+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. április 24. szerda, 16:58
San Francisco után Európában először Frankfurtban látható a sok vitát kiváltó kiállítás a muszlim divatról. A kiállítás azt mutatja meg, hogy miként jelennek meg akár a nyugati divattendenciák az iszlám által előírt női öltözeten is. A kritikusok szerint azonban nem lett eléggé hangsúlyozva: nem mindenki csak divatból, szabad akaratból öltözködik az iszlám előírásai szerint.

A divat és a vallás kölcsönösen hat egymásra – nem csak riválisai egymásnak, a vallás nem csupán megszorításokkal él, de inspirálja is a divatot. Ahogy a divat is beszűrődik a vallásosok világába.

 

Modest Fashion – ez a neve annak az irányzatnak, amely a divatos, korszerű öltözködést a vallási vagy más megfontolásból követett decensebb életmódhoz igazítaná.

 

Nem csak a muszlim nők öltöznek konzervatívabban, mutatnak kevesebbet a testükből – vallási alapú öltözködési előírások a zsidóknál vagy a keresztényeknél is vannak. Az irányzat elindulásához sok köze van Batsheva Hay-nek, aki pár éve elsősorban ortodox zsidó vagy fundamentalista protestáns nőknek szánt ruhaboltot indított.

 

Bár tény: a muzulmánoknál a legelterjedtebb a vallási alapú öltözet. Ráadásul számos közel-keleti országban nem a nők, hanem a férjük, a családjuk vagy az államuk dönti el, hogyan öltözködjenek. Azok a csadorok, hidzsábok, burkák vagy nikábok, amelyek kötelezőek lehetnek, eleve nem a divatnak, hanem csakis a Koránnak – az onnan vett értelmezéseknek – kell, hogy megfeleljenek.

 

Az iszlám női öltözet azonban szabad döntés eredménye is lehet – sőt, akár a társadalmi lázadás jele is.

 

Szuhartó indonéziai diktátor uralma alatt például a városi, fiatal lányok kezdtek el tudatosan hidzsábot vagy burkát hordani, az ugyanis a szekuláris államban tiltott volt – a vallási öltözettel így ki lehetett fejezni az egész rendszer elleni dühöt is.

 

Hasonló politikai vagy identitáskeresésbeli okai lehetnek annak, ha akár másod- vagy harmadgenerációs nyugat-európai vagy amerikai muzulmán lányok, nők döntenek a muszlim öltözet mellett. Az, hogy döntésük esetleg tényleg szabad akaraton nyugszik, persze még nem ok minden esetben az elfogadásra: döntésük ugyanis iszlamista rendszerellenességet is kifejezhet.

 

Muszlim nők piaca

 

Mindazonáltal egyre növekvő piacuk van azon ruháknak, amelyek nem politikai okból akarják a vallási előírásokat a főleg nyugati divatmintákkal ötvözni – ez lenne tehát a muslim fashion vagy a modest fashion. A muszlim nők egy hatalmas, folyamatosan növekvő piacot jelentenek a divatipar számára.

 

Az előrejelzések szerint 2019-ben 317 milliárd dollárt fognak költeni a muzulmán vallás szerint helyes divatcikkekre – ez pedig az egész divatpiac tizenkét százalékát adja már.

 

2016-ban a New York-i divathéten volt már önálló „kifutó” a muszlim divat számára.

 

CHANEL- (BALRA) ÉS VALENTINO-NIKÁBOK (KÖZÉPEN) A KIÁLLÍTÁSON

 

A legnagyobb nyugati márkák is ráharaptak a témára, és elkezdenek gyártani olyan termékeket, amelyek nyugati mércével is divatosak, de megfelelnek a muzulmán vallás előírásainak is.

 

A Nike már 2017 végén hidzsábos sportruházatot dobott piacra, de mára az olyan luxusmárkáknak, mint a Gucci vagy Versace is van muszlim divatrészlegük.

 

Tavaly februáról pedig az egyik legnagyobb amerikai ruhabolt-lánc, a Macy's önálló részleget rendezett be a legtöbb boltjában a muszlim divatnak. Szintén tavaly – a ramadán időszakára időzítetten – a Magyarországon is jelen lévő, elsősorban fiataloknak szóló olcsóbb, de divatos ruhákat forgalmazó H&M jelent meg egy önálló muszlim kollekcióval.

 

Számos muszlim nő számára a muszlim divat a lázadás jele is – és nem az iszlamizmusra kell itt feltétlenül gondolni. Lázadni tudnak a nyugati mainstream ellen, amelyből esetleg bevándorlóként kirekesztve érzik magukat.

 

A szokásos balos, posztkolonialista szövegekkel pedig igen jól meg lehet indokolni politikai oldalról a muszlim divatot, amely ekként az „elnyomott”, „kirekesztett” bevándorló nők, lányok jelképe lehet.

 

De a muszlim divat a muszlim férfiak elleni lázadást is jelentheti: Mert ugyan követi némileg a vallási előírásokat, de alapvetően a divatot, a nők döntését – és nem a férjük, fiútestvérük, apjuk stb. akaratát – helyezi előtérbe.

 

Kiállítás a muszlim divatról most már Európában is

 

Tavaly szeptemberben a San Francisco-i de Young múzeumban kiállítás nyílt a muszlim divatról:

 

nem a muszlim öltözködési szabályokat, hanem azok divatbeli megjelenését, esetleg éppen a divat általi megkerülését helyezte a tárlat a középpontba.

 

A kiállítást a kaliforniai városban nem kísérte ellenérzés, a balliberális értelmiség inkább Donald Trump iszlámellenességével szembeni szolidaritásra használta azt fel.

 

Most áprilistól Európában is látható a kiállítás: a frankfurti Alkalmazott Művészetek Múzeuma ad neki otthont. Már az áprilisi megnyitót jelentős ellentüntetés kísérte. Nem idegenellenes szélsőjobbosok, hanem főleg iráni menekültek tüntettek, akik éppen a kötelező muszlim ruhaviseletet miatt is hagyták el országukat. Szerintük a frankfurti kiállítás „relativizálja“ a muszlim országokban jelenlévő, nők elleni erőszakot.

 

A frankfurti múzeum igazgatója, Matthias Wagner K. belement abba, hogy egyrészről a kiállításon egy kis videó legyen látható arról az iráni nőről, aki csador nélkül tartott 2017 végén egy beszédet Teheránban. Ezért a teheráni nőt – bár jelenleg felfüggesztve – majdnem két év börtönbüntetésre ítélték. Hatására azonban kisebb mozgalom indult be: több iráni nő is levette a fejkendőjét. Másrészről a frankfurti múzeum igazgatója megengedte, hogy a főleg iráni menekültekből álló ellentüntetők a múzeum előtti kertben, a kiállítás egész ideje alatt „ellenkiállítást” tartsanak.

 

Az Azonnali beszélt az egyik szervezővel, aki nem akarta magát megnevezni –

 

szerinte a muszlim divatról szóló kiállítás „iszlamista propaganda”, amit Irán és több közel-keleti ország is támogatna.

 

Azt hozta fel erre bizonyítékként, hogy állítása szerint a frankfurti iráni konzulátus számos munkatársa „jár ki-be” azóta a múzeumban. Maga a divatirányzat mögött persze nem ideológiát lát – de szerinte azon fiatal divattervezők, akik ilyen ruhákat terveznek a remélt profit miatt, nem veszik figyelembe, hogy a „nők elnyomását” legitimálják.

 

A kiállítást élesen bírálta a német feministák lapja, az EMMA is, amely szintén a kontextust hiányolta.

 

Muszlim divat mint női önmegvalósítás?

 

A kiállításon, amely öt teremből áll összesen, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és a főleg amerikai muzulmán divat egyes termékei nézhetőek meg.

 

Kirakatbabákon vannak a ruhák, amelyek persze azt is mutatják: a muszlim divat is sokszínű, számos ruha, ami muszlimnak számít, egyáltalán nem takarja el az arcot vagy a hajat. Külön teremben vannak a muszlim divatnak megfelelő sportruhák: hidzsábbal kiegészült futóruhától a franciáknál betiltott burkiniig (azaz a burkaszerű fürdőruháig) sok minden látható. Utóbbit egy ausztrál muzulmán divattervező készítette, elmondása szerint éppen a társadalmi integrációt, interakciókat akarta ezzel növelni, segíteni.

 

EZ EGY BURKINI. © SABET, SHEEREN/ SPLASHGEAR LLC

 

Tény azonban, hogy a kiállítás egyrészről pusztán a divat alapján közelít a témához. Másrészről az egyes muzulmán országokban vagy családokban jelenlévő kényszer egyáltalán nincs felvetve problémaként. A muszlim divatot a kiállítás – amely alapvetően apolitikus – inkább a fiatal muzulmán lányok önmegvalósításaként ábrázolja. Eszerint a muzulmán divat

 

a hagyományosabb, még szigorúbb öltözetet elváró családdal, társadalommal szembeni lázadás mozzanatát tartalmazná.

 

De egyben a személyes identitás megélésére is lehetőséget adna a nyugati társadalmakban. Ezt fejezi ki Mona Haydar amerikai muszlim rapper Wrap My Hijab száma is, amely az egyik teremben folyamatosan megy. A klipben számos öntudatos, de a muzulmán előírások szerint burkában, csadorban (stb.) lévő fiatal lánnyal énekel közösen.

 

A muzulmánságukat öntudatosan megélő, de alapvetően életstílusukban, nézeteikben a hipszterektől semmiben sem különböző rétegre önálló szó is van Amerikában:

 

ők a mipszterek.

 

A #mipsterz hashtag alatt számos ilyen videó vagy divattanács található. Habib Yazdi 2013-ban forgatott is egy klipet Somewhere In America (Valahol Amerikában) címen, amiben gördeszkázós csajoktól motorozókon át rapperekig sok mindenki látható – ami közös bennük, hogy nők és a muzulmán vallás előírásait valamelyest betartva vannak öltözve. Akik a mipszterséget vagy a muslim fashiont bírálják, azok szerint e mozgalmak nem veszik figyelembe a muzulmán előírások elnyomó jellegét.

 

MIPSZTEREK. KÉPKOCKA A SOMEWHERE IN AMERICA KLIPBŐL

 

Igen ám, de ami Iránban vagy Szaúdi-Arábiában, de akár egyes nyugat-európai bevándorló családokban elnyomás, az sokaknak lehet szabad döntés – ráadásul nem is feltétlenül politikai, hanem egyszerűen életmódbeli. Ráadásul a mipszterség ebben az értelemben sokkal inkább irányul az iszlamizmus, mint a nyugati életmód ellen –

 

azt is lehet mondani: éppen a muslim fashion a nyugati integráció egyik bizonyítéka,

 

mert ezek a lányok már alapvetően úgy akarnak öltözni, élni, szórakozni, ahogy azt „Nyugaton” „szokás”.

 

A kiállítás a frankfurti Museum für Angewandte Kunstban szeptember 15-ig látogatható. Budapestről a Wizz Air és a Lufthansa is repül a Majna-parti városba, sőt, vonattal is kényelmesen el lehet oda utazni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás