San Francisco után Európában először Frankfurtban látható a sok vitát kiváltó kiállítás a muszlim divatról. A kiállítás azt mutatja meg, hogy miként jelennek meg akár a nyugati divattendenciák az iszlám által előírt női öltözeten is. A kritikusok szerint azonban nem lett eléggé hangsúlyozva: nem mindenki csak divatból, szabad akaratból öltözködik az iszlám előírásai szerint.
A divat és a vallás kölcsönösen hat egymásra – nem csak riválisai egymásnak, a vallás nem csupán megszorításokkal él, de inspirálja is a divatot. Ahogy a divat is beszűrődik a vallásosok világába.
Nem csak a muszlim nők öltöznek konzervatívabban, mutatnak kevesebbet a testükből – vallási alapú öltözködési előírások a zsidóknál vagy a keresztényeknél is vannak. Az irányzat elindulásához sok köze van Batsheva Hay-nek, aki pár éve elsősorban ortodox zsidó vagy fundamentalista protestáns nőknek szánt ruhaboltot indított.
Bár tény: a muzulmánoknál a legelterjedtebb a vallási alapú öltözet. Ráadásul számos közel-keleti országban nem a nők, hanem a férjük, a családjuk vagy az államuk dönti el, hogyan öltözködjenek. Azok a csadorok, hidzsábok, burkák vagy nikábok, amelyek kötelezőek lehetnek, eleve nem a divatnak, hanem csakis a Koránnak – az onnan vett értelmezéseknek – kell, hogy megfeleljenek.
Szuhartó indonéziai diktátor uralma alatt például a városi, fiatal lányok kezdtek el tudatosan hidzsábot vagy burkát hordani, az ugyanis a szekuláris államban tiltott volt – a vallási öltözettel így ki lehetett fejezni az egész rendszer elleni dühöt is.
Hasonló politikai vagy identitáskeresésbeli okai lehetnek annak, ha akár másod- vagy harmadgenerációs nyugat-európai vagy amerikai muzulmán lányok, nők döntenek a muszlim öltözet mellett. Az, hogy döntésük esetleg tényleg szabad akaraton nyugszik, persze még nem ok minden esetben az elfogadásra: döntésük ugyanis iszlamista rendszerellenességet is kifejezhet.
Muszlim nők piaca
Mindazonáltal egyre növekvő piacuk van azon ruháknak, amelyek nem politikai okból akarják a vallási előírásokat a főleg nyugati divatmintákkal ötvözni – ez lenne tehát a muslim fashion vagy a modest fashion. A muszlim nők egy hatalmas, folyamatosan növekvő piacot jelentenek a divatipar számára.
2016-ban a New York-i divathéten volt már önálló „kifutó” a muszlim divat számára.
A legnagyobb nyugati márkák is ráharaptak a témára, és elkezdenek gyártani olyan termékeket, amelyek nyugati mércével is divatosak, de megfelelnek a muzulmán vallás előírásainak is.
Tavaly februáról pedig az egyik legnagyobb amerikai ruhabolt-lánc, a Macy's önálló részleget rendezett be a legtöbb boltjában a muszlim divatnak. Szintén tavaly – a ramadán időszakára időzítetten – a Magyarországon is jelen lévő, elsősorban fiataloknak szóló olcsóbb, de divatos ruhákat forgalmazó H&M jelent meg egy önálló muszlim kollekcióval.
Számos muszlim nő számára a muszlim divat a lázadás jele is – és nem az iszlamizmusra kell itt feltétlenül gondolni. Lázadni tudnak a nyugati mainstream ellen, amelyből esetleg bevándorlóként kirekesztve érzik magukat.
De a muszlim divat a muszlim férfiak elleni lázadást is jelentheti: Mert ugyan követi némileg a vallási előírásokat, de alapvetően a divatot, a nők döntését – és nem a férjük, fiútestvérük, apjuk stb. akaratát – helyezi előtérbe.
Kiállítás a muszlim divatról most már Európában is
Tavaly szeptemberben a San Francisco-i de Young múzeumban kiállítás nyílt a muszlim divatról:
A kiállítást a kaliforniai városban nem kísérte ellenérzés, a balliberális értelmiség inkább Donald Trump iszlámellenességével szembeni szolidaritásra használta azt fel.
Most áprilistól Európában is látható a kiállítás: a frankfurti Alkalmazott Művészetek Múzeuma ad neki otthont. Már az áprilisi megnyitót jelentős ellentüntetés kísérte. Nem idegenellenes szélsőjobbosok, hanem főleg iráni menekültek tüntettek, akik éppen a kötelező muszlim ruhaviseletet miatt is hagyták el országukat. Szerintük a frankfurti kiállítás „relativizálja“ a muszlim országokban jelenlévő, nők elleni erőszakot.
A frankfurti múzeum igazgatója, Matthias Wagner K. belement abba, hogy egyrészről a kiállításon egy kis videó legyen látható arról az iráni nőről, aki csador nélkül tartott 2017 végén egy beszédet Teheránban. Ezért a teheráni nőt – bár jelenleg felfüggesztve – majdnem két év börtönbüntetésre ítélték. Hatására azonban kisebb mozgalom indult be: több iráni nő is levette a fejkendőjét. Másrészről a frankfurti múzeum igazgatója megengedte, hogy a főleg iráni menekültekből álló ellentüntetők a múzeum előtti kertben, a kiállítás egész ideje alatt „ellenkiállítást” tartsanak.
Az Azonnali beszélt az egyik szervezővel, aki nem akarta magát megnevezni –
Azt hozta fel erre bizonyítékként, hogy állítása szerint a frankfurti iráni konzulátus számos munkatársa „jár ki-be” azóta a múzeumban. Maga a divatirányzat mögött persze nem ideológiát lát – de szerinte azon fiatal divattervezők, akik ilyen ruhákat terveznek a remélt profit miatt, nem veszik figyelembe, hogy a „nők elnyomását” legitimálják.
A kiállítást élesen bírálta a német feministák lapja, az EMMA is, amely szintén a kontextust hiányolta.
Muszlim divat mint női önmegvalósítás?
A kiállításon, amely öt teremből áll összesen, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és a főleg amerikai muzulmán divat egyes termékei nézhetőek meg.
Kirakatbabákon vannak a ruhák, amelyek persze azt is mutatják: a muszlim divat is sokszínű, számos ruha, ami muszlimnak számít, egyáltalán nem takarja el az arcot vagy a hajat. Külön teremben vannak a muszlim divatnak megfelelő sportruhák: hidzsábbal kiegészült futóruhától a franciáknál betiltott burkiniig (azaz a burkaszerű fürdőruháig) sok minden látható. Utóbbit egy ausztrál muzulmán divattervező készítette, elmondása szerint éppen a társadalmi integrációt, interakciókat akarta ezzel növelni, segíteni.
Tény azonban, hogy a kiállítás egyrészről pusztán a divat alapján közelít a témához. Másrészről az egyes muzulmán országokban vagy családokban jelenlévő kényszer egyáltalán nincs felvetve problémaként. A muszlim divatot a kiállítás – amely alapvetően apolitikus – inkább a fiatal muzulmán lányok önmegvalósításaként ábrázolja. Eszerint a muzulmán divat
De egyben a személyes identitás megélésére is lehetőséget adna a nyugati társadalmakban. Ezt fejezi ki Mona Haydar amerikai muszlim rapper Wrap My Hijab száma is, amely az egyik teremben folyamatosan megy. A klipben számos öntudatos, de a muzulmán előírások szerint burkában, csadorban (stb.) lévő fiatal lánnyal énekel közösen.
A muzulmánságukat öntudatosan megélő, de alapvetően életstílusukban, nézeteikben a hipszterektől semmiben sem különböző rétegre önálló szó is van Amerikában:
A #mipsterz hashtag alatt számos ilyen videó vagy divattanács található. Habib Yazdi 2013-ban forgatott is egy klipet Somewhere In America (Valahol Amerikában) címen, amiben gördeszkázós csajoktól motorozókon át rapperekig sok mindenki látható – ami közös bennük, hogy nők és a muzulmán vallás előírásait valamelyest betartva vannak öltözve. Akik a mipszterséget vagy a muslim fashiont bírálják, azok szerint e mozgalmak nem veszik figyelembe a muzulmán előírások elnyomó jellegét.
Igen ám, de ami Iránban vagy Szaúdi-Arábiában, de akár egyes nyugat-európai bevándorló családokban elnyomás, az sokaknak lehet szabad döntés – ráadásul nem is feltétlenül politikai, hanem egyszerűen életmódbeli. Ráadásul a mipszterség ebben az értelemben sokkal inkább irányul az iszlamizmus, mint a nyugati életmód ellen –
mert ezek a lányok már alapvetően úgy akarnak öltözni, élni, szórakozni, ahogy azt „Nyugaton” „szokás”.
A kiállítás a frankfurti Museum für Angewandte Kunstban szeptember 15-ig látogatható. Budapestről a Wizz Air és a Lufthansa is repül a Majna-parti városba, sőt, vonattal is kényelmesen el lehet oda utazni.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.