+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. április 24. szerda, 09:15
A Mercedest is tulajdonló Daimler más területekre helyezi a hangsúlyt a jövőben. Egy CDU-s politikus szerint veszélyes üzenete van a vállalat döntésének.

2018-ban a – Mercedest is tulajdonló, így kecskeméti gyára révén magyarországi érdekeltséggel is rendelkező – német Daimler még juttatott némi pénzt a német pártoknak. A vállalat a kereszténydemokrata CDU-t és a szociáldemokrata SPD-t 100-100 ezer euróval tömte ki, a bajor keresztényszociális CSU-nak, a polgári-liberális FDP-nek és a Zöldeknek egyaránt 40 ezer euró jutott a stuttgarti autógyártó cégtől. Ám ennek most vége: a Daimler menedzsmentje úgy döntött, felhagy ezzel a gyakorlattal,

 

a jövőben egyik pártot sem kívánja támogatni.

 

„Azt a döntést hoztuk, hogy ebben az évben az oktatási, természetvédelmi, tudományos, művészeti és kulturális projektekre helyezzük a hangsúlyt” – fogalmazott a vállalat egyik szóvivője a Bild című bulvárlapnak. Mint mondta, ennek semmi köze sem a jelenlegi politikai-gazdasági helyethez, sem ahhoz, hogy számos politikai szereplő élesen kritizálta a Daimlert a számos német autógyártó vállalat járműveinek károsanyag-kibocsátása miatti botrány kapcsán. (A botrány még 2015-ben robbant ki, amikor sikerült eltérést találni a német és a nemzetközi gyártók modelljeinek valós és a vizsgaállomásokon mért károsanyag-kibocsátási értékei között – a rákövetkező időszakban nem csak az derült ki, hogy a törvényileg előírt határértékeket sorozatos manipulációkkal kerülték ki, hanem az is, hogy ezt a módszert hogyan biztosították be politikusoknál való lobbizással a német autógyártók.)

 

Mi veszélyes a demokráciára?

 

A Daimler döntése rögtön ki is akasztotta a CDU egyik baden-württembergi politikusát, Thomas Bareißt, írja az eladott példányszámait a printsajtó válsága során is folyamatosan növelni tudó AfD-közeli hetilap, a Junge Freiheit.

 

„Lehet más véleményen lenni pártokkal/politikusokkal, vitázni velük, az egyik pártot jobban kedvelni, mint a többit. Ez mind rendben van. De leállítani minden párttámogatást »más hangsúlyokra« hivatkozva (lehet, hogy népszerű) felelőtlen, veszélyezteti a demokráciát, és buta megoldás!”

 

twittelte a politikus, aki egyébként a 2016-ban választást nyerő Zöldek és a CDU (ők a kisebbik koalíciós partner) kormányozta sváb tartomány energia-, turizmusügyi és gazdasági parlamenti államtitkára is.

 

EZZEL A TWEETTEL MÉG MESSZE NEM ÉRT VÉGET A TÖRTÉNET

 

Bejegyzésére a politikus rengeteg megjegyzést kapott: a legtöbb beszólás szerint sokkal inkább az a veszélyes a demokráciára, amikor óriáscégek befolyásolják a politikusok döntéseit a pénzükkel. „Ha nem kapok csúszópénzt a lobbistáktól, meg se éri politizálni!” – karikírozta ki az egyik felhasználó Bareiß posztját. Egy AfD-s politikus szerint például amennyiben Bareiß tényleg komolyan gondolja, hogy a demokráciát egy autógyártó támogatásának megszüntetése hozza veszélybe, akkor a CDU-s kifejezetten azt a humort képviseli, amit ő is szívesen fogyaszt.

 

Bareiß ezekre egy idő után elkezdett válaszolni: szerinte a világ nem osztható fel jókra, akik nem fogadnak el pénzt cégektől, és rosszakra, akik meg igen, mivel a demokráciát pártok működtetik, azok pénzből élnek, ezért a cégek által a pártoknak juttatott adományokra szükség van, így ugyanis egy párt nem csupán az állami támogatástól függ. Mivel ezek az adományok transzparensek, így nem érti, mi a gond velük. Mint kifejtette, nemcsak a Daimler CDU-nak juttatott pénzéről van szó, hanem magáról a jelenségről: hogy egy tőzsdén jegyzett cég ezzel rossz üzenetet küld a társadalomnak, mondván, nagyjából minden ügy fontosabb neki, mint a politika. Szerinte ha más cégek is követik a Daimler példáját, azzal csak a szélsőségeseknek tesznek jót. 

 

Honnan a pénz?

 

Németországban a pártoknak juttatott 50 ezer euró fölötti adományok esetén publikussá kell tenni a támogatás tényét és a támogató nevét. 2018-ban jóval kevesebben adományoztak, mint a 2017-es választási évben: akkor a CDU-nak 2,88 millió eurót utaltak át összesen olyan gazdasági szereplők, mint a Daimler, az Oetker-csoport, a BMW-t tulajdonló Quandt-család, a kozmetikumokat gyártó Dr. Theiss. A liberális FDP bár jóval kevesebb szavazatot kap, mint a CDU, hasonlóan népszerű a gazdaságban: a párt 2,05 millió eurójába a Quandt-családon túl beszálltak baden-württembergi és bajorországi fémipari cégek is. A bajor CSU 650 ezer eurót, a zöldpárt 543 ezer eurót, a szocdem SPD 470 ezer eurót, az AfD (nekik egyébként megvan a maguk pártfinanszírozási botránya) 50 ezer eurót kapott 2017-ben. A baloldali populista Linkspartei pedig eleve nem fogad el cégektől pénzt.

 

FOTÓ: Mike Bird / Pexels

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás