+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. április 24. szerda, 16:58
San Francisco után Európában először Frankfurtban látható a sok vitát kiváltó kiállítás a muszlim divatról. A kiállítás azt mutatja meg, hogy miként jelennek meg akár a nyugati divattendenciák az iszlám által előírt női öltözeten is. A kritikusok szerint azonban nem lett eléggé hangsúlyozva: nem mindenki csak divatból, szabad akaratból öltözködik az iszlám előírásai szerint.

A divat és a vallás kölcsönösen hat egymásra – nem csak riválisai egymásnak, a vallás nem csupán megszorításokkal él, de inspirálja is a divatot. Ahogy a divat is beszűrődik a vallásosok világába.

 

Modest Fashion – ez a neve annak az irányzatnak, amely a divatos, korszerű öltözködést a vallási vagy más megfontolásból követett decensebb életmódhoz igazítaná.

 

Nem csak a muszlim nők öltöznek konzervatívabban, mutatnak kevesebbet a testükből – vallási alapú öltözködési előírások a zsidóknál vagy a keresztényeknél is vannak. Az irányzat elindulásához sok köze van Batsheva Hay-nek, aki pár éve elsősorban ortodox zsidó vagy fundamentalista protestáns nőknek szánt ruhaboltot indított.

 

Bár tény: a muzulmánoknál a legelterjedtebb a vallási alapú öltözet. Ráadásul számos közel-keleti országban nem a nők, hanem a férjük, a családjuk vagy az államuk dönti el, hogyan öltözködjenek. Azok a csadorok, hidzsábok, burkák vagy nikábok, amelyek kötelezőek lehetnek, eleve nem a divatnak, hanem csakis a Koránnak – az onnan vett értelmezéseknek – kell, hogy megfeleljenek.

 

Az iszlám női öltözet azonban szabad döntés eredménye is lehet – sőt, akár a társadalmi lázadás jele is.

 

Szuhartó indonéziai diktátor uralma alatt például a városi, fiatal lányok kezdtek el tudatosan hidzsábot vagy burkát hordani, az ugyanis a szekuláris államban tiltott volt – a vallási öltözettel így ki lehetett fejezni az egész rendszer elleni dühöt is.

 

Hasonló politikai vagy identitáskeresésbeli okai lehetnek annak, ha akár másod- vagy harmadgenerációs nyugat-európai vagy amerikai muzulmán lányok, nők döntenek a muszlim öltözet mellett. Az, hogy döntésük esetleg tényleg szabad akaraton nyugszik, persze még nem ok minden esetben az elfogadásra: döntésük ugyanis iszlamista rendszerellenességet is kifejezhet.

 

Muszlim nők piaca

 

Mindazonáltal egyre növekvő piacuk van azon ruháknak, amelyek nem politikai okból akarják a vallási előírásokat a főleg nyugati divatmintákkal ötvözni – ez lenne tehát a muslim fashion vagy a modest fashion. A muszlim nők egy hatalmas, folyamatosan növekvő piacot jelentenek a divatipar számára.

 

Az előrejelzések szerint 2019-ben 317 milliárd dollárt fognak költeni a muzulmán vallás szerint helyes divatcikkekre – ez pedig az egész divatpiac tizenkét százalékát adja már.

 

2016-ban a New York-i divathéten volt már önálló „kifutó” a muszlim divat számára.

 

CHANEL- (BALRA) ÉS VALENTINO-NIKÁBOK (KÖZÉPEN) A KIÁLLÍTÁSON

 

A legnagyobb nyugati márkák is ráharaptak a témára, és elkezdenek gyártani olyan termékeket, amelyek nyugati mércével is divatosak, de megfelelnek a muzulmán vallás előírásainak is.

 

A Nike már 2017 végén hidzsábos sportruházatot dobott piacra, de mára az olyan luxusmárkáknak, mint a Gucci vagy Versace is van muszlim divatrészlegük.

 

Tavaly februáról pedig az egyik legnagyobb amerikai ruhabolt-lánc, a Macy's önálló részleget rendezett be a legtöbb boltjában a muszlim divatnak. Szintén tavaly – a ramadán időszakára időzítetten – a Magyarországon is jelen lévő, elsősorban fiataloknak szóló olcsóbb, de divatos ruhákat forgalmazó H&M jelent meg egy önálló muszlim kollekcióval.

 

Számos muszlim nő számára a muszlim divat a lázadás jele is – és nem az iszlamizmusra kell itt feltétlenül gondolni. Lázadni tudnak a nyugati mainstream ellen, amelyből esetleg bevándorlóként kirekesztve érzik magukat.

 

A szokásos balos, posztkolonialista szövegekkel pedig igen jól meg lehet indokolni politikai oldalról a muszlim divatot, amely ekként az „elnyomott”, „kirekesztett” bevándorló nők, lányok jelképe lehet.

 

De a muszlim divat a muszlim férfiak elleni lázadást is jelentheti: Mert ugyan követi némileg a vallási előírásokat, de alapvetően a divatot, a nők döntését – és nem a férjük, fiútestvérük, apjuk stb. akaratát – helyezi előtérbe.

 

Kiállítás a muszlim divatról most már Európában is

 

Tavaly szeptemberben a San Francisco-i de Young múzeumban kiállítás nyílt a muszlim divatról:

 

nem a muszlim öltözködési szabályokat, hanem azok divatbeli megjelenését, esetleg éppen a divat általi megkerülését helyezte a tárlat a középpontba.

 

A kiállítást a kaliforniai városban nem kísérte ellenérzés, a balliberális értelmiség inkább Donald Trump iszlámellenességével szembeni szolidaritásra használta azt fel.

 

Most áprilistól Európában is látható a kiállítás: a frankfurti Alkalmazott Művészetek Múzeuma ad neki otthont. Már az áprilisi megnyitót jelentős ellentüntetés kísérte. Nem idegenellenes szélsőjobbosok, hanem főleg iráni menekültek tüntettek, akik éppen a kötelező muszlim ruhaviseletet miatt is hagyták el országukat. Szerintük a frankfurti kiállítás „relativizálja“ a muszlim országokban jelenlévő, nők elleni erőszakot.

 

A frankfurti múzeum igazgatója, Matthias Wagner K. belement abba, hogy egyrészről a kiállításon egy kis videó legyen látható arról az iráni nőről, aki csador nélkül tartott 2017 végén egy beszédet Teheránban. Ezért a teheráni nőt – bár jelenleg felfüggesztve – majdnem két év börtönbüntetésre ítélték. Hatására azonban kisebb mozgalom indult be: több iráni nő is levette a fejkendőjét. Másrészről a frankfurti múzeum igazgatója megengedte, hogy a főleg iráni menekültekből álló ellentüntetők a múzeum előtti kertben, a kiállítás egész ideje alatt „ellenkiállítást” tartsanak.

 

Az Azonnali beszélt az egyik szervezővel, aki nem akarta magát megnevezni –

 

szerinte a muszlim divatról szóló kiállítás „iszlamista propaganda”, amit Irán és több közel-keleti ország is támogatna.

 

Azt hozta fel erre bizonyítékként, hogy állítása szerint a frankfurti iráni konzulátus számos munkatársa „jár ki-be” azóta a múzeumban. Maga a divatirányzat mögött persze nem ideológiát lát – de szerinte azon fiatal divattervezők, akik ilyen ruhákat terveznek a remélt profit miatt, nem veszik figyelembe, hogy a „nők elnyomását” legitimálják.

 

A kiállítást élesen bírálta a német feministák lapja, az EMMA is, amely szintén a kontextust hiányolta.

 

Muszlim divat mint női önmegvalósítás?

 

A kiállításon, amely öt teremből áll összesen, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és a főleg amerikai muzulmán divat egyes termékei nézhetőek meg.

 

Kirakatbabákon vannak a ruhák, amelyek persze azt is mutatják: a muszlim divat is sokszínű, számos ruha, ami muszlimnak számít, egyáltalán nem takarja el az arcot vagy a hajat. Külön teremben vannak a muszlim divatnak megfelelő sportruhák: hidzsábbal kiegészült futóruhától a franciáknál betiltott burkiniig (azaz a burkaszerű fürdőruháig) sok minden látható. Utóbbit egy ausztrál muzulmán divattervező készítette, elmondása szerint éppen a társadalmi integrációt, interakciókat akarta ezzel növelni, segíteni.

 

EZ EGY BURKINI. © SABET, SHEEREN/ SPLASHGEAR LLC

 

Tény azonban, hogy a kiállítás egyrészről pusztán a divat alapján közelít a témához. Másrészről az egyes muzulmán országokban vagy családokban jelenlévő kényszer egyáltalán nincs felvetve problémaként. A muszlim divatot a kiállítás – amely alapvetően apolitikus – inkább a fiatal muzulmán lányok önmegvalósításaként ábrázolja. Eszerint a muzulmán divat

 

a hagyományosabb, még szigorúbb öltözetet elváró családdal, társadalommal szembeni lázadás mozzanatát tartalmazná.

 

De egyben a személyes identitás megélésére is lehetőséget adna a nyugati társadalmakban. Ezt fejezi ki Mona Haydar amerikai muszlim rapper Wrap My Hijab száma is, amely az egyik teremben folyamatosan megy. A klipben számos öntudatos, de a muzulmán előírások szerint burkában, csadorban (stb.) lévő fiatal lánnyal énekel közösen.

 

A muzulmánságukat öntudatosan megélő, de alapvetően életstílusukban, nézeteikben a hipszterektől semmiben sem különböző rétegre önálló szó is van Amerikában:

 

ők a mipszterek.

 

A #mipsterz hashtag alatt számos ilyen videó vagy divattanács található. Habib Yazdi 2013-ban forgatott is egy klipet Somewhere In America (Valahol Amerikában) címen, amiben gördeszkázós csajoktól motorozókon át rapperekig sok mindenki látható – ami közös bennük, hogy nők és a muzulmán vallás előírásait valamelyest betartva vannak öltözve. Akik a mipszterséget vagy a muslim fashiont bírálják, azok szerint e mozgalmak nem veszik figyelembe a muzulmán előírások elnyomó jellegét.

 

MIPSZTEREK. KÉPKOCKA A SOMEWHERE IN AMERICA KLIPBŐL

 

Igen ám, de ami Iránban vagy Szaúdi-Arábiában, de akár egyes nyugat-európai bevándorló családokban elnyomás, az sokaknak lehet szabad döntés – ráadásul nem is feltétlenül politikai, hanem egyszerűen életmódbeli. Ráadásul a mipszterség ebben az értelemben sokkal inkább irányul az iszlamizmus, mint a nyugati életmód ellen –

 

azt is lehet mondani: éppen a muslim fashion a nyugati integráció egyik bizonyítéka,

 

mert ezek a lányok már alapvetően úgy akarnak öltözni, élni, szórakozni, ahogy azt „Nyugaton” „szokás”.

 

A kiállítás a frankfurti Museum für Angewandte Kunstban szeptember 15-ig látogatható. Budapestről a Wizz Air és a Lufthansa is repül a Majna-parti városba, sőt, vonattal is kényelmesen el lehet oda utazni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Állítólag a saját termékeit favorizálja a cég a keresési eredményekben. A Google-t már megbírságolták ezért egyszer.

Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

A zsidó állam 8,7 milliós lakosságából körülbelül másfél-kétmillióan oroszajkúak, az orosz elnök szerint a két ország polgárai ezért „valódi, közös családot” alkotnak.

Ezzel az olasz kormánypárt európai partnert, a Zöldek pedig több pénzt kapnának. Egy páran közülük mégis elégedetlenek az olaszok érkezése miatt.

Úgy hírlik, a brit miniszterelnök Jean-Claude Junckerrel tárgyalva döbbent rá, hogy az ír határról szóló alternatív terve nem olyan jó, mint gondolta.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás