+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. május 1. szerda, 12:07
Magyarország és kilenc másik állam lett EU-tag 2004. május elsején. Mik voltak a tizenöt éves EU-tagság legnagyobb sikerei, kudarcai és meglepetései? EP-képviselőket kérdeztük.

Két kis szigeten – Máltán és Cipruson – kívül a korábbi szocialista blokk országai csatlakoztak egy csoportban az EU-hoz pontosan tizenöt éve, 2004. május elsején: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és persze Magyarország. 

 

Az évforduló alkalmából mind a tíz akkor belépett tagállamból írtunk egy-egy, a csatlakozás óta folyamatosan (vagy ahol ilyet nem találtunk, legalább 2009 óta) az EP-ben ülő képviselőnek, hogy értékeljék országuk tizenöt éves EU-tagságának tapasztalatait.

 

Mik voltak a legnagyobb sikerek és kudarcok? Mit tett hozzá az országuk az EU-hoz, és hogyan profitált a tagságból? Min lepődtek meg a legjobban ebben a tizenöt évben?

 

Ezekre voltunk kíváncsiak.

 

Számítottunk rá, hogy nem fogunk mind a tíz országból válaszokat kapni, de a megkeresett képviselők készségessége a legszkeptikusabb várakozásainkat is alulmúlta. Ismételt megkereséseink ellenére is mindössze ketten vették ugyanis a fáradságot, hogy röviden értékeljék nekünk az EU-tagság tizenöt évét, viszont egyikük legalább magyar, sőt, fideszes. Schöpflin Györgyön kívül – aki a 2004-es csatlakozás óta ült az Európai Parlamentben, idén viszont már nincs rajta a Fidesz listáján – a szintén a Néppártban ülő szlovén Alojz Peterle írt vissza az Azonnalinak. Ő szintén 2004 óta EP-képviselő, és onnan lehet ismerős, hogy az Európai Parlament legutóbbi ülésén, amely az utolsó volt ebben a ciklusban, elszájharmonikázta az Örömódát.

 

Bár Schöpflin György arra is felhívta a figyelmünket, hogy ilyen komplex kérdésekre nem érdemes leegyszerűsítve, egy-két mondatban válaszolni, azért szerencsére mégis megtette ezt, de előtte még lepopulistázott bennünket: „Azt, aki bonyolult folyamatokat leegyszerűsítve ír meg, populistának szoktuk nevezni. Vagy újságírónak.”

 

Jöjjön tehát a populizmus!

 

Miért éri meg az EU-tagságunk nekünk, és miért az EU-nak?

 

Az EU-csatlakozás hasznait nagyon hasonlóan látja a szlovén és a magyar képviselő. A legnagyobb előnyként mindketten az egységes piacot említették, Alojz Peterle külön részletezte az oktatáshoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést, és azt is hozzátette, hogy EU-s támogatások segítségével nagy projekteket tudtak megvalósítani Szlovéniában.

 

És hogy mivel járultunk hozzá az EU-hoz? Hát az olcsó munkaerővel és kedvező befektetési lehetőségekkel a nyugati, gazdaságilag erősebb tagállamok számára – írta Schöpflin. Szerinte ezáltal

 

betagolódtunk a közepes fejlettségi fokú országok csapdájába a félperiférián, ami az EU-nak jó, Magyarországnak kevésbé.

 

Szlovén kollégája diplomatiusabb választ adott a kérdésre. Peterle szerint mint minden tagállam esetében, Szlovénia esetében is az a legfőbb hozzájárulás az EU-hoz, hogy félreteszik a saját nemzeti ambícióikat, és együttműködnek az EU-ban a prosperitás és a biztonság érdekében.

 

Sikerek? Kudarcok? Sargentini!

 

„A legnagyobb sikerünk egyben a legnagyobb kudarcunk” – írta nekünk Alojz Peterle, aki szerint Szlovénia túl gyorsan közeledett az európai integrációhoz. A belépés előtt egy sikersztoriként néztek a saját országukra, mint ahogy az is volt – jegyzi meg –, csakhogy emiatt meg a strukturális reformokat nem hajtották végre rendesen, ez meg is mutatkozott a gazdasági válságban. Sok reformmal még mindig késésben vannak szerinte. Ennek az egyik oka, hogy a régi struktúrákon nem tudtak teljesen túllépni, a másik pedig természetesen a kormány, amely a tavalyi választás óta balközép.

 

Peterle ezzel a kis apró odaszúrással letudta az aktuálpolitikát a kérdésben, nem úgy Schöpflin.

 

A fideszes EP-képviselőnek az EU-tagságunk sikereiről és kudarcairól is a magyar jogállamiságot ért kritikák és a Sargentini-jelentés jutottak az eszébe.

 

Szerinte a magyar EU-tagság legnagyobb sikere „az EU Jogi Eredménytáblája, mert ez világosan bizonyította a jogállamiság megkérdőjelezhetetlen működését Magyarországon.” ellenpéldaként pedig Olaszországot említette. Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy ez az eredménytábla, az EU Justice Scoreboard, csak a rendesbíróságokra és a bírói eljárások statisztikai adataira épít, így arra vonatkozóan lehet belőle következtetést levonni, hogy mondjuk Olaszországban esetleg még hosszabbak a perek, mint nálunk, de a jogállamiság rendszerszintű összefüggéseit aligha lehet belőle kiolvasni.

 

Kudarcként Schöpflin „az írástudók árulását és a tényalapú érvelés hanyatlását” nevezte meg. Írástudók alatt az újságírókat, politikusokat, értelmiségieket, NGO-kat és think tankeket érti, a tényalapú érvelés hanyatlására pedig a Sargentini-jelentést hozta fel példának – ami egyébként jogos, itt írtunk róla részletesen.

 

Az egybites migránspropagandával kommunikáló kormánypárt EP-képviselője ezeken kívül a kudarcok között sorolta fel azt is, hogy a közszféra beszennyeződik tudatos és nem tudatos hamis információkkal. Szerinte mindez valójában összeurópai kudarc.

 

Meglepetés? Brilépés!

 

Biztosra vettem, hogy az elmúlt tizenöt év legnagyobb meglepetése kategóriában a brexit (azaz azonnaliul brilépés) lesz a legerősebb versenyző, és nem tévedtem. Alojz Peterle ezen lepődött meg a legjobban. Szerinte ez veszélyes apátiát jelez az EU egyik legnagyobb országában. De Peterle még mindig hisz benne, hogy végül nem fogjuk látni a teljes brilépést.

 

Schöpflinnek azért ezt is sikerült optimistább kontextusba helyeznie, hiszen ő csak azon lepődött meg, „hogy a kirekesztettek lázadása csak 2016-ban kezdődött, nem korábban.”

 

NYITÓKÉP: Patrick Chappatte / International Herald Tribune

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás