül ez a rendszer is nagyon igazságtalan, mert a közterület használatából származó bevétel nyilvánvalóan nem az autósoké, hanem a közösségé. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a Momentum hatalmasat téved, mikor azt üzeni az autósoknak, hogy a IX. kerület parkolási cége ellopja a pénzüket. Ez olyan, mintha pl. egy kirabolt benzinkút korábbi vásárlóinak üzenné, hogy ellopták a pénzüket, ami nyilvánvalóan badarság.)

Márpedig a közösség jelentős részének nincs autója, a KSH adatai alapján a VI.-VIII. kerületekben pl. a háztartások 30-60 százalékának.

Miközben ők ugyanúgy elszenvedik a parkoló autók közterület-használatából eredő hátrányokat, mint az autós háztartások, nagy többségük semmilyen támogatást nem kap.

Ráadásul az autós háztartásoknak adott támogatás igazságtalanságát még tovább növeli, hogy az autós háztartások – különösen, ha több autójuk is van – feltehetően tehetősebbek, mint az autó nélküliek, így kevésbé szorulnak rá a támogatásra. A parkolási kedvezmények rendszere kb. olyan, mintha a családi házakban élők kapnának kertgondozási támogatást. Vagy olyan, mintha a budai oldalon élők kapnának támogatást arra hivatkozva, hogy Budán magasabbak a megélhetési költségek, mint Pesten.

A parkolási kedvezményekkel tulajdonképpen a szegények felől áramlik a közpénz a jómódúabbak felé.

Át kéne alakítani a rendszert

A parkolásikedvezmény-rendszer igazságtalanságát nem csak a szimpla eltörlésével lehet megszüntetni – ami politikailag bizonyára lehetetlen lenne –, hanem az átalakításával is. Úgy, hogy a közterület-használatból eredő bevételekből ne csak az ott lakó autósok részesüljenek, hanem mindenki, aki, ott lakik, mégpedig egyformán.

Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy a kedvezmények megszűnnének, és a közterület-használatból származó bevételek nagy részét (mondjuk 70-90 százalékát) egyenlő mértékben szétosztanák az adott parkolási zónákban lakók között – a maradék meg mehetne közterület-fejlesztésre vagy zöldítésre. Amennyiben megtartják az autójukat, a háromfős háztartások már kb. nullszaldóban lennének a jelenlegi állapothoz képest, hiszen összesen kb. annyi támogatást kapnának, mint jelenleg, a három főnél nagyobb háztartások meg jobban is járnának (a parkolási bevételeket az is növelné, hogy a felszabaduló parkolóhelyeken extra bevétel keletkezne a nem kerületi parkoló autóktól).

Az autójukról lemondó háztartások tagjai pedig fejenként évi 20-40 ezer forinttal lennének előrébb, amiből fedezhetnék pl. azokat a közlekedési költségeiket, melyek azért merülnek fel, mert lemondtak az autójukról (közösségi autózás, alkalmankénti autóbérlés, tömegközlekedés, kerékpározás költségei). És az autóval eleve nem rendelkező háztartások is kapnának végre támogatást, amiből fedezhetnék szükségleteik költségét.

És mivel a kedvezmények eltörlése miatt várhatóan kevesebben tartanának autót, ezért a kerületieknek kevesebb köztéri parkolóhelyre lenne szükségük.

Így egyrészt könnyebb lenne parkolóhelyet találni, másrészt meg a felszabaduló parkolóhelyek helyén lehetne szélesebb járda, zöldterület.

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek