+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. április 27. szombat, 19:13
Önmegtartozás, Hoffmann Rózsa és buzizás az orvosi egyetemen – ezekről a témákról és személyekről is szó volt a magyarországi LMBTQI emberek helyzetével kapcsolatos, az európai parlamenti választások apropóján rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A kérdés csak három pártot hagyott hidegen: a Fideszt, a KDNP-t és a Jobbikot.

Lesz itt többről szó, mint bármelyik random Kálmán Olga-beszélgetésben? – tette fel a kérdést egy férfi, aki a közelgő európai parlamenti választások apropóján az LMBTQI emberek helyzetéről rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésre érkezett. A kérdés jogos volt, ugyanis az eseményt szervező Magyar LMBT Szövetség ugyan meghívta a Fideszt, a KDNP-t és a – már néppártosodott – Jobbikot is, de még csak választ se kaptak a megkeresésre.

 

Így végül öt – nagyjából egyetértő – párt képviseltette magát, ami mindig magában hordozza az unalomba fulladás veszélyét. A résztvevők közt volt Arató Gergely a DK-tól, a korábban már coming outolt Barabás Richárd a Párbeszédtől, Cseh Katalin a Momentumtól, Harangozó Gábor az MSZP-től, és a héten a Magyar Hangnak mássáságát felvállaló Ungár Péter (az Azonnali többségi tulajdonosa) az LMP-től.

 

Hoffmann Rózsa állítólagos kamutelefonja

 

A beszélgetést a politikusok főként személyes anekdotákkal igyekezték feldobni. A beszélgetésben először szót kapó Ungár többek közt arra hívta fel a figyelmet, milyen fontos lenne a megfelelő szexuális felvilágosítás az iskolákban. Ehhez elmesélte:

 

a gimnáziumban, ahova ő járt, ez úgy zajlott, hogy a biológiatanár bejött a tanterembe, felírta a táblára, hogy „önmegtartóztatás”, majd kiment.

 

Harangozó a homofóbiára hívta fel a figyelmet, ami szerinte vagy tájékozatlanságból vagy félretájékoztatásból vagy nagy mértékű „emberi butaságból” fakad. Ennek érzékeltetésére két sztorit is bedobott.

 

Az egyik az volt, hogy amikor ő az Európai Tanács emberi jogi bizottságában dolgozott, egyszer az egyik jelentéstevő Magyarországot hozta fel negatív példaként könnyek között, hogy hogyan fordulhat elő, hogy egy európai ország beleírja az alkotmányába, hogy a házasság nő és férfi között lévő kapcsolat lehet csak. Erre Harangozó szerint az ugyancsak a bizottságban ülő KDNP-s Hoffmann Rózsa – aki egyébként mindig mindenhez hozzá szokott szólni, ebben az ügyben pedig külön meg is szólították– úgy csinált, mintha csörgött volna a telefonja, és kiment, mert annyira szégyellte magát Harangozó szerint. A másik sztori pedig az volt, hogy

 

Harangozó kisfiának a tanítónője azt mondta, hogy nincs homoszexualitás, ez csak divat.

 

„Avítt és gonosz fundamentalizmus”

 

Ha divat a homoszexualitás, én szeretem ezt a divatot, tökre jól elvagyok vele – reagálta utóbbi sztorira később Barabás Richárd, aki szerint nagyon tiszteletreméltó, hogy Ungár coming outolt. Azért nem hagyta ki az alkalmat, hogy párttársa, Karácsony Gergely baloldali főpolgármester-jelölt mellett kampányoljon, megemlítve, hogy Karácsony rendszeresen jár ki a Pride-ra, és ha megválasztják, ő lesz Budapest első vezetője, aki ezt megteszi. Egyébként úgy vélte, ha valódi politika lenne Magyarországon, akkor arról lenne szó:

 

a következő kormányzati ciklus legelején vezessék be a melegházasságot, vagy érzékenyítő kampánnyal kezdjék a társadalom felkészítését, és csak néhány évre rá vezessék-e azt be.

 

A kampányolás magas labdáját a DK-s Arató Gergely is lecsapta, aki örömét fejezte ki, hogy pártja is Karácsonyt támogatja a budapesti főpolgármester-választáson. Arról is beszélt, mégis hogyan lenne elvárható a rendőrtől, pedagógustól, hogy érzékeny legyen, ha Magyarországon a kormány politikai fegyverként használja azt, hogy valakit a homoszexualitással hoz hírbe. Szerinte „avítt és gonosz fundamentalizmus” a jelenlegi rendszer, ami a kereszténységre hivatkozik ugyan, de semmi köze nincs hozzá. Így Arató szerint erősebb európai uniós jogérvényesítés kell, amihez mi másra is lenne szükség, mint arra, amivel a DK kampányol: az Európai Egyesült Államokra.

 

A momentumos Cseh Katalin – a párt EP-listavezetője – szintén az érzékenyítésre hívta fel a figyelmet. Elmondta,

 

nagyon szomorú volt, mikor az orvosi egyetemen azt tapasztalta, hogy buziztak a tanárok, és ez nem egy alkalommal fordult elő.

 

Azt pedig nem is értette, hogy miért váltott ki nagy vitát, mikor a Momentum a párttá alakulása után először kiment a Pride-ra 2017-ben. Egyébként úgy vélte, sok nagy kihívás van, az azonban nem az, hogy minden európai állampolgárnak egyforma jogokat biztosítsanak, és hogy senkit se zaklassanak azért, mert más a felfogása, mint az átlagé.

 

A fiúknak fütyijük van, a lányoknak meg puncijuk?

 

Vita leginkább a transzneműek kérdésével kapcsolatban alakult ki. A téma annak kapcsán jött szóba, miután az emberierőforrás-minisztérium 2018 óta nem fogadja be az emiatt érkező névváltoztatási kérelmeket. Ugyan Ungár hangsúlyozta, az EMMI-nek eleget kéne tennie törvényi kötelezettségének, de személyes álláspontja a kérdésben,

 

„hogy az ember férfi és nő típusban létezik”.

 

Barabás Richárd erre úgy reagált, ő is látta az Ovizsaru című filmet, ahol elhangzik, hogy a „fiúknak fütyijük van, a lányoknak meg puncijuk”, de szerinte ennél már jóval árnyaltabb a nemek kérdése. Cseh Katalin pedig azt említette: egy momentumos transznemű aktivista barátja most hagyja el az országot, mert nem tud élni a jogaival. Ungár úgy reagált: rossz dolog, hogy ha bárki elhagyja az országot, „de ne csináljuk azt, hogy aki a progresszív konszenzus bármelyik részével nem ért egyet, akkor rögtön rosszat akar”.

 

A Kurucinfóra kerültek a nyaralós képek

 

Később a homofóbiával kapcsolatban is kisebb vita alakult ki. Ungár szerint irgalmasabbnak kell lenni a homofóbokkal is, „ahelyett hogy megveregetjük egymás vállát, hogy mi mennyire jó emberek és mennyire fejlett nyugatiak vagyunk”. Arató bár megérti a homofóbia okait, de nem megengedő azzal, és ha mások is úgy gondolkodtak volna, mint Ungár, akkor még mindig büntetendő lenne a homoszexuális viselkedés. Erre Ungár azzal reagált: azt kell megértetni ezekkel az emberekkel, hogy rossz ellenséget választottak, és inkább a gazdasági rendszer ellen kellene küzdeniük, amelyik például nem engedi megfelelő körülmények között nevelni a gyerekeiket.

 

Végezetül a politikusokat arról is kérdezték, hogy mit tesz a pártjuk, hogy segítse homoszexuális politikusaikat. A legkonkrétabb válasz a Momentumtól érkezett, amely pártnak van LMBTQ-munkacsoportja. Ugyanakkor a másságát felvállaló Ungár Péter és Barabás Richárd is azt mondta, sok támogatást kapott a pártjától, utóbbi politikus ellen pedig a legnagyobb támadás az volt, hogy a Kurucinfó kitette az oldalára az exével készült nyaralós képeit.

 

FOTÓ: Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás