„Budaházy Györggyel is álltunk üzleti kapcsolatban” – interjú az Animal Cannibalsszel

Március 15. óta állami kitüntetéssel is rendelkezik az Animal Cannibals zenekar. Már ez is kiverte a biztosítékot pár embernél, de a szelfijük a fideszes L. Simon Lászlóval csak rátett egy lapáttal. Erről, és úgy általában a politikus és apolitikus rapzenéről beszélgettünk Qkával és Ricsipível: mit kerestek az MSZP-elnök házában, és mit bizniszeltek Budaházy Györggyel?

Március 15-én kaptátok meg az államtól a Máté Péter-díjat. Titeket meglepett?

Ricsipí: Meg. Először küldtek egy e-mailt róla, hogy jelöltek minket, és megkérdezték, hogy ha kapunk egy ilyen díjat, akkor elfogadjuk-e. Ez a protokoll, gondolom, ha nemet mondunk, akkor mást jelölnek. De mi ennek örültünk, és megtisztelő. Kaptunk már díjakat, de ez az első állami.

Kiket jelöltek még?

Ricsipí: Úgy tudom, a jazzszövetségtől kezdve mindenféle könnyűzenei szervezet javasolhat jelöltet, utána egy négyfős csapat terjeszti elő a miniszter felé, aki kimondja a végső szót, aki még vétózhat is akár.

Qka: Én amúgy nagyon jó ötletnek tartom a Máté Péter-díjat, mert eddig minden zenészt egy kalapba raktak. Liszt Ferenc-díjra kevésbé lennénk esélyesek, de így kiemelték a könnyűzenét. Azzal persze tisztában voltunk, hogy bár 200 díjazott lesz csak aznap, de ha mi odamegyünk, akkor kilógunk a sorból rapperként és sapkában érkezve. 

Ti kinek adnátok?

Qka: Egy nőnek. Idén kimaradtak a Máté Péter-díjból a hölgyek, pedig sokan vannak. De nehéz ez, és igazából szerintem aki 20 évig áll a színpadon, az bármitől függetlenül megérdemli. Akár a női megfelelőnk, a Pa-dö-dő is.

Ha ma valaki állami kitüntetést kap, az általában hoz magával politikai hisztit is.

Qka: Ma semmit nem lehet politikai hiszti nélkül csinálni. Mi soha nem hangoztattuk a politikai nézeteinket. Nem adtunk interjút erről, nem írtunk erről dalokat. Van véleményünk, de ezt megtartjuk magunknak. A szerződésünkbe is beleépítjük, hogy nem vállalunk politikai kötődésű rendezvényt sem.

Ricsipí: Volt olyan például, hogy a Fiatal Baloldal hívott minket nagyon komoly gázsiért fellépni zártkörű bulikra, de inkább azt sem.

Qka: Pontosan tudtuk, hogy célkereszt lesz a fejünkön. Pedig én most rettentő kormányközeliként jöttem az interjúra, hiszen autóval érkeztem. 

De amúgy hogy lehet rappelni politika nélkül? Hagyományosan politikus ez a műfaj eredetileg.

Ricsipí: Az elmúlt két vében végre megjelent a politikus hiphop is, mi nagyon régóta vártunk már erre. Mi is mondjuk a véleményünket, csak nem politikában: környezetvédelem, betegségek, de ezeket nem tudtuk átnyomni az embereken. Az elmúlt években történt valami átalakulás, és ez tök jó.

Qka: Abban nem hittünk, hogy meg kéne mondanunk, mi a tuti, inkább korlenyomatok akartunk lenni. Aztán döntse el mindenki, hogy most ez jó-e. 

De ha ez a közéleti üzenet hiányzott eddig, akkor miért nem erőltettétek ti?

Qka: Ez nem csak a politikus rappelésről szól. A roma hiphopot is ugyanúgy hiányoltuk, de azt sem tudtuk megcsinálni. 1997-ben nekünk sikerült rávenni a Fekete Vonatot a megalakulásra, ez egy jó indítás volt. Mindent nem nekünk kell megoldani, de hiányzott. Ha választani kell, akkor mi inkább vagyunk DJ Jazzy Jazz és Fresh Prince, akik csak szórakoztatni akarnak.

Azzal, hogy Facebookon pózoltatok L. Simon Lászlóval, nem köptetek bele kicsit ebbe az apolitikusságba?

Qka: Annyi történt, hogy a büféből indulva a ruhatár felé

És utána melyiket szedik elő? Azt, amelyiken mi vagyunk.

Ricsipí: Tegyük hozzá, tök szimpatikus figura szemtől szembe. Sok mindennel nem értünk egyet, de mi azt írtuk ki Facebookra is, hogy az ember nem válogathatja meg a rajongóit. Ha valaki kér egy fotót, akkor szerintem szinte világ összes emberével odaállunk. 

Ezek szerint L. Simon László Animal Cannibals-rajongó?

Qka: A nagy számok szerint miért ne lehetne ő is az? De az is lehet, hogy szereti a karakterünket. Egyszerű kérés volt, amit mi boldogan teljesítettünk. Ennyi az egész.

Ricsipí: Én azt szoktam mondani, hogy aki minket szeret, annak jó az ízlése, ezt pedig tisztelni kell! De vegyük akkor végig a politikai kapcsolatainkat!

hiszen felesége, Rába Tímea odavitt minket. De az SZDSZ-es Csécsei Béla benne volt a Yozsefvároshoz forgatott klipünkben! Sőt, Budaházy Györggyel üzleti kapcsolatban álltunk.

Mit üzleteltetek Budaházy Györggyel?

Ricsipí: Ő csinálta az Árkádia nevű szórakozóhelyet Budapesten, odamentünk fellépni és kibéreltük tőle a helyet rapversenyre is.

Qka: De például egy utcában laktam Kocsis Máté apukájával.

Ricsipí: Mi nem keressük a kötődéseket, de

Visszatérve kicsit: ezek szerint sejtettétek, hogy a rapközeg egy része kiakad azon, hogy egy fideszes politikussal pózoltok? 

Ricsipí: Mi ezeken nem gondolkozunk. Nem azért csináltuk, hogy bárkit is idegesítsünk, egyszerű ez.

Qka: Mennyivel lettünk volna jobb fejek, ha látványosan visszautasítjuk a jelölést vagy a fotót?

Tehát nem egyfajta statement elfogadni állami díjat?

Ricsipí: Továbbmegyek, állami támogatást elfogadni sem az. Rengetegen élnek vele, megváltozott már a világ. Nem kell mindenben összeesküvést látni!

Qka: De akkor már elmondom, hogy L. Simon Lászlótól azóta még egy gratuláló levelet is kaptunk a díj miatt. De hát írt a Művészetek Palotája igazgatója is. Szerintem ez korrekt gesztus egy kultúrával foglalkozó politikustól vagy egy kulturális intézmény éléről. De személyesen is sokkal több gratulációt kaptunk, mint kritikát.

Az ennél sokkal kisebb dolgokra is ugró magyar hiphop szcéna nem ugrott erre?

Qka: Nem lettünk állami rapperek, hanem kaptunk egy Máté Péter-díjat. Ma például a Fonogram-díj átadójára megyünk, de rettentően szurkolunk annak, hogy ne mi kapjuk, mert ha igen, akkor végleg el lesz könyvelve, hogy megvett minket a kormány, és mi vagyunk a kedvencei. (A díjat végül nem az Animal Cannibals, hanem Krúbi kapta, akit korábban szintén meginterjúvoltunk! – a szerk.) Mi már a kezdetektől összetartóvá akartuk tenni a rap műfajt, úgyhogy mindenki másnak is szurkolunk.

Egyébként azt hogyan csináljátok, hogy egy ellenségeskedésre mindig kapható színtérben gyakorlatilag mindenki szeret titeket? 

Ricsipí: Próbálunk normálisan viselkedni. Ha valaki csúnyát mond ránk, azt sem cipeljük egy életen át magunkkal. Békepártiak vagyunk. És mindenre válaszolunk például, az 1990-es években komoly postaköltségünk volt, mert az összes nekünk írt üzenetre próbálunk válaszolni a mai napig.

Qka: Első sorban magunkkal vagyunk elfoglalva, és a világ is jobb hely lenne, ha mindenki magával lenne elfoglalva.

De az eredeti rapnek kicsit nem az a lényege, hogy mindenkit elküldjön a faszba, ha úgy van?

Qka: Nincs ilyen, hogy eredeti rap. Az egész onnan indult, hogy block party-kon szórakoztatták az összegyűlt embereket. Aztán jött, hogy ha már itt vagyunk a lakótelepen, akkor mondjuk már el, hogy milyen szar nekünk a lakótelepen. 

Ti soha nem untátok meg ezt a baseballsapkás jófej srác-imidzset?

Qka: Az volt a szerencsénk, hogy több lábon álltunk akkor. A 2000-es évek elejére túlpörgettük a zenekart, és akkor szerencsére kaptunk tévés és rádiós felkéréseket. 

Zárásként: melyik volt nagyobb királyság, a Máté Péter-díj vagy az, hogy Kate McKinnon Jimmy Fallonnál rappelte el a Yozsefvárost?

Qka: Össze se lehet hasonlítani a kettőt. A Máté Péter-díjat sem akarjuk lebecsülni, büszkék vagyunk rá, de az, hogy valaki Jimmy Fallonnál megtanul annyira egy magyarul írt szöveget, hogy elnyomja, hihetetlen érzés.

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali