Leszidta-e az MSZP Karácsony Gergelyt a parkolásmutyis interjúja miatt? Molnár Zsolt válaszol

2019.04.16. 11:55

Az MSZP-s Tóth Csaba biznisze-e a zuglói parkolási ügy? Megdorgálták-e Karácsony Gergelyt a szocialisták, mikor MSZP-Fidesz háttéralkuról beszélt Zuglóban? Hány kerületet vihet el az ellenzék az őszi önkormányzati választáson? Mi lesz Karácsony Gergellyel, ha Puzsér is elindul ősszel? Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke elmondja az Azonnalinak. Interjú.

Leszidta-e az MSZP Karácsony Gergelyt a parkolásmutyis interjúja miatt? Molnár Zsolt válaszol

Horváth Csaba szerint a zuglói parkolásnál nincs mutyi, az nyereséges. Karácsony Gergely viszont elismerte: azon túl, hogy nem előnyös a mostani helyzet Zuglónak, még Fidesz-MSZP háttéralku is köttetett az ügyben. Ki hazudik?

Nem ismerem az ügy pontos részleteit.

Ön az MSZP budapesti elnöke. Nem hív fel pár embert Zuglóban, amikor ilyeneket hall?

Természetesen azóta igyekeztem tájékozódni. Szakmai igazságot továbbra sem tudok tenni, politikait igen.

MSZP-Fidesz mutyi nincs.

És háttéralku?

Az sincs. Mindenki szavazott, vélelmezhetően a legjobb tudása szerint, ennyi történt. Érdekességképpen azért megjegyzem, hogy a jobbikos képviselő is megszavazta az előterjesztést.

Akkor miről beszélt Karácsony Gergely?

A félelmeiről, az aggodalmairól. Természetesen lehet olyan optikája az ügynek, ami szélesebb alkunak néz ki, ettől polgármesterként érthetően tart.

De ennél sokkal fontosabb a megoldást megtalálni. A zavart az egységes parkolási rendszer hiánya okozza – amit amúgy Tarlós István és a Fidesz meg is ígért.

És akkor erre jön az LMP azt állítva, hogy a fővárosi közgyűlésben ennek érdekében benyújtottak egy javaslatot, amit Horváth Csaba leszavazott.

Az MSZP programjában szerepel az egységes parkolás, azt Horváth Csaba és Karácsony Gergely is támogatja. Az egyik kulcsfontosságú dolog, hogy legyen egy olyan politikai erő, ami nem csak szavakban elkötelezett emellett – a Fidesz láthatóan nem ilyen, hiszen kilenc év alatt sem valósították meg ezt. A másik, hogy a közbeszerzéseken ne lehessen kijátszani a szabályokat. Itt lehet, hogy ez történt, hiszen az egyik pályázó visszalépett.

Ehhez képest Várnai László, a Civilzugló Egyesület képviselője azt mondta, hogy ez a zuglói szerződés a helyi MSZP biznisze volt, amit a párt zuglói szervezetének elnöke, Tóth Csaba erőltetett. Amikor ilyeneket hall, megkérdezi erről Tóth Csabát?

Természetesen. Elmondta, hogy lefolytattak egy nyílt közbeszerzési eljárást, amely alapján eredményt hirdettek. Lehet, hogy nem tökéletes a rendszer, de azonnal korrupciót, mutyit kiáltani alaptalan dolog és felelőtlenség.

Kijelenti akkor, hogy ez nem Tóth Csaba biznisze volt?

Természetesen, minden rendelkezésre álló információ ezt mutatja.

Karácsony Gergely akkor felelőtlen, mert háttéralkuról beszélt?

Ő az ügy kommunikációjában hibázott. Nem szerencsés, hogy a nyilvánosság előtt osztotta meg a vélelmeit a politikai szövetségeséről.

De ott nem követett el hibát, hogy jobb megoldást szeretne; mellette állunk az egységes parkolási rendszer megvalósításában is, ez a program része.

Ettől függetlenül még adja magát a kérdés: hogyan kampányolhat az MSZP hiteles ellenzéki pártként, ha a saját főpolgármester-jelöltje MSZP-Fidesz háttéralkuról beszél?

Látom, sokadszor térünk vissza a témához. Egy politikustársunk megosztotta az aggályait... Ha mi is megosztanánk a politikában lévő valamennyi vélelmünket, hogy kinek mekkora felelőssége volt a 2018-as áprilisi kétharmad előállításában, akkor most sok párttal, köztük az LMP-vel sem kéne tárgyalnunk. De nem ezt tesszük. A jövő érdekében túllépünk ezeken a vitákon, egy már létrejött szövetségi rendszer bővítésén dolgozunk. Vigyázunk arra, hogy a vélelmek, az ilyen politikailag motivált mondatok ne legyenek a változás akadályai. Ebben önmérsékletre van szüksége az MSZP-nek, az LMP-nek, Karácsony Gergelynek és más szereplőknek is.

Akkor azért megdorgálták Karácsony Gergelyt.

Ez túl erős kifejezés.

Én a szocialisták budapesti elnökeként arra kértem, hogy bár vita biztosan lesz közöttünk, a félremagyarázható, a változás rongálására felhasználható vélelmezések nyilvános kifejezésétől mindannyian tartózkodjunk, mert ezzel Budapest jövőjének árthatunk.

Ő erre mit mondott?

Elfogadta.

Horváth Csabára visszatérve: miért szavazzanak rá a zuglóiak, ha egyszer vigaszágon indul csak a zuglói polgármesterségéért azután, hogy a főpolgármesteri előválasztáson veszített? Nyilván neki nem a zuglói polgármester-jelöltség volt az álma, ráadásul nem is Zuglóban lakik.

Viszonylag sok olyan politikus van, aki nem az általa képviselt választókörzetben, kerületben vagy városban lakik. Nem ettől függ, hogy valaki milyen hatékony munkát tud végezni.

Horváth Csaba 2002 óta része a fővárosi önkormányzati életnek, így jól ismeri Budapest problémáit, köztük Zuglóét is. Főpolgármester-helyettesként számos előterjesztést jegyzett, ami a zuglóaiak életét javította. Polgármesterként is mindent meg fog tenni Zugló további fejlődése érdekében.

Az ATV-ben gyakorlatilag azt mondta, hogy szerinte már most sincs gond a zuglói parkolással.

Nem mondott olyat, ami kizárta, hogy lehetne jobb megoldás a jelenleginél. Visszatérve az előző kérdésre, attól, hogy valaki a magyar politikatörténet első előválasztásán veszített a legnépszerűbb ellenzéki politikussal szemben, egyáltalán nem következik, hogy ne lenne helye a továbbiakban a közéletben, vagy ne képviselhetne sikeresen egy városrészt.

Karácsony Gergely hogyan lesz főpolgármester, ha..

Úgy, hogy több szavazatot kap, mint Tarlós István.

… Puzsér Róbert is elindul mellette ősszel?

Sajnálatosan Puzsér Róbert követhetetlen. Bízom benne, hogy hamarosan világos lesz, hogy Puzsér Róbert kivel, hogyan és mit akar csinálni. Mi mindenképpen megtartjuk az előválasztás második fordulóját azon feltételek mentén, amikben Puzsér Róberttel megegyeztünk. Ezek a feltételek egyébként mindenki számára elolvashatóak, fent vannak a neten. Akkor is lesz második forduló, ha Puzsér akkor éppen nyaral, és akkor is, ha részt vesz rajta. Megjegyzem, a feltételek között nem szerepelt az LMP-vel és a Jobbikkal létrehozandó – és 2014-ben egyébként csúfosan megbukott – koordináció.

Természetesen ha az LMP és a Jobbik egy pártszövetséget hoz végül létre, és Budapesten a közös indulás mellett döntenek, ennek vezetésével és a tárgyalások lebonyolításával pedig Puzsér Róbertet bízzák meg, akkor vele erről is fogunk tárgyalni.

De jelen pillanatban nem ez a helyzet.

Karácsony Gergely nyerhet akkor, ha Puzsér Róbert is elindul ősszel?

Természetesen.

Nem félnek attól, hogy Puzsér elvenne szavazatokat Karácsony Gergelytől?

Nem.

Miért nem?

Mert a baloldali, zöld, liberális és más változást akaró többség pontosan tudja, ki Tarlós István valódi kihívója.

De nem arról volt szó, hogy egész Budapestet akarják képviselni, és nem csak a balliberális szavazókat?

Nyilván Budapesten alapvetően a baloldal van többségben, de természetesen minden változást akaró budapesti szavazatára számítunk. Olvashatjuk közvéleménykutatásokban is, hogy az LMP-s szavazóknál is Karácsony Gergely a legnépszerűbb.

Puzsér Róbert erre megoszthatná gondolatait a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban.

Ha ezen múlna, az MSZP bő egy évtizede csak megsértődhetne a közvélemény-kutatókra.

Kivéve azokra, akiktől önök rendelnek kutatásokat?

Minden párt rendel közvélemény-kutatásokat. Amiket mi rendelünk, semmivel sem mutatnak számunkra jobb képet, mint amik az Indexen vagy a HVG-n jelennek meg. De én is arra biztatnám Róbertet – amennyiben részben hallgat rám –, hogy ne a közvélemény-kutatásoknak higgyen, hanem az előválasztás második fordulójának. Az az igazság pillanata. Egyébként az LMP és a Jobbik is elkötelezte magát az előválasztás második fordulója mellett, így jó esély van arra, hogy széles körben támogatott ellenzéki főpolgármester-jelöltje lesz Budapestnek. Ha Puzsér Róbert mégis előválasztás nélkül indul el, azt nem nekünk, hanem neki kell majd megmagyaráznia. Meg az LMP-nek és a Jobbiknak. Mindkét párt részéről komoly kommunikációs szakemberekre lesz szükség, ha választ akarnak majd adni a kérdésre, hogy hogyan állhatott elő ez a helyzet.

Az önkormányzati választással kapcsolatban a Jobbikkal sosem tárgyaltak?

A Jobbikkal a kerületek jelentős részében van kapcsolat – lehet, hogy ezekben a percekben is van, ahol tárgyalnak. Budapesten, viszont az MSZP, a Párbeszéd és a DK is úgy látja, hogy a polgármesterjelöltekre is kiterjedő együttműködés nem kivitelezhető. Budapesten a Fideszt nem a jobboldalról lehet leváltani, hanem balközépről. Mind a huszonhárom kerületet felhatalmaztuk arra, hogy helyben a lehető legjobb megállapodást kössék meg a kerület jövője érdekében, és nem zárkózunk el attól sem, hogy az előválasztás második fordulóját megnyerő főpolgármester-jelölt kampányáról egyeztessünk a Jobbikkal. A budapesti kerületek jelentős részében a Jobbik része lehet az ellenzéki együttműködésnek. Vagyis az sem kizárt, hogy lesz olyan kerületi képviselőtestület, ahol együttműködik majd a Jobbik helyi képviselője a baloldali polgármesterrel.

Szó sincs arról, hogy a Jobbik ki lenne hagyva az együttműködésből. Arra viszont figyelemmel kell lenni, hogy a Jobbik-szavazók többsége a Tarlós Istvánra és a Fideszre szavaz, ha nincs saját jelöltje.

Miután Puzsér bejelentette, hogy felfüggeszti az előválasztási tárgyalásokon való részvételt, van bármi kommunikáció önök és a Puzsér-stáb között?

A jelenlegi helyzetben Puzsér Róbert stábjának kell most kezdeményeznie a párbeszédet. Igaz, annyiban folytatódott a kommunikáció, hogy szombaton Karácsony Gergely kampányindítóját néhány aktivistájuk megpróbálta megzavarni, teljesen eredménytelenül. Világosan elmondtuk, hogy csak olyan párttal tárgyalunk további budapesti együttműködésről, akik elkötelezettek az előválasztás második fordulójának megtartása és eredményének elismerése mellett. Ez nem fenyegetőzés, nem ultimátum, ezt az első pillanatban tisztáztuk. Abban sem volt semmi meglepő, hogy az EP-választási kampány kezdetére az együttműködő pártok megnevezik polgármesterjelöltjeiket. Tanultunk 2014 hibáiból, a koordinált indulásból, a nyári castingból, és abból, hogy a fennmaradó rövid idő alatt nem lehetett tisztességes kampányt felépíteni.

Ezek szerint mások nem tanultak a múlt hibáiból.

Attól tartok, lehet olyan párt, amelyik nem. Az MSZP mellett a Párbeszéd és a DK nyilván igen, a Momentum pedig 2014-ben még nem létezett, így nem is hibázhatott akkor.

Megjegyzem, a Momentum tanult mások hibájából, nem lépett bele abba a folyóba, amibe az ellenzék jelentős része 2014 őszén.

A Jobbik nem érintett a kérdésben, 2014-ben velük kerületi szinten sem volt semmilyen együttműködés, az akkori Jobbikkal nem is lehetett. Bízom benne, hogy május után az LMP is belátja, hogy nincs alternatívája az együttműködésnek, ha tényleg fontos nekik Budapest jövője.

Annak örül, hogy – egyes vélekedések szerint – a szocialistáknak sikerült „megrontaniuk” a Momentumot?

Nem tudom hova tenni ezt a kérdést.

A Momentum egy racionális döntést hozott, megértve azt, hogy vannak olyan helyzetek, amikor középen maradva, a senki földjén nem lehet politizálni.

Az identitásukat megőrizve józan kompromisszumot kötöttek Budapest jövője érdekében. Véleményem szerint hasonlóképp kellett volna az LMP-nek is eljárnia. Érdekes, hogy még azok az LMP-s politikusok is, akik korábban az együttműködés ellen voltak, most már támogatták azt, legalább elvi szinten. Az LMP-vel az időbeli elképzelések különböznek igazából: ők sokkal lassabb, a nyárba csúszó forgatókönyvet javasoltak.

Moldován László budapesti LMP elnök szerint viszont a programokról nem esett szó a tárgyalásokon, pedig ez nekik fontos lett volna.

Mi kiemelten fontosnak tartjuk az LMP által is zászlóra tűzött fenntartható fejlődés „zöld” gondolatát, a motorizáltság csökkentését, beleértve a sétáló terek növelését is. Ezek részei a programunknak. Valószínűleg azért nem beszéltünk erről sokat, mert ebben teljes egyetértés volt. Azt viszont a leghatározottabban cáfolom, hogy programkérdésekről ne lett volna szó. Annyit azonban elmondanék, hogy Moldován László elsősorban az LMP és részben a Jobbik személyi és szervezeti javaslatait képviselte, ami egyébként természetese is.

Mohó volt az LMP?

Még ezt sem mondanám. Ők a maguk szempontjából helyesen jártak el, hiszen a saját pártjuk érdekét képviselték. Olyan tárgyalási pozíciót vettek fel, ami a 2018-as parlamenti választás listás eredményéből akartak kiindulni. Jelentős szépséghiba ugyanakkor, hogy az önkormányzati választáson Budapesten nem az országgyűlési pártokra szavaznak az emberek, nincs is listás szavazás, hanem kizárólag egyéni jelöltekre: főpolgármesterre, kerületi polgármesterre és egyéni önkormányzati képviselőre. Mindezekből más jelöltállítási szempontok következnek. Azt se felejtsük, hogy a 2018-as tavaszi választás óta jelentősen változott az LMP – és a Jobbik – budapesti támogatottsága.

Azt viszont határozottan kijelentem, hogy amennyiben az MSZP-Párbeszéd-Momentum-DK jelöltjénél van szerintük jobb személyi javaslat, mi a főpolgármesterjelölti előválasztás második fordulójával egyidejűleg készen állunk akár kerületi előválasztásra is.

Valóban elképzelhetőnek tart ilyen kerületi polgármesteri előválasztást?

Természetesen. Amennyiben ez vezet el a konfliktus feloldásához, igen. De természetesen nyitottak vagyunk tárgyalásos megoldásra is. Egy dologhoz ragaszkodunk: június 30-ig le kell zárnunk a teljes folyamatot. Ezután kizárólag a kampány felépítésére szabad koncentrálnunk.

Ha tárgyalnak végül, az azt is jelenti, hogy jó eséllyel újra kell tárgyalni a már meglévő megállapodást is. Nem lesz abból sértődés, ha egy már megnevezett jelöltnek vissza kell lépnie egy LMP-s aspiráns javára?

Maradjunk abban, hogy huszonegy polgármester-jelöltünk van.

Akkor a lepattanó még juthat az LMP-nek?

Semmiképp nem fogalmaznék így. Két kerületben nincs még közös polgármesterjelölt, ahogy nincs még közös fővárosi kompenzációs lista sem, ahogy a kerületi képviselőjelöltek tekintetében is sok mindenről lehet még egyeztetni. Ezek a kerületi önkormányzás meghatározó feladatai, semmiképpen sem lepattanók. Persze a politikában – számos szempont mellett – nagy jelentősége van az érkezési sorrendnek is. Ezt is mondtuk időben az LMP-nek, amit – ellentétben 2014-gyel – nem utasítottak el. Azonban a belső döntéshozatali rendjük nem tudott vagy nem akart lépést tartani a többi ellenzéki párttal és a politikai racionalitással.

Moldován László budapesti LMP elnökkel most tárgyalnak?

Az ő kérésére május 26-a után folytatjuk az egyeztetést a szövetségi politikáról, és az addig rendelkezésre álló idő alatt az előválasztás második fordulójáról továbbra is tárgyalunk.

Az európai parlamenti választás eredményei természetesen részben befolyásolhatják a szövetség bővítését és annak mikéntjét.

De szeretném leszögezni, személyes álláspontom szerint az LMP részvétele mindenképpen szükséges, a döntés alapvetően rajtuk múlik.

Ez igaz a Momentumra is? Kerülhetnek még ők hátrányba a tárgyalásokon, ha nem tudják kiküldeni Cseh Katalint?

A huszonegy polgármesteri jelölést lezártnak tekintjük, azonban a korábban felsorolt kerületi feladatról még bőven kell tárgyalnunk. Egy önkormányzat nem csak a polgármesterből áll. Ezzel együtt személyes véleményem, hogy lesz a Momentumnak EP-képviselője. Azután pedig el kell indulnia a közel 300 egyéni önkormányzati képviselőjelöltnek a győzelem útján. A kerületi polgármester-jelöltek személyét ez már nem fogja érinteni.

Kivéve a szabadon maradt kilencedik és huszonharmadik kerületi polgármester-jelölti helyet.

Tiszteletben tartjuk azt a döntést, hogy a Párbeszéd és a Momentum jelöl ebben a két kerületben, de nyilvánvaló, hogy ahol még nem született személyi döntés, ott nagyobb a mozgástér.

Ha racionálisan nézzük, a huszonhárom kerületből mennyit hozhat el az ellenzék?

A változást akarók számára a budapesti kerületek kétharmada nyerhető, már a jelenlegi szövetség számára is. De nyilván – ha az LMP megőrzi szavazóit –, a részvételük növeli az esélyeket.

Friss hír, hogy ötmilliárd forintért épül meg a budapesti Alkotmány utca Kossuth téri végén a trianoni békeszerződés századik évfordulójára emlékező Nemzeti Összetartozás Emlékmű, ami nem egy szobor lesz, hanem egy földbe süllyesztett, 100 méter hosszú rámpa. Mint a parlament nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, ön szerint ez megfelelő módja az emlékezésnek?

Trianonra emlékezni mindig szükséges, de fontos, hogy összehozza, és ne megossza a magyarságot. A részletekről, hogy ezt az emlékművet hogyan választották ki és mennyibe kerül, nincsenek ismereteim. De a legnemesebb cél is megromolhat, ha az a közpénzek aránytalan felhasználásához vezet. A sebek begyógyítása közös feladatunk, azonban ezzel nem csak élni, hanem visszaélni is lehet. A kormány részéről láttam már mindkettőre példát.

Az MSZP szíve szerint hogyan emlékezne meg Trianonról?

Például úgy, hogy támogattuk a trianoni emlékévvel kapcsolatos többpárti kezdeményezést.

Ami el is bukott.

Igen, mert a Fidesz-KDNP leszavazta. Pedig ez amúgy több párttal, még a Jobbikal is közös kezdeményezés volt. A Fidesz próbálja magának kisajátítani a nemzeti érzést, közte Trianon traumáját. Mi ezt nem engedjük. Konferenciákkal, megemlékezésekkel, koszorúzással, tárgyilagos történelemórákkal tennénk és teszünk is azért, hogy minél többet tudjanak az emberek a témáról. Tudjuk, hogy ez egy soha nem begyógyítható seb, de a tüneteken lehet enyhíteni. Ehhez például egy erős Európai Unióra van szükség, ahol nincsenek belső határok, van viszont közös fizetőeszköz, és az autonómiatörekvéseket támogatják. A Fidesz ott követ el hibát, hogy az Uniót akadályként látja a nemzet egységesítésében.

Szlovákia a himnusztörvénnyel rácáfol arra, hogy az unió önmagában megoldás lenne.

Kétségtelen. Ez a törvény, benne a himnuszra vonatkozó kiegészítéssel egészen elképesztő.

A szlovák kormány alkalmanként méltó partnere a Fidesz-kormánynak abban, hogy a nemzeti szuverenitás rosszul felfogott eszméje mentén háttérbe szorítsa a kisebbségeket.

Ez a típusú Európa, amit ők a nemzetállamok Európájaként elképzelnek, a legrosszabb a magyar kisebbségek számára. Annak, hogy a kárpát-medencei, és így a magyar kisebbségi politikai is – ellentétben a nyugat-európai példákkal, lásd Spanyolországot, Franciaországot vagy Ausztriát – csak visszafogott sikereket tud elérni, egyik oka talán, hogy a nemzetállami gondolkodás túlságosan erős. Erre is hivatkozva lehet a kisebbségben élő magyarok jogait súlyosan megsérteni. A román nemzetállami gondolkodásnak mondjuk ki, nem része sem Székelyföld, sem Erdély, sem a területi, sem a kulturális autonómia. Ezt teszi Ukrajna is, mint EU-n kívüli állam. Ott még a minimumok sincsenek meg kisebbség védelmének tekintetben.

Ha már Ukrajna, az ottani magyarok és a magyar-ukrán kapcsolatok szempontjából mi lenne a jobb, ha Porosenko vagy Zelenszkij nyerne április 21-én az elnökválasztás második fordulójában?

Mindig óvatosnak kell lenni, amikor más országok belpolitikájáról fogalmaz meg vágyakat az ember.

Nem a vágyára vagyunk kíváncsiak, hanem hogy nemzetpolitikai szempontból mit tartana jobbnak.

Annyit azért lehet mondani, hogy az elmúlt évek mintha nem vezettek volna sikerre Ukrajna és Magyarország kapcsolatában. Az eddig járt út rögösnek tűnik.

Azzal egyetért, hogy a magyar állam blokkolja Ukrajna törekvéseit az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásban?

Nem hiszem, hogy mi erre önmagunkban képesek lennénk, de

azt helyesnek tartom, hogy amíg az Ukrajnában élő magyarság és amúgy sok más népcsoport hátrányos megkülönböztetéstől szenved, addig egy ország ne váljon teljes jogú tagjává egy olyan szövetségnek, aminek ez az egyik alapelve.

Lehet ezt a diplomácia udvariassági szabályainak betartása mellett és önmérséklettel tenni, és lehet arroganciával. Én az előbbit javaslom.

Tud mondani az ön számára a nemzetpolitika terén hiteles Fidesz-KDNP-s politikust?

Tudnék, de nem mondok.

A sajtó hajlamos lenne felkapni, hogy Molnár Zsolt hitelesnek tart bármely NER-politikust, ami magyarázkodáshoz vezetne.

Ha szigorúan csak a nemzetpolitikát nézem, tudnék nem csak ilyen kormánypárti, hanem párbeszédes, LMP-s vagy jobbikos politikust is mondani.

Annyit áruljon el, hogy egy bizottságban ül-e ezekkel az emberekkel.

Van, akivel igen, és van, akivel nem.

Fog szólni bármi másról az önök EP-választási kampánya, minthogy képesek összefogni más pártokkal?

Az EP-kampányban – legyünk tárgyilagosak – mi a közös ellenzéki listát tartottuk volna célravezetőnek, azonban az ellenzék vagy féltucat listán indul. De nem erről szól az EP-kampányunk, hanem arról, hogy lehetünk egyszerre büszke magyar hazafiak, és hihetünk egyúttal egy erős Európai Unióban.

Ez nem derül ki a plakátjaikból.

A „haza, szeretet, Európa” szlogenünk önmagában is erről szól. Ezek a fogalmak a Fidesz számára majdnem hogy egymást kizáróan merülnek fel, nálunk ezek közé a szavak közé „és” kerül. Mi azt mondjuk, hogy a Horn Gyula-i örökség alapján lehet valaki elismert magyar politikus, aki a magyar érdekeket is maximálisan érvényesíti. Horn Gyula a NATO-tagsággal, az EU-s csatlakozási feltételekkel, a Vatikánhoz való viszonyunk rendezésével bebizonyította, hogy baloldalról, a magyar érdekeket nézve is lehet valaki sikeres és elismert európai politikus. Ez a követendő minta, és talán erről szól a kampányunk egyik része. A másik fontos üzenetünk, hogy az európai szociális vívmányok elérhetők Magyarországon is.

Tehát azt gondolom, több dimenzióban mozgó európai kampányunk van, ami nem egyszerűsíthető le Brüsszel elutasítására, vagy az Európai Egyesült Államok favorizálására.

Bízunk a választókban, hogy meghallják az üzenetünket.

Akkor miért nem ezekről beszélnek a kampányban, miért csak egy tartalmilag szinte üres, triviális szlogent hangoztatnak?

Mi arról beszélünk, hogy a jelenlegi hatalom kockára teszi az uniós tagságunkat. Orbán Viktornak a Néppárthoz, az eurózónához és egyáltalán az európai értékrendhez való viszonya egyelőre csak megkérdőjelezi, de ha rosszabbra fordulnak a dolgok, már ellehetetleníti Magyarország európai uniós tagságát. Az MSZP egyértelműen kijelenti, hogy ehhez az Európai Unióhoz akarunk tartozni, nem akarjuk kockára tenni például a magyar munkavállalók lehetőségét arra, hogy Berlinben is dolgozhassanak. Sokat tettünk azért évszázadok alatt Szent Istvántól Horn Gyuláig, hogy a nyugathoz tartozzunk.

Most, 2019-ben valóban Horn Gyula örökségével fog kampányolni az MSZP?

Nem. Molnár Zsolttal készül ez az interjú, és én azok közé tartozom, akik egy követendő példát látnak Horn Gyula politikájában. Erről nem a kampánynak kell szólnia, ott aktuális üzeneteket kell megfogalmazni, hanem annak az értékrendnek, amit az MSZP képvisel.

A jelenkorból milyen baloldali gondolkodót, politikust tart követendő példának?

Akit a kongresszusunk a Magyar Szocialista Párt elnökévé választ, azt mindig egy igazodási pontnak, követendő példának tartom. Figyelem az angolszász országok újbaloldali mozgalmait, gondolkodóit is, de számomra a társadalmi berendezkedés szempontjából a skandináv országok szociáldemokrata politikája a követendő. A baloldaliság jövője egy erős, patrióta és uniós nemzettudat, olyan szociálpolitika, ami a skandináv modellre épül, és olyan társadalompolitika, ami a történelmi egyházakkal együttműködést keresi, és ehhez egy nagyon erős szociális érzékenység karakter társul. Kiemelném, hogy a tehetősebbeknek a szolidaritás jegyében nem csak nagyobb, hanem lényegesen nagyobb arányban kell hozzájárulniuk a közteherviseléshez.

Botka László már meghirdette a „Fizessenek a gazdagok!” programját, aztán hol van most már ő...

Az a program helyes volt, de Botka László szövetségi politikája terén voltak kisebb fennakadások.

A „Fizessenek a gazdagok!” inkább egy munkásmozgalmi, hőskorszakba való jelszónak számít, de hajaz arra, amit a társadalmi újraelosztás növelésének nevezünk.

Most van ilyen karakteres baloldali programja, gondolata akár Tóth Bertalannak, akár en bloc az MSZP-nek?

Hogyne, konkrét gyakorlati példa is van. Karácsony Gergely és a zuglói szocialisták modellje karakteres baloldali program, számomra a skandináv modell egy mikroszintű megteremtését jelenti, hiszen Zuglóban a transzferek és a szociális politikai törekvések...

Most mégis egy másik párt elnökének nevét vágta rá erre a kérdésre, nem az MSZP elnökéét.

Természetesen az MSZP elnökének, és az MSZP-nek karakteres baloldali programja van. Azért vegyük figyelembe, hogy az MSZP ellenzékben politizál, ezért említettem elsőre a zuglói példát, ahol szövetségben vezetünk egy városrészt. De mondhatom az MSZP-s Tóth József angyalföldi, vagy Gajda Péter kispesti polgármester munkáját is. Ne felejtsük el, hogy most egy kampány közepén állunk, egy másikra pedig már készülünk. Hiszek abban, hogy Karácsony Gergellyel és az MSZP-vel Budapestet a baloldali-zöld politika mintavárosává tesszük, ami példaként állítható az egész ország elé.

FOTÓK: Petróczi Rafael / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől
Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek