+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 4. szombat, 09:28
Marine Le Pen volt jobbkeze és egy sárgamellényes vezető állt össze. Kilépnének az EU-ból és az eurózónából is.

Jean-François Barnaba, egy francia sárgamellényes vezető összeállt Florian Philippot-val, aki egy szélsőjobboldali pártot vezet. Közösen mérettetnék meg magukat az idei május végi EP-választáson.

 

Barnaba viszonylag jól ismert figurává vált a sárgamellényes tüntetések kirobbanása óta, eredetileg köztisztviselőként dolgozott, de 2008 óta munkanélküli.

 

Egy hónapja jelentette be, hogy indulni kíván az EP-választáson, eleddig úgy volt, hogy függetlenekként fognak indulni. Florian Philippot a szélsőjobboldali, korábban Nemzeti Front néven futó Nemzeti Gyűlés színeiben jutott be az Európai Parlamentbe. Ő nemrég még Marine Le Pen pártelnök jobbkeze volt, újabban saját szélsőjobbolaldali pártban elnököl, amelynek Patrióták a neve.

 

A két vezető megegyezett a közös indulásban, mivel számos közös céljuk van: elhagynák az EU-t és az euró használatát, fiskális és szociális igazságosságért küzdenek, és közvetlenebb demokratikus berendezkedést akarnak.

 

Barnaba eredetileg a saját listáján lett volna listavezető, csakhogy anyagi nehézségekkel küzdött a mozgalma, elmondása szerint emiatt volt szükség a közös listára (ahol csak kilencedik lesz). Nem minden sárgamellényes társa elégedett ezzel a döntéssel, de Barnaba szerint ez volt ez egyetlen lehetséges alternatíva.

 

Elmondta azt is, a listaegyesítés nem jelent automatikusan mozgalmi egyesítést is. „Most társultunk ugyan, de valószínűleg a 2020-as önkormányzati választásokra más szövetségeseket találunk. Emmanuel Macron egyesítette a jobboldalt és a baloldalt a gazdagok érdekében, mi ugyanezt fogjuk tenni, csak a szegényekért” – mondja Barnaba.

 

Kevesebb mint egy hónappal az EP-választások előtt még nem világos, hogy a sárgamellényes tüntetők, akik között számtalanszor vannak ideológiai eltérések, akkor hány listát is fognak állítani. Már február elsején három volt bejelentve, akkor az Euractiv foglalta össze a helyzetet.

 

A LEGFRISSEBB FELMÉRÉS: ELSŐ HELYEN AZ EN MARCHE, AZAZ MACRON ELNÖK MOZGALMA (24%), MÁSODIKON LE PENÉK (21%), HARMADIK A JOBBKÖZÉP REPUBLIKÁNUSOK (14%), MAJD A MÉLENCHONISTA BALOLDAL ÉS A ZÖLDEK JÖNNEK (MINDKETTEN 8,5%). A SZOCIALISTÁK 5%-ON, A GAULLISTA DLF 4%-ON, BENOIT HAMON VARUFAKISZISTA PÁRTJA PEDIG 3,5%-ON ÁLL. A CIKKBEN SZEREPLŐ PATRIÓTÁKAT 2%-RA MÉRIK JELENLEG.

 

FOTÓ: Jean-François Barnaba/Youtube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Kapcsolódó fájl:
   fájl letöltése

Twitter megosztás Google+ megosztás