+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. április 29. hétfő, 15:16
Markus Söder, Bajorország keresztényszociális miniszterelnöke felkeresi a bajor gazdaság délkelet-európai nyúlványait. Ide tartozott eddig Magyarország is, de a CSU-s politikus szerint kicsit vissza kell fogni a Magyarország iránti érdeklődést. Ennek jegyében Bécs mellett Zágrábba és Szófiába látogat csak el délkelet-európai körútja kapcsán.

Markus Söder, bajor miniszterelnök a héten Bajorország délkelet-európai hátországába utazik: először Bécsben találkozik a természetes szövetséges Sebastian Kurz-cal. Csütörtökön aztán Zágrábban a konzervatív miniszterelnökkel, Andrej Plenković-tyal, majd pénteken Szófiában a szintén konzervatív Bojko Boriszov kormányfővel tárgyal.

 

A német sajtónak is feltűnt, hogy – amint az NTV hírtelevízió írta

 

„Magyarországot nagy ívben elkerüli”, azaz nem jön Söder az EP-kampányban Budapestre.

 

Aminek persze az is az oka, hogy míg az osztrák ÖVP, a horvát HDZ és a bolgár GREB pártok a CSU teljes jogú szövetségesei, a Fidesz jelenleg csak felfüggesztett tagsággal rendelkezik az Európai Néppárton belül. Budapestre a jövő héten ezért nem Söder, hanem az európai szélsőjobboldalt szervező olasz Matteo Salvini érkezik.

 

A pártját az utóbbi időben zöldre festő, a – legalábbis a Neue Zürcher Zeitung szerint – Franz Josef Strauss által lefektetett örök igazságokat sorra megcáfolni akaró Markus Söder arra a kérdésre, hogy Budapestet miért hagyja ki a körútja során, azt válaszolta:

 

„Talán a múltban Bajorország túlságosan csak Magyarországra koncentrált, amikor Kelet-Európáról volt szó.”

 

A bajor kormányfő ezért hozzátette: szeretné a bajor érdeklődést ezúttal inkább két másik délkelet-európai ország, Horvátország és Bulgária felé kiterjeszteni.

 

Horvátország politikailag talán, de gazdaságilag nem tudja még helyettesíteni Magyarországot

 

Horvátországban a CSU-nak (és ekként az Európai Néppártnak) egy olyan szövetségese van a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) révén, amely mérsékelt konzervatív, EU-párti irányvonalat visz. Andrej Plenković sikeres állt eddig is ellen annak a – főleg a szintén HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarović környezetében – sokszor megfogalmazódó célnak, hogy Zágráb is közeledjék a visegrádi államokhoz.

 

Plenković – hasonlóan a ljubljanai balliberális kormányhoz – távolságtartóbb Budapesttel, és Angela Merkelhez áll közel.

 

A HDZ európai parlamenti választási listáját, amely jelenleg huszonöt százalékkal áll a népszerűségi listák élén, egy elkötelezetten EU-párti fiatal politikus, a huszonkilenc éves Karlo Ressler vezeti, akit a horvát sajtóban sokan Plenković jobbkezének tartanak.

 

Persze a bajor-magyar gazdasági kapcsolatok erejével még nem ér fel se Horvátország, se Bulgária. 2017-ben Bajorország majdnem négymilliárd euró összegben exportált Magyarországra –

 

Horvátországba és Bulgáriába a bajor export fél-félmilliárd euró, azaz a két ország együtt is csak a bajor-magyar export alig egynegyedét teszi ki.

 

A Bajorországba irányuló import tekintetében még erőteljesebb a magyar pozíció: 2017-ben kilencmilliard eurónyi magyar import volt Bajorországban (ezek főleg a bajor cégeknek bedolgozó magyar cégek eredményeiből jönnek ki), míg a horvát és bolgár export Bajorország felé szintén együttesen csak éppen, hogy meghaladta az egymilliárd eurót.

 

Ha érdekel, milyenek a CSU-sok, nézd meg a videónkat!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás