+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Kezdjük egy apró, de annál érdekesebb fejezettel a mindenkori kultúrharcok történetéből.

 

Ma van a 170 éves évfordulója annak, hogy New Yorkban két színész összeveszett azon, hogy ki játszik jobban Shakespeare-karaktereket, és az Astor Place-ben ennek nyomán olyan zavargás tört ki, hogy harminc ember meghalt.

 

A színháznak akkoriban jóval nagyobb volt a tétje világszerte, mint manapság,

 

hiszen nem volt még Netflix és okostelefon, de még focimeccsek se voltak, szóval az emberek leginkább itt gyűltek össze; ráadásul az ekkor alig pár évtizede létező USA még kereste a saját, britekétől eltérő kulturális identitását.

 

1849. május 10-én, miközben Abrudbányán épp magyarokat mészároltak a román Avram Iancu legényei, két színész nagy csatára készült: William Charles Macready a felsőbb osztályok által látogatott Astor Place-ben, Edwin Forrest pedig pár sarokkal arrébb adta elő a Macbethet. Macready előadását már három nappal korábban is megzavarták Forrest hívei: rothadt tojásokat, zöldségeket, és feltépett székeket dobáltak a színpadra. Ezért a május 10-i előadásra 600 (!) rendőr és milicista felvonultatásával készült a város vezetése.

 

Erre szükség is volt, mert miközben az előadás elkezdődött, tízezer (!) ember gyűlt össze a színház környékén, és miközben az előadást Macready bent végigcsinálta, majd álruhában távozott, összecsaptak a rendfenntartókkal, akik először a levegőbe, majd a tömegbe lőttek: nagyjából harminc ember meghalt, ötven megsérült, miközben hetven rendőr is megsebesült.

 

Kultúrharc tehát volt mindig, de mi értelme most?

 

Azóta sok műsor lement a rádión, a tévén és az online streaming-szolgáltatókon, a mai globalizált világban, sajnos vagy nem sajnos, de sokkal kisebb az ereje az irodalomnak és a színháznak. Mégis: a magyar kormánypárti oldal az elmúlt évben heves kultúrharcolásba kezdett az irodalmi szférában.

 

Ennek az egésznek a közepén már kezdettől fogva ott volt Demeter Szilárd erdélyi író-újságíró, akit végül csak kineveztek az ország egyik legfontosabb irodalmi intézménye, a Petőfi Irodalmi Múzeum élére – s lám, már ömlik is a pénz PIM-hez, amit addig is pártember vezetett, csak olyan, aki kevésbé volt tűzközelben. (Bár a vesztét valószínűleg a Trianon-konteómester Raffay Ernő szerelmi élete okozta, de ez mellékszál.)

 

A hvg.hu által nyilvánosságra hozott tervezet tele van csomó macsóságot és üres startupdumát ötvöző bullshittel, például a PIM eszerint „nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá”, illetve a „a magyar mátrix kiemelt és vonzó erőterévé” válik, jelentsen ez bármit is. Meg vannak benne szinergiák is, amik nyilván erősödnek, elhangzik az inkubátorház szó is, meg nyilván ingatlanfejlesztés is lesz, hogy legyen miből zsebretenni pénzt. Például az itt található éttermet közösségi térré alakítanák, „ötvözve a XX. század eleji kávéházi kultúrát, a »kockás abroszos« vendéglőt a manapság divatozó »co-working irodákkal«”. Anyám, borogass!

 

Ennek nyomán Demeter Szilárd interjút adott az Indexnek, amiben elmondott viszont egy fontos dolgot: „Egészen egyszerűen nincs egy erős kulturális újságírói réteg, márpedig mind a kulturális események, a kulturális kínálat, mind a kortárs magyar irodalom igényli a hozzáértő, kritikus és jó szemű közvetítőket.” Ebben teljesen igaza van: kérdés, hogy mennyiben állami feladat ilyen embereket kiképezni.

 

Elférne még valaki a könyvterjesztésben?

 

Lényeg, hogy rég csiripelik a madarak, hogy a kormány kezdene valamit ezzel az egész irodalom-dologgal, illetve más, kevésbé szellemi s inkább üzleti vonalon: a könyvpiaccal. Az első síkon nyilván az a szokásos sirám, hogy fideszék szerint aki nem libsi, azt megfojtják a belpesti értelmiségi körök markában lévő irodalmi elefántcsonttornyokból, ezen már évek óta próbálnak segíteni kormánypárti íróműhelyek pumpolásával. (Apró mellékszál, hogy az itt kiadott egyetlen könyv, ami eddig kezembe került, Sayfo Omar könyve, az Allah tágas földjén – bár még csak az elejét kóstolgatom – elég jó.)

 

Amiről nem esik szó az itteni tervezetben, az a másik vonal, mégpedig az, hogy

 

a hazai könyvpiac terjesztői oldalán ha nem is monopolhelyzet van, de bőven megvan a lehetőség egy finom kartellezésre.

 

Jelenleg három nagyobb hálózat működik, egyrészről a Libri-Bookline, másrészről a Líra, harmadrészt pedig ott van a becsődölt (és ezzel az egész könyvpiacot mélyen megrázó) Alexandra-hálózat elemeinek egy részét felvásárló és működtető Bookangel. Mindhárom terjesztő érdekelt a kiadásban is, a Libri-Bookline 9 kisebb-nagyobb kiadót tömörít, a Líra szintén, a Bookangel mögött pedig az ifjúsági irodalomban hasító Könyvmolyképző áll.

 

Az Alexandra kiesésével, illetve korábban a Libri és Bookline összeolvadásával eléggé felborult a terjesztői piac, a nagyobb holdingoktól független kiadók terjesztési lehetőségei – és alkupozíciói – pedig beszűkültek. Az utóbbi években a független kiadók egy része a saját webshopok erősítésével reagált a helyzetre, de ez sem pótolhatja teljesen az Alexandra kiesését, hiszen annak boltjainak jelentős részét épp a Líra és a Libri-Bookline vitte el.

 

Szóval ezen a szituáción egyébként még az is segítene egy kicsit, ha kormányközeli vállalkozók, vagy akárki más valamilyen formában beszállna a terjesztésbe,

 

és a nemzeti érzelmű irodalom vagy akármilyen más nünüke erősítése mellett jófejségből azért engednének a polcokra mást is – ezt nyilván diktálná is a piac. Hogy ez megtörténik-e, az a jövő zenéje, de ezen a területen mindenképp lehetne kicsit gyengíteni a szinergiákat.

 

Ez egyébként benne volt a Reggeli feketében, az Azonnali reggeli hírlevelében is. Ha nem akarsz lemaradni róla, sose késő feliratkozni rá!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás