12 év alatt perelte ki magának Izrael Franz Kafka örökségét

Hosszú hányattatás után megnyerte az Izraeli Nemzeti Könyvtár a megmaradt kéziratok tárolásának jogát. Az eddigi tulajdonosok csak pénzt akartak belőle.

Évtizedes pereskedés után döntött úgy a svájci bíróság, hogy át kell adni Franz Kafka kéziratait Izraelnek, a németajkú cseh író öröksége pedig a továbbiakban az Izraeli Nemzeti Könyvtárat illeti.

A kérdést azért kellett jogi útra vinni, mert az eddigi tulajdonos Esther Hoffe családja volt, akik továbbra is gondoskodni akartak volna Kafka legközvetlenebb örökségéről. Hoffe volt annak a Max Brodnak a titkárnője, akire Kafka halála előtt nem sokkal 1924-ben rábízta az archívumát rajzokkal, vázlatokkal és levelekkel, és megkérte, hogy pusztítsa el az egészet.

Brod nem tette meg, és ennek az engedetlenségnek köszönhetően ismerheti a világ Franz Kafkát a 20. század egyik legnagyobb írójaként (bár arról élnek viták, hogy magának Brodnak mekkora része volt az örökség teljessé tételében, egyes vélemények szerint valójában ő volt a zseni kettejük közül).

Brod 1968-ban halt meg, a titkárnőjét pedig megkérte, hogy legkésőbb az ő halála után adományozza egy könyvtárnak Kafka örökségét. Első sorban az Izraeli Nemzeti Könyvtárt javasolta, de a végső döntést Hoffe-ra hagyva.

Hoffe 2007-es halála után két lányára maradtak a megmaradt emlékek, ők pedig az egészen túl akartak adni, ekkora lépett közbe Izrael, ami saját örökségének is tekinti a zsidó származású író munkásságát.