Lehallgatták a horvátok a szlovéneket, aztán fegyvert csempésztek szalafistáknak Boszniába? Itt egy igazi délszláv sztori!

Szerző: Techet Péter
2019.04.10. 16:15

Áll a balhé Ljubljana és Zágráb között. Egy bosnyák hírportálon megjelent felvétel szerint egy befolyásos horvát katolikus pap a horvát kormányra hivatkozva akarta elérni: ne tudósítson egy szlovén tévé arról, miként hallgatta le a horvát titkosszolgálat a szlovén külügyet, és hogy miként segített szalafistáknak fegyvereket csempészni Boszniába.

Lehallgatták a horvátok a szlovéneket, aztán fegyvert csempésztek szalafistáknak Boszniába? Itt egy igazi délszláv sztori!

Horvátország és Szlovénia azon kevés volt jugoszláv államok közé tartozik, amelyek között nem volt háborús konfliktus. Persze teljesen konfliktus nélkül nem elképzelhető a balkáni lét: azaz Zágráb és Ljubljana a függetlenség kikiáltása óta vitatkozik egy szűk tengeri kijáraton.

A kérdés valójában az, hogy hol húzódik a tengeri határ Horvátország és Szlovénia között.

Kié a tenger?

A jugoszláv időben, amikor a tenger közös felségterület volt, nem volt egyértelműen szabályozva, kié a szlovéniai Piran (Pirano) előtti tengeri öböl. Horvátország magának követeli azt, de ezzel gyakorlatilag elzárná északnyugati szomszédját – amelynek eleve alig ötven kilométeres a tengerparti szakasza – a nyílt tengertől.

A két ország között az ENSZ által létrehozott nemzetközi választottbíróság volt hivatott dönteni. Ez fel is állt 2011-ben, de 2015-ben a horvát Večernji List napilap azt állította:

olyan telefonbeszélgetések kerültek hozzá, amelyek szerint a szlovén választottbíró, Jernej Sekolec a szlovén kormánnyal háttérmegbeszéléseket folytat.

A lap szerint Ljubljana azt akarta volna elérni, hogy Sekolec bíró gyakoroljon nyomást a német, francia és brit bírótársaira egy Szlovéniának kedvező döntés érdekében. A horvát kormány azonnal vérszemet kapott a Večernji List kétes információja kapcsán: az akkor kormányzó szocdem-liberális kormány a horvát parlament egyhangú támogatása mellett gyakorlatilag bejelentette: nem ismeri el a választottbíróságot és annak jövőbeni ítéleteit.

Noha az ENSZ kivizsgálta a Večernji List állításait, és nem talált semmiféle bizonyítékot arra, hogy a kiszivárgott telefonbeszélgetések tényleg megtörténtek-e, sőt, a szlovén bíró vissza is lépett – Zágráb hajthatatlan maradt.

Amikor 2017-ben a választottbíróság meghozta az inkább szlovén félnek kedvező döntést (miszerint a Pirani-öböl háromnegyede Szlovéniát illeti),

Zágráb visszakézből mondhatta: őt nem érdekli az ítélet, mert szerinte a bíróság eleve elfogult volt a szlovénok felé.

Azaz jelenleg van egy nemzetközi választottbírósági ítélet, de azt Horvátország nem hajlandó elfogadni, végrehajtani, noha eredetileg ő is hozzájárult ahhoz: a vitás kérdésben az ENSZ égisze alatt szülessék döntés. Az Európai Unió és tagállamai mind amellett érveltek, hogy Zágrábnak el kell fogadnia a bíróság döntését. Moszkva és Washington is az ítélet betartása – így közvetve Ljubljana – mellett állt ki.

De ahhoz, hogy megértsük a most kirobbant botrányt, miszerint esetleg egyenesen a horvát titkosszolgálat hallgattatta volna le végig a szlovén választottbírát, és így jutott volna Zágráb bizonyos információkhoz, messzebbről kell indulni. Mégpedig Bosznia-Hercegovinából, ahol eleve sok érdekcsoport szokott egymásnak keresztbe feküdni.

A horvát titkosszolgálat szolgálatba helyezi magát – a szalafisták oldalán

A horvát érvelés, miszerint a bíróság elfogult volt Szlovénia felé, egy vitatott információn alapult tehát: a Večernji List meg nem nevezett forrásoktól olyan hangfelvételeket kapott 2015-ben, amelyeken a szlovén bíró – aki később vissza is lépett – és a szlovén külügy egy munkatársa beszélgetett. A fő kérdés, hogy egyáltalán kitől származhatnak-e felvételek, nem merült fel eddig. Most azonban a boszniai Žurnal hírportál azt állította: azokat a horvát titkosszolgálat, a SOA készítette.

A bosnyák lap a szlovén Pop TV-vel közösen tavasz óta kutatja a horvát titkosszolgálat szerepét a régióban. Eddig főleg Bosznia-Hercegovina volt a fókuszban. A bosnyák újság idén márciusban kiderítette:

a horvát titkosszolgálat segítette, hogy szalafisták fegyvereket csempésszenek Bosznia-Hercegovinába.

A Žurnal szerint a cél az volt, hogy aztán eme becsempészett fegyvereket „véletlenül felfedezhesse” a horvát titkosszolgálat, amely ezután a szarajevói kormányt terrorizmus támogatásával vádolhatná meg.

Amint arról az Azonnali is többször írt: Zágráb nem örül annak, hogy a tavalyi boszniai államfőválasztáson nem egy horvát nacionalista, hanem a független Bosznia mellett kardoskodó horvát balliberális politikus lett az egyik társállamelnök. Zágráb attól tart: elveszítheti így befolyását az ország felett, ezért fokozni akarta a nyomást. Ennek egyik eszköze, hogy nyíltan támogatja a szerb szeparatistákkal együttműködő hercegovinai horvát nacionalistákat, a HDZ helyi lerakatát.

Másrészről pedig a Žurnal szerint a terrorizmus témája lehetett volna az, amivel eleve kétségbe tudta volna vonni Zágráb Bosznia-Hercegovina életképességét. Ezért működött együtt a horvát titkosszolgálat szalafistákkal és vahabitákkal a lap információi szerint.

A lap szerint a SOA eleve azzal a céllal hajtotta végre az akciót, hogy aztán

a becsempészett fegyverek „igazolhassák” Kolinda Grabar Kitarović horvát államfő állításait, miszerint Bosznia ma a terrorizmus egyik európai bölcsője.

A horvát kormány és konzervatív sajtó régóta valóban azzal indokolja Zágráb hercegovinai nyomulását, hogy Boszniában egyre nő a terrorveszély, egyre több lenne a szalafista és vahabita. Hogy e körök a horvátoktól kaptak fegyvert, az persze más megvilágításba helyezi a vádakat.

Ivan atya közbelép

De mi köze ennek az egésznek a szlovén-horvát határvitához? A bosnyák Žurnal hírportál a SOA boszniai jelenlétét kutatva bukkant egy másik hangfelvételre, amelyen egy horvát katolikus pap magyaráz arról:

Zágráb lehallgatta a szlovén külügy több munkatársát a választottbírósági tárgyalás során.

Így pedig már érthető lenne, miként kerültek elő a Večernji Listhez 2015-ben azok a bizonyos hangfelvételek a szlovén bíró és a szlovén külügy egyik munkatársa között. A Večernji List igen közel áll a mindenkori zágrábi kormányokhoz, azaz ha a SOA valahová ki akarna juttatni hanganyagokat, akkor az valóban ez a napilap lenne.

De nem elég, hogy Ivan Tolj horvát katolikus pap ilyesmit kotyogott ki, de – egy másik felvétel szerint – nyomást is akart gyakorolni a szlovén médiára. Ismét a „horvát kormány nevében”. A Žurnál hírportál leközölt ugyanis egy másik hangfelvételt is, amely Ivan atya és egy konkrétan meg nem bevezett „nyugat-európai médiakonszern” képviselője között zajlott le. A felvételen az hallható, ahogy

Ivan atya irgalmatlanul rossz angolsággal arról győzködi beszélgetőpartnerét, hogy érje el: a szlovén kereskedelmi Pop TV ne adjon hírt arról, miként hallgatta le elvileg a horvát titkosszolgálat, a SOA a szlovén választottbírót.

Azaz ne vegye át a bosnyák médiában akkor már régóta leközölt információkat.

A beszélgetőpartner először nem is nagyon érti, mit akar tőle Ivan atya.

„Iránról van szó?” – kérdezi, mire az atyának jobban el kell magyaráznia, hogy „nem, nem, Piranról”.

Ivan atya végig azt hangsúlyozza, hogy ő a horvát kormány nevében telefonál. Ergo: a hivatalos Zágráb kérné, miről ne tudósítson a szlovén média.

James Bond Bosanski Brodból

Ivan Tolj atya nem egy egyszerű pap, noha első ránézésre nem több, mint egy vidéki plébános. A szlovén Delo napilap által szarkasztikusan „horvát James Bondként” jellemzett pap Bosznia-Hercegovinában, annak is szerbek uralta részében, a Republika Srpskában él. Egy itteni kis faluban katolikus plébános.

De emellett rendszeresen megjelenő rovata van a legolvasottabb horvát napilapban, a konzervatív Večernji Listben. Tehát abban az újságban, amely az egész lehallgatási ügyben kulcsszerepet játszik.

IVAN TOLJ ATYA SZENTELTVIZET LOCSOL

A grazi Styria Media holdingon keresztül

áttételesen az osztrák katolikus egyházé a Večernji List, ez pedig felértékeli Ivan atya szerepét az újság körül: ő számít a lap „szürke eminenciásának”.

Ráadásul nagyon jó viszonyt ápol az ún. „hercegovinai lobbival”: ők azok a jobboldali, főleg a HDZ kormánypártban vagy akörül ténykedő politikusok, újságírók, katonák, hírszerzők, értelmiségiek, akik Hercegovinából származnak. E lobbi – amelynek megítélését és jelentőségét mondjuk a Fidesz körüli erdélyiekéhez lehetne hasonlítani – a horvát és pláne a zágrábi közvéleménynél sokkal katolikusabb és nacionalistább.

Ljubljana visszahívta a nagykövetét Zágrábból

Ljubljana azonnal reagált a hétfőn robbant hírre: tegnap vissza is rendelte már Zágrábból a nagykövetét. A liberális szlovén kormányfő Marjan Šarec pedig összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot:

Ljubljana szerint ugyanis nemzetbiztonsági kockázat a horvát titkosszolgálat jelenléte.

Šarec veszélyesnek ítélte azt is, ahogy szerinte a horvát kormány nyomást akarna gyakorolni a szlovén médiára. Igaz, ez eleve nem is sikerült, ugyanis Ivan atya kérése nem talált meghallgatásra: immáron nem csak a Pop TV, de az összes szlovén média a Bosznia-Hercegovinából származó információkkal van teli, miszerint a horvát titkosszolgálat Boszniában a szalafistákat segítené, Szlovéniában pedig kormányzati köröket hallgatna le.

Emlékezetes: pár napja volt, hogy a magyar nagykövet levélben kérte a szlovén külügyminisztériumot, hogy akadályozza meg a jövőben az Orbán Viktorról készülő karikatúrákat. Az előzmény az volt, hogy a balliberális Mladina hetilap heilhitlerező Orbán-karikatúrával jelent meg pár hete a címlapján. Az újság a magyar nagykövet beavatkozására azt írta: a magyar kormányzat immáron a szlovén szuverenitást veszélyezteti.

Most ugyanez a vád fogalmazódik meg Zágrábbal szemben.

A horvát válságkommunikáció

Andrej Plenković konzervatív horvát kormányfő – aki amúgy félig szlovén (a neve is innen ered), a papája pedig éveken át Mariborban volt egyetemi tanár – cáfolta, hogy a horvát titkosszolgálat bárkit is lehallgatott volna a szlovén kormányból. Plenković azt hangsúlyozta, hogy nem Zágráb, hanem Ljubljana miatt fulladt kudarcba a választottbírósági eljárás, amelynek ténykedését – amint hangsúlyozta – a horvát parlament 2015-ben egyhangúan utasította el.

„Sem lehetőségünk, sem akaratunk nincs arra, hogy nyomást gyakoroljunk a szlovén médiára. A választottbíráskodás nem miattunk, hanem a szlovén fél viselkedése miatt járatódott le”

mondta kedden Plenković, aki azonban továbbra is bízik a dialógusban. Ez már csak azért is hihető, mert háttérben felsejlő hercegovinai és titkosszolgálati lobbi nem Plenković-hoz, hanem a Plenković-tyal egy pártban ülő, de vele nem felhőtlen viszony ápoló Grabar-Kitarović államfővel van jóban a horvátoknál, ő ugyanis nacionalistábbnak számít.

A szlovén parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocdem elnöke szerint

ma nem látni tisztán, ki is vezeti, ki is határozza meg a horvát politikát, de szerinte aggodalomra ad okot a titkosszolgálat szerepe.

Matjaž Nemec szerint mind a boszniai, mind a szlovéniai hírek azt mutatnák: a horvát politika – vagy legalábbis a titkosszolgálat – támadó céllal beavatkozik szomszédos országokba.

Feltűnő, hogy miközben a szlovén és bosnyák média napok óta e hírekkel van teli, a horvát lapok internetes oldalain alig és csak eldugottan foglalkoznak a konfliktussal. Egyedül az ügyben eleve érintett Večernji List szentelt a témának címlapot is: a konzervatív lap szlovén-bosnyák összeesküvést lát a napvilágra került információk – akár a szalafiták horvát fegyverrel való ellátása, akár a mostani szlovéniai lehallgatási botrány – kapcsán.

Az újság szerint Ljubljana így akarna meghiúsítani egy újabb választottbírósági eljárást (Zágráb ugyanis ragaszkodik egy új eljáráshoz), Szarajevó pedig a Pelješac-hidat – amely a kicsike bosnyák tengerpari sávot megkerülve kötné össze a bosnyák beékelődés horvátországi két oldalát – szeretné a mostani botrányokra hivatkozva blokkolni.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek