+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Bakó Bea
2019. április 15. hétfő, 10:06
A multikulti csődjével ijesztegetve és az erős nemzet ígéretével kampányol a Fidesznek a szerbiai magyarok körében a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), miközben ők maguk is egy multikulti régióban élő kisebbség. Akkor hogy is van ez? És mit szólnának hozzá, ha a szerbek kampányolnának az erős nemzetállamnak? Hogy megtudjuk, elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, ahol most először szavazhatnak az EP-választáson az ottani magyarok.

A Fidesz nagyon készül az EP-választásra, és tényleg minden szavazatért lehajol: már októberben is írtunk arról az azóta törvénnyé vált javaslatról, amelynek értelmében

 

idén már az EU területén kívül élő magyar állampolgárok – vagyis a kárpátaljai és a vajdasági magyarok – is szavazhatnak majd az európai parlamenti választáson a magyar listákra.

 

Eközben a szintén EU-tag Romániában, Szlovákiában vagy Horvátországban élők az ottani listákra szavazhatnak.

 

A vajdasági és a kárpátaljai magyarok, ha nem is szavazhattak az EP-választáson, eddig is képviseltetve voltak az Európai Parlamentben, ugyanis a Fidesz feltett a listájára egy-egy vajdasági és kárpátaljai politikust, Deli Andor, illetve Bocskor Andrea személyében. Ők most is befutó helyeken (a 10. és 11. helyeken) szerepelnek a Fidesz EP-listáján, amire most már a saját régiójukbeli magyarok is szavazhatnak.

 

Egy vajdasági magyar is uniós állampolgár: ha akar, a szabad mozgás és munkavállalás jogával élve bármely uniós országba elköltözhet, munkát vállalhat, így semmi nem szól az ellen, hogy az EP-választás útján beleszóljon, hogyan mennek a dolgok az EU-ban.

 

A kivitelezés viszont már problémásabb, hiszen a többi választóval ellentétben a határon túli lakcímmel rendelkező magyarok szavazhatnak levélben, ezeket a levélszavazatokat pedig lelkes VMSZ-aktivisták segítenek kitölteni, nehogy a hibás adminisztráció miatt érvénytelen legyen az az értékes szavazat. Ezt maga a VMSZ egyik parlamenti képviselője ígérte meg egy szombat esti újvidéki kampányfórumon, ahol ha harmincszor nem hangzott el Orbán Viktor neve, akkor egyszer se, és minden hozzászóló azzal zárta a mondandóját, hogy ő bizony elmegy szavazni május 26-án, és a Fideszre húzza az x-et.

 

„Mindannyian”

 

Ez az egy szó áll a vajdasági magyar napilap, a Magyar Szó szombati számának egészoldalas hirdetésén, amelyen a fidesznarancssárga szín dominál, de azért a magyar nemzeti színeknek is jutott egy kis hely. Az apróbetűs megjegyzésből ugyan kiderül, hogy fizetett politikai hirdetésről van szó, az viszont nem, hogy ezt ki fizette és pontosan mi a politikai üzenete. Impresszum a mindannyian.rs honlapon sincs, de kitartó kutakodással rá lehet találni a Magyar Szó honlapján Pásztor István VMSZ-elnök április 5-i bejelentésére, miszerint a VMSZ elindítja a Mindannyian-kampányt, amelyben a Fidesz EP-listájára való szavazásra buzdítanak. Pásztor akkor arról is beszámolt, hogy mintegy ötvenezer vajdasági magyar regisztrált az EP-választásra.

 

Mindenesetre háttérismeretek nélkül is lehetett valami sejtése az embernek a kampány lényegéről a Magyar Szó egyetlen számának átlapozása után. Az EP-választásról szóló cikkek jelentős része különböző fórumbeszámolókból állt, amik valahogy mindig a „multikulturalizmus csődjére” meg a nemzeti kisebbségek és a migráció ellentételezésére lyukadtak ki.

 

Micsoda szerencse, hogy – amint azt a Magyar Szóból szintén megtudtam – pont szombat estére hirdettek egy ilyen fórumot az újvidéki magyar színházba, így elég volt oda elmenni, hogy kiderüljön, miről is van szó. A színház kistermében – ahol nagyjából ötven fő gyűlt össze – fidesznarancssárga Mindannyian-molinó állt a molinó előtt, és nagyjából az első öt perc alatt világossá tették, hogy mit takar az újságban „A multikulturalizmus csődje – miért fontos az erős nemzet?” címmel meghirdetett „közösségi találkozó”:

 

a VMSZ kampányrendezvényét, amin a Fideszre való szavazásra buzdítanak.

 

A rendezvény kezdete előtt annak rendje és módja szerint körbement a jelenléti ív, amin a jelenlévők neve mellett a címüket és telefonszámukat is elkérték. Mivel a VMSZ képviselője ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy az aktivistáik „majd segítenek a levélszavazással járó adminisztrációban”, nem nehéz kitalálni, hogy mire kellettek ezek az adatok.

 

Migránsozás, buzizás és fakenews a püspök áldásával

 

Az első felszólaló Paskó Csaba katolikus pap volt, aki két dolgot is egyértelművé tett: ez itt egy kampányrendezvény, ő pedig a szabadkai egyházmegyét is képviseli, ugyanis a püspökkel egyeztette a kampányban való részvételét.

 

Aztán bele is csapott a közepébe – először a buzizásnak. Olyasmik hangzottak el az atya szájából, minthogy „ma már, ha az ember nem született melegnek, akkor kell, hogy lelkifurdalása legyen”, illetve, hogy Franciaországban már be se jegyzik a gyerek nemét a születési anyakönyvi kivonatba, sőt, nem hívják a szülőket hivatalosan apának és anyának. (Az erről szóló hírek eleve ordas torzításon alapultak, aztán meg pont a törvényjavaslat kifogásolt részéből nem lett semmi, de ez nem zavarta a kampányüzemmódba kapcsolt papot.)

 

Paskó persze elsütötte azt a szokásos formulát is, hogy neki amúgy semmi baja a melegekkel, hanem csak „ezzel a fajta európai uniós világnézettel”. Az „európai uniós világnézet” az ő olvasatában nem csak buzisimogatást, de a migránssimogatást is takarja – ezzel kapcsolatban is sikerült az atyának pár álhírrel riogatnia a közönséget.

 

Ausztriában is a törökök miatt kellett levenni a kereszteket az iskolából – dobta be először, miközben a valóság az, hogy Ausztriában nem csak az iskolákban, de még a bíróságokon is lehet keresztet kirakni (sőt, olyan iskolai osztályokban, ahol a gyerekek többsége keresztény, kell is). A dolog másik oldala a közszférában az állami semlegesség jegyében néhol előírt hidzsábtilalom fölött pedig nagyvonalúan elsiklott a pap.

 

Migrációügyben a magyar pap egy

 

olyan hasonlatot is elsütött, ami bármely szerb nacionalistának becsületére vált volna: ha beengedjük a menekülteket, az lesz, mint Koszovóban az albánokkal.

 

Pár évtized alatt túlszaporodnak minket, és kisebbségben leszünk, mert „ők fogják teleszülni Európát” – jósolta a közönség helyeslése közepette, majd a kormányretorika újabb irányvonalának megfelelően áttért a pozitív kommunikációra; a családtámogatásra, és arra, hogy végre valaki a politikában azt csinálja, amit ő évek óta a szószékről prédikál.

 

„Száz év trianoni magány után végre jött Orbán Viktor!”

 

Nem költészet napi utánérzésről van szó, komolyan ezt mondta Paskó. A mondat második fele pedig az volt, hogy és Orbán azt mondta, hogy ad kettős állampolgárságot, és végre nem lenézett jugómagyarnak kell érezniük magukat.

 

„Miért éri meg Orbán Viktornak ezt a sok pénzt idenyomni? Mert mi is magyarok vagyunk! Orbán Viktornak ebben haszna nincs”

 

– mondta Paskó egy Fidesznek kampányoló rendezvényen, és senki sem röhögte ki hangosan.

 

Orbán Viktor hőstettei azonban itt nem érnek véget, hiszen „már a szerbek is magyar nyelvkurzusra járnak, mert eszükbe jutott, hogy vannak magyar őseik”. Nyilván véletlenül se az jutott eszükbe, hogy magyar útlevéllel szabadon munkát vállalhatnak az EU-ban meg vízummentesen utazhatnak egy csomó országba, például Thaiföldre – amely példát kábé két mondattal azelőtt emlegette a katolikus pap.

 

Bezzeg, majd ha Szerbia is EU-tag lesz!

 

Az egybitesnél összetettebb mondanivalóval próbálta megszólítani a közönséget Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke és parlamenti képviselője, aki először elmagyarázta, hogy most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdaságiak, és a legfontosabb uniós intézményekről meg az európai pártcsaládok erőviszonyairól is próbált valamiféle tájékoztatást adni a közönségnek, ahonnan egyre üvegesebb tekintetek meredtek rá.

 

Kovács szerint azért fontos, hogy a Fidesz listáján induló Deli Andor – aki már az előző ciklusban is bizonyított – megint EP-képviselő legyen, hogy napirenden tartsa a kisebbségek ügyét, és

 

a kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető elvárás legyen az EU-ban Szerbia felé, mire az EU-tag lesz. Meg hogy egyáltalán EU-tag legyen Szerbia,

 

ebben pedig fontos, hogy a közép-európai tagállamok, például Magyarország és Lengyelország bővítéspárti, míg az uniós mainstream inkább távlatilag gondolkodik erről, és nem is feltétlenül a Balkán kapcsán. A tagállami kormányok álláspontjának mondjuk viszonylag kevés konkrét köze van Deli Andor EP-képviselőségéhez, de ilyen részletkérdésekkel még a Paskónál jóval árnyaltabb Kovács se terhelte a közönséget.

 

Sőt, mikor látta, hogy a „bevezetés az európai közpolitikába” típusú előadása nem hozza lázba a közönséget, ő is elmesélt inkább néhány rémtörténetet a hanyatló nyugat-európai multikultiról.

 

A mi multikultink jó, az ő multikultijuk rossz!

 

Íme, Kovács Elvira legelrettentőbb rémtörténete: idejött az Európa Tanács egyik kisebbségügyi testületének a szakértője, „egy svéd nő”, és kiakadt azon, hogy itt nem tud mindenki szerbül, és mi az, hogy a nyolcvan százalékban magyarlakta faluban magyarul beszél az orvos?

 

Azt nem fejtette ki, hogy akkor szerinte a vajdasági magyaroknak miért nem válik előnyére, ha jól megtanulnak szerbül, főleg, hogy ettől még nem felejtenek el magyarul.

 

Itt bukott ki egyébként az egész rendezvény legnagyobb ellentmondása: a Vajdaság egy multikulturális tartomány, a szerb mellett a magyar, a horvát, a román, a szlovák és a ruszin is hivatalos nyelv.

 

Pont egy ilyen multikulti régióban és pont egy kisebbségben lévő csoportot a multikulti ellen hergelni minimum furcsa.

 

Az Azonnali fel is vetette ezt az előadóknak, ahogy azt is megkérdeztük:

 

mit szólna hozzá a VMSZ, ha legközelebb a szerbek kampányolnának azzal, hogy le a multikultival, éljen az erős szerb nemzet?

 

Kisebbségi magyarként hogyan tudnának ez ellen hitelesen tiltakozni, ha most épp ők is ezzel kampányolnak?

 

A felvetésünkre a közönségből is érkeztek reakciók. A gazdasági migránsok, az más multikulti, mint ami itt van – foglalta össze egy középkorú férfi, aki azt is mondta: a Vajdaságban azért van egy közös értékrend és nagyjából azonos munkafelfogás, családfelfogás. A végén azért leszögezte: „Orbán Viktor olyan, mint egy végvári vitéz, oda kell állni mögé” – mire megtapsolták.

 

A közönségből hozzászólt a felvetésünkhöz Vicsek Annamária VMSZ-es oktatási államtitkár is, aki azt mondta:

 

azzal a multikultival, amibe beleszülettek, semmi bajuk. Hanem a „ráerőltetett” multikultival van a bajuk,

 

például azzal, ha egy kilencven százalékban magyarlakta településen nem beszél a pék magyarul, vagy a kétnyelvű oktatással. „Amint az államnyelv fontosabb, mint a kisebbségi nyelv, az már nem jó multikulti” – összegezte. Mondjuk pont ez van hanyatló nyugat multikultijában is – hiszen elvárják a kisebbségektől, akár bevándorlók, akár nem, hogy beszéljék a helyi nyelvet –, szóval végre egy következetes álláspont!

 

Kovács Elvira arra a felvetésre, hogy majd a szerbek is így kampányolnának, azt felelte, hogy ők okosabbak ennél. Épp ezért már előre szeretnék bebiztosítani, hogy az EU megfelelő kisebbségvédelmi feltételrendszert szabjon Szerbiának az EU-csatlakozáshoz, tehát ne is lehessenek EU-tagok, ha ezeket nem tartják be.

 

A végső érv a pénz és a lelkiismeret

 

A szavazásra buzdító végső érv pedig annyira tipikus magyar vagy kelet-európai, hogy „a svéd nő” ezen jobban kiakadna, mint tíz csak magyarul beszélő orvoson. Tökéletes arányban keveredik benne a pénz és a „tudjátok ugye, hogy kinek kell hálásnak lenni elvtársak” mentalitás.

 

„A Magyarországról érkező támogatásokért sorba állunk, tartjuk a markunkat, akkor magyarok vagyunk? Szavazáskor meg nem?”

 

– tette fel a költői kérdést Kovács Elvira, és azt hittem, hogy rosszul hallok. Utána gyorsan visszakozott is egy kicsit, de sokat már ez sem segített. „Na, nem mintha önök tartoznának valamivel, hanem azért, hogy legyenek ilyen lehetőségek a jövőben is.”

 

Végre egy őszinte érv – hiszen a vajdasági Deli Andor így is, úgy is befutó helyen van az EP-listán: ezt a gesztust megtette a Fidesz a vajdaságiaknak, de a VMSZ-en keresztül csak érezteti, hogy a pénzért meg kell dolgozni.

 

FOTÓ: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc nő állította, hogy zaklatta őket a világhírű operaénekes. A botrány utáni első fellépésén felállva tapsoltak neki.

A világ legfejlettebb országai technikai és pénzügyi tervet állítottak össze Biarritzben a erdőtüzek megfékezéséhez.

Nem áll jól a közvélemény-kutatásokban a hivatalosan vasárnap elnökjelöltnek választott PSD-s miniszterelnök.

Ez nem fenyegetőzés, hanem a valóság – mondta a brit miniszterelnök.

Nem politikai okokból takarították le, és tagadták, hogy hivatalos graffiti-eltávolító szakemberek lennének.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Szeptember 7-én 15 órától Budapesten és minden megyeszékhelyen!

Kóstold végig Baranya legjobb ízeit egyetlen nap alatt, szeptember 8-án!

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás