+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. április 12. péntek, 15:53
A világ sorsát befolyásoló eseményekhez sokszor pár hét is elég volt, ahhoz viszont, hogy megegyezzen egymással a Fideszen kívüli univerzum, egy év is kevés. Mit gondoltak, hogy nem kell dolgozni, mert az idő majd megoldja a dolgokat?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Napok óta nagy bajban van a Fidesz, hiszen az ellenzék elkezdte tematizálni a közbeszédet úgy, ahogy csak az ellenzék tudja: nincs az a háború Brüsszellel, ami érdekesebb tud lenni annál, mint amikor a Momentum bejelenti a budapesti ellenzéki összefogást, az LMP és a Jobbik pedig ebből értesül róla, hogy őket végül is kihagyják az egészből!

 

Az ember néha nem is érti, minek tart fent a Fidesz közpénzmédiát, amikor a többiek úgyis elintézik maguknak az egészet, miközben Tarlós Istvánnak tulajdonképpen meg sem kell szólalnia.

 

Április 8-án volt épp egy éve, hogy a Fidesz-KDNP harmadszorra is kétharmadot szerzett. Akkorát győztek, hogy azon jól láthatóan még a kormánypárt is meglepődött. Ott dőlt el végleg, hogy ebben a választási rendszerben nem elég felmondani a leckét Kálmán Olgánál, nem elég azt kiabálni, hogy korrupt a Fidesz, és az úgynevezett elvi politizálás sem működik egy olyan ellenséggel szemben, aminek évek óta mindenre a tudatos össze-vissza beszélés a válasza.

 

Az ellenzéknek volt egy éve rendezni a sorait, levonni a tanulságokat, és mondjuk megpróbálni teljesíteni a magyar társadalom nagyjából felének egyetlen közös igényét arra, hogy megbuktassák, de legalább visszaszorítsák a NER-t. 

 

Ehhez képest tartunk ott az EP-választások előtt nagyon kicsivel, az önkormányzati választások előtt pedig csak simán kicsivel, hogy ahogy a jobbikos Bencsik János is észrevette, a nagy ellenzéki összeborulás egyelőre kihagyja Budapesten azt a két pártot, amire tavaly áprilisban a szavazatok 40 százaléka ment, ráadásul Bencsik állítása szerint a Jobbikot nem is hívták az egyeztetésekre. Az most mindegy is, hogy igaz-e, hiszen a helyzet egyik verzióban sem szomorúbb. 

 

Az ellenzék úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben egyszerűen nem dolgozott.

 

Volt pár nap, amikor úgy tűnt, hogy elkezdenek, de mostanra kiderült, hogy az is inkább csak maga előtt tolta a valódi munkát. Komolyan érdemes feltenni a kérdést: pontosan mi az 2019-ben, amire nem elég egy teljes év? Könyörgöm, a Ramones első lemezét egy hét alatt vették fel, a hatnapos háborúra elég volt hat nap, a berlini csata pedig három és fél hét alatt ment le,

 

ehhez képest újabb egy év nem volt arra elég, hogy eldöntsék egymás közt, mi legyen Gyurcsány Ferenccel, vagy szóba szabad-e állni a Jobbikkal?

 

A felsorolt dolgok egytől egyig sokkal fontosabbak voltak, mint bármi, amit a magyar ellenzék ki tud magából izzadni, mégis meg tudtak születni egy éven belül.

 

Elképzelésem sincs, mekkora brainstorming lehetett a budapesti egyeztetéseken, de az úgy tűnik, egyik honatya fejéből se pattant ki az a paradigmaváltó ötlet, hogy például érdemes lenne egységesen kommunikálni bizonyos kérdésekről. Igen, a vitás kérdésekről is, hiszen le lehet azokat rendezni a háttérben is úgy, hogy a valamiféle változásban lévő szavazótábor ne érezze azt, hogy már megint ugyanazokat a köröket futjuk. 

 

Az ilyen bonyolult taktikai húzásokhoz talán még egy vitrinkorszakos Habony Árpád is elég lenne, de úgy tűnik, egy ilyen ember sincs az öt ellenzéki pártnál.

 

Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis mit csináltak eddig, ha ekkora meglepetésként éri őket olyan problémás kérdések előkerülése, amik amúgy két éve állandóan előttük vannak? Úgy gondolták, hogy majd az idő begyógyítja a sebeket, és szép lassan magától áll össze az fideszverő összefogás? 

 

A szavazóknak közben mintha abban kéne reménykedniük, hogy ha ismétlésről is megnézik az 1986-os focivébé meccseit, majd más lesz az eredmény.

 

Ebben a tempóban ugyanis bármennyire is szeretnénk mást hinni, megint az lesz a vége, hogy az önkormányzati választások után érkezik a nagy beismerés az elrontott összefogásról és a választók akaratának semmibevételésről. Esetleg szervezünk is pár tüntetést Ras G megakoncertjével, amit kikiáltunk a Most Már Tényleg Igazi Összellenzéki Összefogás kezdetének. Aztán el lehet kezdeni mondani, hogy ne foglalkozzunk a múlttal, mert két év múlva itt vannak a választások, és arra kell készülni, hiszen Magyarország demokráciája az utolsó órában van. 

 

Közben persze remény nélkül szívnak azok az emberek, akiknek az európai értékrend a nyugalmat jelenti a faszméregetés helyett, de hát mit számít az a pár év egy olyan fontos vitában, hogy melyik törpepárt percembere mekkora szerepet kap egy újabb elbukott választásban?

 

Olvass még több cikket Fekő Ádámtól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás