+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. április 28. vasárnap, 08:37
Természetesen a brexit áll a háttérben, mivel a szavazáson a skótok többsége maradt volna. Akár 2021 előtt is jöhet egy újabb függetlenségi népszavazás.

Egy dolognak már biztosan jó volt a brexit: a skót függetlenedési törekvéseknek. A YouGov adatai szerint 2015 óta anem szerettek volna ennyire  kiszakadni a skótok Nagy-Britanniából, most a felmérésben résztvevők 49 százaléka azt mondta, lépni kéne.

 

A növekedés a brexitnek köszönhető: amíg Nagy-Britannia minimális többsége arra szavazott, lépjen ki országuk az Európai Unióból, Skócia területén sima többségben voltak a maradni akarók szavazatai. Ez már csak ilyen maradós ország, ugyanis 2014-ben Skócia népszavazáson mondta ki 55 százalékkal, hogy nem akar elszakadni a britektől, de akkor még a kanyarban sem volt a 2016-os brexit-népszavazás. 

 

Skócia első minisztere, Nicola Sturgeon szerint a mostani helyzet indokolttá teszi, hogy 2021 előtt tartsanak újabb függetlenségi népszavazást abban az esetben, ha a brit kormánynak valahogy tényleg sikerül kiléptetnie magát.

 

„Ez lehetőség lenne számunkra elkerülni a legsúlyosabb sérülést, amit a brexit okozhat”

 

- mondta Sturgeon. 

 

Bár az ország majdnem fele szakítana a britekkel, 45 százalékuk szerint nem kellene a következő öt évben újabb függetlenségi népszavazást tartani, és csak 42 százalékuk gondolja ezt a helyes megoldásnak.

 

A brexitet (vagyis a mi szavaink szerint brilépést) gyakorlatilag határozatlan időre tette eltolhatóvá az Európai Unió, mivel Theresa May nagy nehezen összealkudott kilépési csomagját a brit parlament a sokadik nekifutásra is egységesen utasította el. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás