Az EP-választás után dől csak el, ki lesz az európai főügyész

Március óta halasztják a döntést. Az Európai Parlament Laura Codruţa Kövesi volt román korrupcióellenes főügyészt akarja, az EU román elnökség alatt álló Tanácsa a francia Francois Bohnert-t.

Eredménytelenül zárultak a jövendőbeli európai főügyész kijelölését célzó tárgyalások az Európai Parlament (EP) és az éppen román elnökség alatt álló Európai Unió Tanácsának küldöttségei között, így csak a május 23-a és 26-a között tartandó EP-választások után dől el, hogy Laura Codruţa Kövesi volt román korrupcióellenes főügyész vagy a francia Francois Bohnert töltheti be a tisztséget, írja a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres.

Az Európai Parlament egyik sajtószóvivője szerdán azt mondta, az EP-küldöttség úgy döntött, hogy három sikertelen egyeztetés után a negyedik tárgyalási fordulót nem tartják meg, így a választások után felálló új Európai Parlamentnek kell majd eldöntenie, miként jár el a továbbiakban.

Az EP és az EU Tanácsának megbízott képviselői három alkalommal – március 20-án, március 27-én és április 4-én – ültek tárgyalóasztalhoz, hogy közös megegyezéssel döntsenek az európai főügyész személyéről.

Az április 4-i egyeztetésen az EP illetékesei ismét támogatásukról biztosították Laura Codruţa Kövesi jelöltségét az európai főügyészi tisztségre, ugyanakkor felszólították a Tanácsot, hogy vizsgálja felül álláspontját. A Tanács később közölte, hogy továbbra is a francia Jean-Francois Bohnert kinevezését támogatja.

Érdekesség, hogy így tesz a magyar kormánymédia is, Kövesit korrupcióval vádolva, Soros, Sargentini, Timmermans és Verhofstadt jelöltjének nevezve, ezzel gyakorlatilag átvéve a román szociáldemokrata kormánypárt, a PSD érvkészletét. Igaz, ők cikkeikben eleve keverik az Európai Tanácsot az EU Tanácsával.

Mi ez az Európai Ügyészség?

Az Európai Ügyészséghez az Unió 28 tagállama közül 22 csatlakozott. Székhelye az Európai Bírósághoz és az Európai Számvevőszékhez hasonlóan Luxembourgban lesz, működését várhatóan 2020-ban kezdi majd meg. Az Európai Ügyészség feladata az EU-s költségvetés kárára elkövetett csalásokkal, és más az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és vádamalés. Ide tartoznak majd az EU-s pénzeket érintő, 10 ezer eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló áfacsalások.

Az Európai Ügyészség az európai delegált ügyészekre épül, és decentralizáltan működik minden egyes csatlakozó tagállamban. A luxembourgi központi irodában az európai főügyész és 22 európai ügyész fogja irányítani a technikai és nyomozó állomány munkáját. Az ügyészség a megfelelő nemzeti hatóságokkal egyeztetve kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását.

Az Európai Ügyészség vezetőjét, az európai főügyészt az Európai Parlament és az Európai Tanács közös döntése alapján nevezik ki, mandátuma hét évre szól majd és nem megújítható.

Az erről szóló jobbikos indítványt napirendre sem vették. Mindezt annak ellenére, hogy egy közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok túlnyomó többsége egyetért a csatlakozással. Magyarországon kívül Lengyelország, Írország, Dánia és Svédország marad ki az összuniós ügyészségből. Meg persze a brexitelő angolok.