+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. május 10. péntek, 09:01
Chris Hughes nem olyan régen még a Facebookot építette Mark Zuckerberggel. Mára úgy gondolja, hogy Zuckerberg mindent feláldozott a kattintások és a növekedés oltárán.

Hosszú értekezést közölt Chris Hughes, a Facebook társalapítója a New York Times hasábjain, melyben amellett érvel, hogy a szabályozó szerveknek épp itt lenne az ideje darabokra törniük a Facebookot, miután

 

a közösségi oldal „ellenőrizetlen hatalommal” rendelkezik, befolyása pedig „jóval messzebbre nyúlik, mint bárkié a privátszférában, vagy a kormányban”.

 

Mindent a növekedésért

 

Hughes a Facebook indulása idején sokat segített az alapító Mark Zuckerbergnek abban, hogy az oldal egy egyetemi kapcsolattartó platformból valós üzleti szereplővé váljon, ám úgy látszik, az évek alatt radikálisan megváltozott a véleménye az oldalról. És bár már egy évtizede nem a cégnek dolgozik, úgy érzi, felelőssége van a történtekben.

 

Hughes szerint Zuckerberg a Facebook, az Instagram és a WhatsApp irányításával óriási befolyásra tett szert, ugyanis ezen platformokat évente emberek milliárdjai használják. Ráadásul a Facebook igazgatótanácsa is inkább nevezhető tanácsadó testületnek, miután abban Zuckerberg a szavazatok 60 százalékával egymaga rendelkezik: így többek között rajta múlik, merre halad tovább az oldal algoritmusa, mit láthatunk a hírfolyamunkban, mely üzeneteket lehet kézbesíteni, illetve milyen személyiségi jogi szabályozásokat használ az oldal. 

 

„Mark egy jó és kedves ember. De mérges vagyok, hogy a biztonságot és az előzékenységet képes feláldozni a növekedés és a kattintások oltárán”

 

– írja Hughes, hozzátéve, hogy eleinte ő sem ismerte fel, hogy a Facebook hírfolyama milyen mértékben változtathatja meg a kultúránkat, és akár választásokat is befolyásolhat. 

 

Szerinte ezért a céget a kormánynak elszámoltathatóvá kell tennie, amely túl hosszú ideig hunyt szemet a közösségi oldal térnyerése felett. „Olyan nemzet vagyunk, melynek hagyománya van a monopóliumok megzabolázásában, bármily jószándékúak legyenek ezen cégek vezetői.

 

Mark hatalma precedens néküli és egyáltalán nem amerikai. A Facebookot ezért szét kell törni”

 

– teszi hozzá Hughes.

 

Ezt a monopolhelyzetet le kell törni

 

Ehhez viszont a Facebook-társalapító szerint szakítani kell azzal az elképzeléssel, hogy míg a szabadpiac csak tökéletes, addig a kormány csak nem hatékony és bürokratikus lehet. „Mivel a Facebook a domináns közösségi oldal, nincsen piaci alapú elszámoltathatósága”. A kezdetekben Hughes szerint a Facebook sem így működött: mivel számos kisebb közösségi platform között kellett a legjobbá válniuk, ez fokozta az innovációt. 

 

Jelenleg azonban a Facebook által tulajdonolt közösségi oldalak napi elérése meghaladja az összes többi versenytársét együttvéve, így nincs igazán piaci szereplő, aki ténylegesen ellensúlyozni tudná Zuckerbergéket. Hughes szerint ugyanis

 

a cég a Facebookon felül az Instagrammal és a WhatsAppal a világ szociális platformjairól jövő bevételeinek körülbelül 80 százalékát birtokolja.

 

A megoldás a társalapító szerint egy amerikai kormányzati ügynökség létrehozása lenne, mely a technológiai cégeket – köztük a Facebookot – is ellenőrzése alatt tartja. (via CNN

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás