Magyar cégek perlik le a román Salad Box gatyáját is

Szerző: Kulcsár Árpád
2019.04.30. 07:30

Aki látott már Salad Boxot, az az egészséges kajákra asszociál. A román tulajdonú, franchise-alapú cég magyarországi partnerei viszont egy egészen balkáni sztorit meséltek el nekünk, amiben minden csak addig megy jól, amíg pénzt kell fizetni a románoknak. Az érintett román céget lehet, hogy felszámolják, de annyi biztos, hogy százharmincmilliós kártérítést kell fizetnie a franchise-ban résztvevő két magyar kft-nek.

Magyar cégek perlik le a román Salad Box gatyáját is

Aki Budapesten rendszeresen jár plázákba, az valószínűleg találkozott már a Salad Box nevű éttermekkel, amelyek friss és egészséges salátákat kínálnak a betérőknek. A román eredetű franchise-nak a honlapja szerint jelenleg hét üzlete van Magyarországon: jórészt Budapesten és az agglomerációban, valamint egy Debrecenben is.

Ennél azonban több üzlet volt korábban, és ha így mennek tovább a dolgok, akkor még kevesebb lesz.

Hogyan okozhatott százharmincmilliós kárt a román Salad Box két magyar cégnek?

Nemrég figyelmesek lettünk egy jogerős román bírósági határozatra, amely szerint magyarországi Salad Box-üzleteket üzemeltető két magyar cég, a Medi For Fit Kft. és a Greensalad Vendéglátó Kft. beperelte a Salad Box magyarországi franchise-boltjait menedzselő román Emma Salad nevű vállalatot, és 400 ezer eurós (azaz több mint százharmincmillió forintnak megfelelő) kártérítést kértek. A pert megnyerték, és jelenleg a román cég felszámolási eljárás alatt áll.

Kíváncsiak voltunk, mi volt a pereskedés oka, azaz hogyan okozott a román vállalat ekkora kárt a magyar cégeknek. A franchise lényege, hogy egymástól jogilag teljesen különálló cégek szerződést kötnek egy azonos szolgáltatás nyújtására (jelen esetben a saláta-gyorsétterem üzemeltetésére, azonos sztenderdekkel, dizájnnal). A szerződés keretében a franchise gazdája (jelen esetben a román cég) a termék vagy a szolgáltatás jó hírnevének megőrzése érdekében bizonyos körben utasíthatja a franchise-ba vevőt (például az érintett magyar kft-ket), aki valamekkora összegű jogbérleti díjat fizet neki, egyébként viszont a saját zsebére üzletel. 

Felvettük a kapcsolatot az érintett két magyar cég tulajdonosaival, akik vállalták a beszélgetést, mondván: remélik, amennyiben a történet nyilvánosságot kap, az emberek kétszer is meggondolják majd, hogy belevágjanak ebbe az üzletbe. Mivel kérésük az volt hogy ne a személyükre helyezzük ki a történetet, ezért csak keresztnevükkel szerepelnek.

A történet 2015-ben kezdődik, amikor Bálintnak – olyan üzletemberként, akinek addig semmilyen tapasztalata nem volt a vendéglátóiparban – annyira megtetszett a Pólus Centerben akkor már működő első Salad Box, hogy rövid gondolkodás után úgy döntött, maga is belevág egy ilyenbe. Néhány hónapos piackutatás után aztán meg is nyitotta a boltját a Duna Plázában, bár kezdetben a kolozsvári bázisú román cég nem akart társulni ehhez, mondván, hogy a Magyarországon akkor működő két üzlet nem megy megfelelően.

Végül aztán mégis ráálltak a dologra, és

amellett, hogy Bálint megnyitotta a saját üzletét, elkezdett a kolozsváriakkal partnerségben más vállalkozókat is bevonzani, kvázi ő lett Magyarországon a Salad Box üzletkötője.

„Önszorgalomból csináltam, annyira hittem a termékben, hogy úgy gondoltam, jó lenne, ha minél több lenne belőle Magyarországon” – mondja.

Olyannyira sikeresen tevékenykedett, hogy másfél év alatt már tíz bolt működött Magyarországon. Bálint egy tanácsadócégen keresztül dolgozott a román vállalatnak, amellett, hogy saját üzletével franchiseszerződést is kötött velük. Így vonta be az üzletbe Ákost is, akinek mesélt az ötletről, és neki is megtetszett, holott neki sem volt éttermi tapasztalata.

Odáig mentek simán a dolgok, amíg a románok pénzt kértek

Ákos 2017-ben kötött szerződést a kolozsváriakkal, ő a Lurdy-házban nyitott üzletet. Elmondása szerint azonban már az első pillanattól kezdve problémák jelentkeztek, hiszen a román cégnek kellett volna a szükséges ellátmányt biztosítani: a hűtőszekrényektől kezdve azokig a dobozokig, amelyekben felszolgálják az ételt.

„Nem mentek simán a dolgok, csak addig, amíg pénzt kellett kérniük: amint ezt befizettük, már akadozva ment az ellátás, a tervezett februári nyitás sem jött össze emiatt”

– mondja az üzletember. A helyzet azért volt nagyon problematikus, mert nem kis összegű bérleti díjat fizettettek a cégével, és minden késlekedés jelentős veszteséget okozott. Végül úgy döntöttek, hogy a kolozsváriak jóváhagyása nélkül nyitják meg az üzletet, nem várnak például arra, hogy azok kijöjjenek, és összeszereljék a gépeket.

A kapcsolat és a kommunikáció olyannyira nehézkesen ment, hogy nagyon sok esetben a befizetett előlegekért a kolozsvári cég még csak számlákat sem adott. A problémák folyamatosan fennálltak, és nem csak az általunk megkérdezett cégvezetők, hanem elmondásuk szerint  a többi üzlettulajdonos is jelezte a románok felé, hogy meg kellene oldani a helyzetet. A franchiseszerződés értelmében ugyanis

mindent a románok kellett volna, hogy álljanak az árutól kezdve a gépekig. A munkások betanítását ugyanúgy el kellett volna végezniük, mint a gépek beszerelését és a marketingtevékenységet.

Csakhogy jószerével egyiket sem csinálták a két üzletember elmondása szerint, holott többször is ígéretet tettek erre, sőt, volt, hogy Kolozsváron az egyik tulajdonos személyesen biztosította őket a gördülékeny működésről. Így például nem jöttek el a román vállalatvezetők arra a tavaly áprilisra megígért találkozóra sem, ahol fel kellett volna vázolniuk egy olyan stratégiát a partnereiknek, amely mindenki számára megnyugtató.

Bálint és Ákos elmondása szerint nem csupán a készletek késlekedtek, hanem például egyáltalán nem volt semmilyen marketingtevékenység. Volt eset, amikor egy üzlettulajdonos, akinek a románok eleve használt hűtőberendezést küldtek, panaszt tett a kolozsváriak felé, mert elromlott: azt mondták neki, vegyen másikat önköltségen, holott egy ilyen beruházás többmillió forintot jelent, és a szerződés értelmében a havi befizetett jogbérleti díjért cserébe a román cég kellett volna, hogy vállalja a hibák elhárítását is.

A franchiseszerződés ugyanis így működik: egy nagyobb belépő összeg után havonta kell fizetni egy bizonyos összeget az üzleti forgalom arányában, cserébe a franchise gazdája vállal minden egyebet.

Aztán jött a per

A sok hercehurcát megelégelve mindkét üzletember megszakította a kapcsolatot a román vállalattal. Azt szerették volna, ha békében válnak el, csakhogy ez nem történt meg: a vállalat továbbra sem kommunikált rendesen, és Ákos és Bálint türelme egyre csak fogyott, míg végül

2018 októberében perre vitték az ügyet, állítva, hogy 400 ezer eurós kárt okozott nekik a vállalat.

A Medi For Fit Kft. és a Green Salad Vendeglátó és Szolgáltató Kft. felszámolási eljárást indítottak a Salad Box márkanévtulajdonosa, az Emma Salad ellen, előzőleg pedig már elindítottak egy európai fizetési meghagyásos eljárást is. Ilyenkor ha a beperelt vállalat határidőben nem vitatja a követelés jogosságát, akkor azt megítélik a jogosultnak. Az Emma Salad nem élt ezzel a lehetőségggel, nem emelt kifogást a fizetési meghagyás ellen, így ezután a román vállalat ellen a magyar cégek felszámolási eljárást is benyújtottak a kolozsvári bíróságon.

Az Emma Salad aztán utóbb észbe kapott, és kifogás emelése helyett inkább

maga is indított egy európai fizetési meghagyásos eljárást, mondván, hogy inkább a magyarok okoztak kárt neki, ezt azonban a bíróság elutasította.

Jelenleg döntés várható a kolozsvári kereskedelmi bíróságon. Ebben az ügyben a magyarok – mivel Romániában a bírósági végrehajtókkal lassú és körülményes behajtani a tartozást, és sok esetben a végrehajtók meg is szoktak egyezni az adósokkal a hitelező kárára –, inkább felszámolási eljárás elindítását kérték: ez arra irányul, hogy a bíróság állapítsa meg az Emma Salad fizetésképtelenségét, és a cég vagyonából fizessék ki az adósságot. Ilyenkor a cég egyúttal meg is szűnik (aztán legfeljebb újjászervezik azt).

Eléggé furcsa, hogy az Emma Salad ennyire gondatlanul járt el, tekintve, hogy a vállalatnak tavaly 361 000 lejes (24 millió forintos) profitja és 4 210 000 lejes (285 millió forintos) üzleti forgalma volt. Most több, mint 133 millió forintos összeget kellene kifizetnie a magyar vállalkozóknak, ami – tekintve, hogy ez a teljes üzleti forgalmuknak majdnem felét jelenti – elég jelentős megterhelést jelenthet a számukra. 

A Salad Box brand tulajdonosai között az Emma Salad mellett van három másik cég is: a Salad Box, a Bio Box és Strident Team. Ezeknek szintén van üzleti tőkéjük, úgyhogy ez nem jelenti a franchise-hálózat végét. Az Emma Saladot (amely a fentiek közül egyedüliként terjeszkedett a magyar piacon) mindenesetre súlyosan érintheti, ha ekkora összeget ki kell fizetnie. 

Az Azonnali küldött kérdéseket az Emma Saladnek. Például megkérdeztük, hogy ők mi alapján gondolják, hogy a magyar cégek kárt okoztak nekik, illetve ki fogják-e fizetni a tartozást a felszámolási eljárás előtt, de nem kaptunk tőlük válaszokat. 

NYITÓKÉP: Salad Box étterem Budapesten a Fővám téren. Fotó: Bakó Bea / Azonnali

Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek