+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. április 15. hétfő, 12:17
A közigazgatás leépítésével a Bach-korszak óta kiépített és működő államirányítási modellnek lesz vége. Nyugat-Európában ennek a reformja zajlik, itt pedig a felszámolása és visszatérés nagyjából Mária Terézia idejébe.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A Diétás Magyar Múzsa régebbi követői alighanem észrevették már kisfiús rajongásomat a sínen guruló járművek (főleg mozdonyok!) iránt. Ezért is szoktam szomorúan olvasni egy-egy vasútvonal bezárásáról a híreket. Józan ésszel belátva azonban tudjuk, hogy a vasútvonalak nem az örökkévalóságnak épülnek. Száz éve a közlekedés optimális módja a vasút volt, mára azonban nagyon sok feltétel együttállása szükséges ahhoz, hogy megérje egy vasutat fenntartani. Akkor is, ha nagyon hangulatos a bakterház mellett gyorsító MD-motort lefotózni a naplementében.

 

De a Tisza se mindig ott folyt, ahol most folyik, régen az Ér-Berettyó-Körösök vonalon ment, aztán jöttek délről a mindenféle lemezek, kiemelték a Nyírséget, nem sokkal, néhány tíz méterrel, és már kanyarodott is északnak a folyó.

 

Hasonlóan, a bizonylatbonyolító hivatalok sem az örökkévalóságnak épülnek, különösen nem az elnéptelenedő magyar peremvidékeken, ahol az üzlet sem virágzik annyira, hogy különösebb bürokráciát kellene fenntartani a kiszolgálására.

 

Önmagában tehát nem lenne meglepő hír az erőteljes leépítés a közszférában.

 

Itt vs. ott

 

Csak a vasútvonalaknál is az a helyzet, hogy jobb helyeken a bezárás előtt megnézik, hogy újabb funkciók megtalálásával (pl. menjen át a határon, ahol most a mezőben végződik, mint a régen elővárosi vonalnak épült szatmári vonalak, amelyek azonban most nem kötik össze a határmenti településeket Szatmárnémetivel) vagy épp lehet, csak venni kell rájuk néhány új vonatot, átszabni a menetrendet. De ha már bezárás, akkor is lehet mit kezdeni utána a tájból gondosan kiemelt, masszív alépítménnyel ellátott vonallal. Például Olaszország több ilyen helyén bicikliút kanyarog, kihasználva, hogy a vaspálya legfeljebb néhány ezreléket emelkedhet, szemben a közút százalékjaival.

 

A közigazgatás leépítésével is kb. ugyanígy bánnak jobb helyeken. Nyilvánvalóan nem tévesztik szem elől a jó öreg feladathoz kapacitást rendelő tervezést, vagyis nincs kasza, hanem szépen lassan, a funkciókat koncentrálva, a maradékot egy idő után mobil ügyintézéssel leváltva csökkentenek. Esetleg közben figyelnek arra, hogy az ügyek minél nagyobb része legyen online intézhető.

 

A sok pénzért fejlesztett infrastruktúrát nem hagyják veszni, hanem folyamatosan új funkciókat keresnek bele. Felajánlják civil célokra, tanfolyamok tartására, segítő programok helyi bázisául, hogy segítsenek megállítani az elnéptelenedést, és fenntartsák az alapképességeket, ha esetleg mégis fordulna a térség szerencséje.

 

Ugye milyen szépen hangzik?

 

Ehhez képest a magyar közigazgatásban szép egyenletes mozdulatokkal suhog a kasza, és visz el 10-20 százaléknyi állományokat a létszámból. Ha valaki esetleg nem tudná, a kasza a kontraszelekció legjobb eszköze. Eleve a vezetés a legritkább esetben esik áldozatául. Mivel olyan nincsen, hogy akkor a sorból minden tizedik kilép, jobbra át, kivégzéshez sorakozó, mindenféle furmányos jogszabályváltozások jönnek.

 

Ezek a jogszabályváltozások mind rosszabbá, esetenként megalázóvá teszik a munkakörülményeket. Akinek bármilyen háttere van, vagy épp szakértelme, az azonnal el is húz a versenyszférába. Akinek két-három éve van a nyugdíjig, az megbeszéli a Londonban bankfiókban dolgozó lányával és a Dortmund mellett karosszérialakatos fiával, hogy két évig mindketten le tudnak mondani havi kb 200-200 euróról, ami kb. kiadja a kormánytisztviselői fizetést. Meg majd árulunk háztól meggypálinkát, az is valami.

 

Aki marad, az vagy az, akinek nincs hova mennie, egyedül neveli a gyerekét, beteg rokonról gondoskosdik, vagy az, akit sehol nem vennének fel. Így keletkezik az egyre butuló hivatal.

 

Persze, majd az NKE-ről kitóduló képzett és államhű bürokraták pótolják. Hát hogyne. Egyrészt túl sok embert ismerek, aki az NKE-n tanít ahhoz, hogy elhiggyem a korszerű európai képzést, ami ott állítólag folyik. Másrészt meg nyilván 3-5 év pesti egyetemen szerzett ügyviteli ismeret birtokában majd mindenki a Fehérgyarmati Járási Hivatal gyámügyi előadója szeretne lenni nettó százhúszért, és nem pedig a munkaerőhiányos Pesten megy el az első Aldiba vonalkódot pittyegtetni kétszer ennyiért. Esetleg Ausztriába, négyszer ennyiért.

 

Miért hát a kasza?

 

Egyrészt azért, mert a tényleges igényt a downsizingre nem tudják kezelni. Megy ki a harmadik Ratkó-hullám, néptelenedik el a magyar vidék, tényleg elég lenne kevesebb közszolga, de a fentebb leírt, nem-kasza megoldásokhoz pénz, idő és szakértelem kell. Egyik sincs.

 

A másik ok pedig az, hogy Orbán ellenséget és koloncot lát a közigazgatásban. Annak a városokban kell úgy-ahogy működni, és a cigány-közmunkás lakosságú kis falvakat meg úgy képzeli el, hogy oda meg minek, egyszerűen az ottani lakosságnak nem kell. Ebben egyébként még igaza is van, ez a felszámolóbiztos gondolkodása, aki azt tartja szem előtt, hogy a bolt be lesz zárva, tehát a fennmaradó eszközöket el kell használni, és már nem kell másikat venni.

 

A „vidéki csok” is azért van, hogy a megmaradó „fehér” lakosságot még egy darabig odakössék, és csináljanak belőle egy szűk vezető réteget, amelyik a maga alkuját a kormánnyal megkötve elvan a nagybirtokokat kiszolgáló cégekben,

 

mindenki más meg megy a levesbe.

 

Ezzel egy a Bach-korszak óta kiépített és működő államirányítási modellnek lesz vége. Nyugat-Európában ennek a reformja zajlik, itt pedig a felszámolása és visszatérés nagyjából Mária Terézia idejébe. Vidám hétfőt kívánok mindenkinek.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, kövesd be az oldalt a Facebookon!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás