+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. április 28. vasárnap, 09:55
Összességében a szavazatoknak több, mint a felét szerezte meg pártja a márciusi önkormányzati választásokon, úgyhogy még Isztambul elvesztése is belefér.

Bár hetekig nem akarta elfogadni Recep Tayyip Erdoğan, illetve a mögötte álló Igazság és Fejlődés Pártja, hogy hajszállal még Isztambult is elvesztették a főváros Ankara mellett, az elnök, most elmondott beszédében egyértelmű sikernek ítélte a március 31-i török önkormányzati választások eredményeit – írja a Daily Sabah.

 

„Minden választás egy vizsga, lehetőség küzdelemre és önértékelésre. A március 31-i választásokon jelentős sikereket értünk el”

 

– mondta a török elnök Ankarában pártja ankarai gyűlésén. 

 

Bár Erdoğan kiemelte, hogy sajnálatos módon az AKP elvesztett három nagyvárost, tizenkét tartományt, 161 kerületet és 89 települést, összességében még így is a szavazatok 54,2 százalékát szerezték meg az ő emberei az ellenzékkel szemben. 

 

Az elnök számára ettől függetlenül láthatóan fájó pont Isztambul, hiszen ő maga is ennek a városnak a polgármestereként indította el nagypolitikai karrierjét.

 

Bár az AKP tényleg nem vesztett annyira nagyot, mint amennyire szenzációsnak tűnik a nagyvárosok elvesztése, az ellene ezeken a helyeken győző Köztársasági Párt szintén győzelemként könyvelheti el, hogy a török gazdaság központjaiban tudott odaszúrni a mostanra gyakorlatilag teljhatalmúvá vált elnöknek. 

 

A választások kormánypárti részről valamivel gyengébb eredményei főleg a líra súlyos leértékelődésének köszönhetők: a gazdaság visszaesése miatt a bizonytalan szavazók jó része fordult az AKP ellen. Ezek a vereségek azért is fájók, mert az elnök nagyon keményen beleállt a kampányba, az ellenzéket rendszeresen terroristának bélyegezve, esetleg videókat mutogatva az új-zélandi terrortámadásról úgy, mintha a törökökre is ez várna, ha nem a nacionalista Erdoğan köreire szavaznak. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás