Juncker: Oda az európaiak kollektív libidója

Szerző: Bukovics Martin
2019.05.03. 08:29

A Handelsblatt azt tudakolta az Európai Bizottság leköszönő elnökétől, miért van ekkora szkepszis az EU-val szemben, és hogy miért erősödik a szélsőjobboldal. Juncker meglepő válaszokat adott.

Juncker: Oda az európaiak kollektív libidója

Néhol egészen meglepő interjút adott Jean-Claude Juncker a német üzleti körök napilapjának, a Handelsblattnak. Az Európai Bizottság luxemburgi elnöke ugyanis reagál benne mind az Európa-szerte erősödő szélsőjobboldal, mind a brexit okaira, sőt, még azt is elmondja, szerinte miért bevándorlásellenesebbek a kelet-európai EU-tagállamok kormányai a nyugat-európaiaknál.

+ Juncker a szélsőjobb erősödéséről

A politikus ezt bár aggasztónak tartja, nem tekint rá saját vagy bármely más uniós intézmény politikájának helyi értékeléseként. „A szélsőjobboldalra szavazó embereknek a nemzeti kormánnyal vagy országuk politikai rendszerével van bajuk” – mondja Juncker. A Handelsblatt felvetésére, miszerint azért ezek a szélsőjobbos pártok egyben EU-ellenesek is, azaz a rájuk adott voks egyben egy EU-elleni voks is, a bizottsági elnök úgy reagált, kitart véleménye mellett, miszerint belpolitikai okok mozgatják ezek szavazóit. De azért óva intett tőlük: „Mi történne, ha a szélsőséges baloldali és jobboldali pártok többségbe kerülnének szerte az EU-ban? Akkor nem csak az EU járná a végét, hanem a liberális demokráciák és a szabad társadalmak is.”

Juncker azzal számol, hogy az Európai Parlamentben már nem lesz meg a többsége a jobbközép Európai Néppártnak és a balközép S&D-frakciónak együtt. Szerinte simán elképzelhető, hogy nemhogy egy harmadik, de egy negyedik frakció is kell nekik ahhoz, hogy többségük legyen az EP-ben – ez a többség szerinte az Európa-pártiság mentén állna fel. A bizottsági elnök odaszúr itt egyet a Fidesznek is: „Még az európai pártcsaládokon belül is mély törésvonalak vannak. Mi közös köti össze a német és a magyar kereszténydemokratákat, vagy a francia és a holland szocialistákat? Nem beszélve arról, hogy a két legnagyobb frakció között olyasfajta ellenségeskedést tapasztalni, ami korábban ebben a formában nem létezett.”

Juncker kommentálta az alakulóban lévő Salvini-Le Pen-FPÖ-AfD-etc. szélsőjobbos nagyfrakciót is: „Várjuk ki, egyáltalán sor kerül-e erre a szövetségkötésre.” Szerinte ezek a mozgalmak a nemzeti gyökereik miatt képtelenek arra, hogy hosszú távon közösen küzdjenek valamiért, ezért ha lesz is ilyen, az gyorsan darabjaira hullik majd.

+ Juncker az EU kevésbé szexi voltáról

„Túl keveset tudunk egymásról mi, európaiak. A lappföldieknek fogalma sincs arról, hogyan élnek a szicíliaiak” – mondta Juncker arra az újságírói felvetésre, miszerint az Európai Unió egyre sikertelenebbül juttatja el az emberek szívéhez a renacionalizáció elleni érveit. A politikában ez szerinte azt jelenti, hogy a jövőben ha egy tagállami vezető valamit hangosan követel, azt nem automatikusan elfogadni kell, hanem kicsit beleképzelni magunkat az ő belpolitikai helyzetébe, megértve motivációit. Szerinte az európaiak legfőbb problémája ma egész egyszerűen annyi, hogy már nem szeretik egymást. „Oda a kollektív libidónk.” De volt-e nekünk valaha ilyenünk, kérdezett vissza a Handelsblatt. Juncker szerint határozottan volt: öt-hat évvel a második világháborút követően. Vagyis már jó régen. Holott szerinte ma sokkal könnyebben beleszerethetnénk egymásba, mint akkor.

+ A brexit valódi okáról

Ezt a bizottsági elnök a kocsmai politizálás szintjét súrolva fejtette meg. „A brexit különleges eset. Ha egy nemzet négy évtizeden át azt az üzenetet kapja tőlünk, hogy ő igazából nem is tartozik az EU-hoz, akkor logikus következmény, hogy kilép. A menyasszony szisztematikusan el lett csúfítva, végül meg lett vetve.”

+ Miért ennyire menekültellenes Kelet-Európa?

„Nem értem, miért nem fogad be Lengyelország vagy Csehország a kísérő nélküli menekültgyerekekből néhányat. Hiszen a lengyelek mégiscsak jó keresztények, és a csehek sem ostromolnák meg emiatt a prágai várat. Mindkét ország miniszterelnökével beszéltem. Babiš úr azt válaszolta, Csehországban van már elég árva így is. Ezzel a beszélgetés véget is ért” – idézte fel Juncker a legutóbbi élményét a menekültkérdésben. A bizottsági elnök sikernek tartja, hogy már 35 ezer menekültet sikeresen szétosztottak az uniós tagállamok között, azt meg pláne, hogy múlt héten Olaszország úgy adott menedékjogot 140 líbiainak, hogy Matteo Salvini nem lépett fel hangosan a lépés ellen.

A kelet-európaiak idegenkedését a más bőrszínűektől Juncker abban látja, hogy egész egyszerűen nincs meg a tapasztalatuk ezekkel az emberekkel a volt szocialista blokk országainak a nyugat-európaiaktól eltérő történelmük miatt: a szocializmus alatt szinte nem volt dolguk bevándorlókkal. Juncker felidézi, Luxemburg lakosságának 49 százaléka külföldi, és ezzel az égvilágon semmi gondja senkinek. Ha viszont csak a lakosság 2 százaléka külföldi, máris könnyű a veszélyes elidegenedéssel félelmet kelteni az emberekben, mondja a politikus, majd valamiért a többségében mára muszimok lakta brüsszeli Molenbeek példáját hozza fel: „Van Brüsszelben egy városrész, ahol szinte csak feketébe burkolt nőket látni. Egyesek idegen elemként tekintenének rájuk a városban, de egy demokratikus társadalomnak ki kell bírnia ezt, és ki is tudja.”

FOTÓ: Európai Néppárt

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek