+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. április 10. szerda, 08:48
Egyre több állam hagy fel a halálbüntetés használatával, a pozitív trendeket viszont beárnyékolja Brunei a homoszexuálisok halálra kövezését követelő törvénye.

Nyilvánosságra hozta az Amnesty International (AI) civil szervezet halálbüntetésről szóló éves jelentését: a felmérés megállapítja, hogy világszerte csökken a halálbüntetéssel sújtottak száma, már legalább egy évtizede nem hajtottak végre ilyen kevés kivégzést.

 

Brunei a szégyenpadban

 

A Deutsche Welle arról számol be, hogy Iránban, Pakisztánban és Irakban is jelentősen esett a kivégzések száma. Ugyanakkor a pozitív trendeket beárnyékolja a Brunei Szultanátus legújabb döntése, mely szerint halálra kövezéssel is büntethetik a homoszexuális viszonyban érőket és a házasságtörőket a délkelet-ázsiai országban. Emellett a szultanátusban a lopást a végtagok amputációjával torolják meg április elejétől.

 

Hassanal Bolkiah szultán bejelentése óriási felháborodást váltott ki világszerte, az ENSZ emberi jogi főképviselője is elítélte azt. Németország pedig behívatta Brunei berlini nagykövetét, egyúttal aggodalmát fejezve ki a sária-törvények bevezetésével kapcsolatban.

 

Tavaly decemberben egyéként az ENSZ Közgyűlésén a 193 ENSZ-tagállamból 121 megszavazta a halálbüntetés moratóriumáról szóló javaslatot.

 

Csupán 35 tagállam ellenezte azt, míg 32-en tartózkodtak a szavazáson. Az AI szerint ezzel kijelenthető, hogy „közelebb kerülünk a halálbüntetés világszintű eltörléséhez”.

 

Egyre többen hagynak fel a kivégzésekkel

 

Tavaly például Burkina Faso törölte el a halálbüntetést, Gambia pedig felfüggesztette a kivégzések végrehajtását, egyúttal kilátásba helyezve annak végleges eltörlését. Az új maláj kormány is felfüggesztette a kivégzéseket, habár ezen lépését hivatalosan nem erősítette meg. Ezen felül az Egyesült Államokban Washington állam alkotmányellenesként ítélte meg a halálbüntetést, ennek ellenére csak tavaly 25 rabot végeztek ki a világ legnagyobb gazdaságában.

 

Iránban megfeleződött a kivégzések száma, tavaly 253-an vesztették így életüket.

 

Ennek egyik fő oka a drogtörvény enyhítése: ahhoz, hogy valakit halálra ítéljenek drogok birtoklása miatt, már nagyobb mennyiséget kell magánál tartania.

 

Pakisztánban még nagyobb a visszaesés, tavaly 14 embert végeztek ki az Indiával határos országban, míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat 250 volt. Ugyanígy csökkentek az egyiptomi adatok is, két éve még 717 embert végeztek ki, tavaly pedig már csak 43-at. Szaúd-Arábiában még mindig nagy népszerűségnek örvend a nyilvános lefejezés, az ott tavaly kivégzett 149 ember közül volt, aki így vesztette életét.

 

Kína titkolózik, de valószínűleg továbbra is vezet

 

Egyébként a dobogó – kétes dicsőséget hordozó – legfelsőbb fokára ismét Kína állhatott fel.

 

Habár hivatalos adatokat az ország nem ad ki, az AI úgy becsüli, Kínában több ezer embert ítélnek halálra évente.

 

A térségben még több államban is jellemző a halálbüntetés: Vietnámban 85-en, Japánban 15-en, Szingapúrban pedig 13-an vesztették így életüket.

 

A szubszaharai térségben csak négy ország hajtott végre halálbüntetést tavaly: Szomália, Dél-Szudán, Szudán és Botswana, további 17 afrikai ország pedig ezt nem alkalmazta.

 

Az AI mindezek alapján optimista a halálbüntetés megszüntetésével kapcsolatban. Ahogy fogalmaztak:

 

az ENSZ 1945-ös alapításakor az 51 tagból csak 8 állam szüntette azt meg, ma pedig már a 193 tag több mint fele, 103 állam helyezte törvényen kívül.

 

BORÍTÓKÉP: XVI. Lajos kivégzése; Georg Heinrich Sieveking rézkarca (1793)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás