+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. április 27. szombat, 10:43
Lassan tizenöt éve csatlakoztunk az EU-hoz, Ausztriának rajtunk kívül három másik szomszédja is EU-tag lett ekkor. Bánják-e ezt ma az osztrákok?

Május elsején lesz a tizenötödik évfordulója az EU keleti bővítésének, amelynek során Magyarországon kívül még kilenc, többségében közép-európai és balti állam csatlakozott az EU-hoz. Ausztriának így egy csapásra négy szomszédja – Szlovénia, Magyarország, Szlovákia és Csehország – lett EU-tag, az évforduló apropóján pedig az Európapolitikai Társaság (Gesellschaft für Europapolitik, ÖGfE) készített egy közvélemény-kutatást arról, hogy tizenöt év tapasztalatával a hátuk mögött hogyan értékelik keleti szomszédaik EU-tagságát az osztrákok.

 

Az jött ki, hogy az osztrákok 55 százaléka szerint jó ötlet volt felvenni Magyarországot, Szlovéniát, Szlovákiát és Csehországot az EU-ba. Csak 11 százalék tartja ezt kifejezetten rossz ötletnek

 

– a többiek vagy nem tudják, vagy semlegesen állnak a kérdéshez.

 

Összehasonlításképp a kutatást ismertető Die Presse közli a 2014-es és a 2010-es adatokat is: a tagságunk támogatottsága akkor sem tért el lényegesen a mostanitól (53 illetve 56 százalék), viszont jóval többen ellenezték azt kifejezetten (2014-ben 24, 2010-ben 19 százaléknyian).

 

Milyen hatással volt a keleti bővítés Ausztria határmenti régióira? Erre is rákérdeztek a kutatásban. Az eredmény: 37 százalék szerint több előnyt, mint hátrányt jelent a szomszédok EU-tagsága ezen területeknek, 25 százalék viszont inkább hátrányokat lát.

 

Jönnek a magyarok, és elveszik a munkát?

 

A bővítés fontos hozadéka volt az osztrák munkaerőpiac megnyitása a keleti tagállamokbeli munkavállalók előtt – bár az ezzel kapcsolatos korlátozásokat csak 2011-ben oldották fel teljesen a 2004-ben csatlakozott államok polgárai számára. A kutatás készítői azt is megkérdezték, hogy milyen hatása volt az osztrák munkaerőpiacra a bővítésnek. Ebben a kérdésben optimista irányba mozdult el az osztrák közvélemény. 

 

32 százalék jónak, 27 százalék rossznak tartja az osztrák munkaerőpiac megnyitását: ez az arány 2014-ben még 16-43 százalék volt az ellenzők javára.

 

A kutatást közlő Die Presse hozzáteszi: ennek az is lehet az oka, hogy mostanra visszavett a munkaerő Ausztriába vándorlása ezen országokból, hiszen rekordalacsony a munkanélküliség az érintett közép-európai országokban, így Magyarországon is.

 

És mit szólnak az osztrákok az EU további bővítésének ötletéhez?

 

Ezzel kapcsolatban már jóval szkeptikusabb az osztrák közvélemény. Csak 22 százalék tartja nagyon fontosnak a további EU-bővítést, 69 százalék viszont azt mondja, ez egyáltalán nem fontos vagy kevéssé fontos. Ebben a kérdésben nem változnak a trendek, évek óta hasonlóan ítéli meg az osztrák közvélemény az EU további bővítését.

 

A kutatás 525 fő megkérdezésével készült (Ausztria lakossága 8,7 millió fő).

 

Hogy mit gondolnak az osztrákok a magyarokról, és főleg a március 15-i nemzeti ünnepről, azt az Azonnali a bécsiektől kérdezte meg márciusban. Nézd vissza a videót, ha lemaradtál volna róla!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás