+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba
2019. április 1. hétfő, 07:32
A parkolási díj egyfajta kárpótlás a helyieknek, amiért egy autó foglalja el azt a helyet, ahol ők sétálhatnának vagy pihenhetnének. Éppen ezért igazságtalan lenne, ha a főváros lenyúlná ezt a pénzt a kerületekről, és pláne nem kellene a tömegközlekedésre költeni ezt a pénzt. Vissza lehetne osztani a helyieknek úgy, hogy azzal a kerület járjon jól. Elmondjuk, hogyan.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A 444 parkolási pénzek lenyúlását bemutató filmje annyira felrázta a társadalmat, hogy még Tarlós is elérkezettnek látta az időt, hogy megszólalásaiban önmagát az igazságos parkolási rendszer bajnokaként tüntesse fel, aki eddig csak azért nem oldotta meg a parkolási korrupciót, mert az szembemenne a kerületi kiskirályok érdekeivel, akik pedig feltehetően Orbán támogatását élvezik. De majd most megoldja! Méghozzá úgy, hogy a parkolási pénzek beszedését a főváros felügyelje, a bevételeket meg a fővárosi tömegközlekedés kapja meg.

 

Az első elképzeléssel nincs is semmi baj, bár azt azért érdemes megjegyezni, hogy a fő probléma nem az, hogy a kerületek felügyelik a parkolási pénzek beszedését, hanem az, hogy a legtöbb ezt korrupcióval egybekötve teszi, ezért a bevételek nagy része magánzsebbe vándorol. (Nem mindegyik, hiszen például Terézváros – ahol az új városvezetés röviddel a 2010-es választások után felbontotta korrupt parkolási szerződését  – elég szép bevételt húz a parkolásból, szemben a hasonló adottságú Erzsébetvárossal.)

 

A fővárosi parkolási felügyelet ezzel együtt valószínűleg persze kevésbé lesz korrupt, de nem azért, mert magasabb szinten kevésbé korruptak a döntéshozók, hanem mert ha a fővárosi kézben lévő parkolás nagyobb figyelmet kapna, akkor nehezebb lenne eltéríteni a pénzeket.

 

A parkolásüzemeltetés átvételével viszont Tarlós a parkolási bevételeket (illetve azt, ami a korrupció után marad belőle) is lenyúlná a kerületektől a főváros számára. És itt merül fel a kérdés, hogy

 

a parkolási bevételek végül is kit illetnek?

 

Miért fizetünk, mikor a parkolásért fizetünk?

 

Amikor valaki a parkolásért fizet, tulajdonképpen a közterület-használatért fizet, és

 

azért kell fizetni érte, mert szabadtéri közterületre a tágan értelmezett belvárosban nagyobb a kereslet, mint a kínálat.

 

Közterületet használnának a fák és egyéb növények (zöldterület), a gyalogosok (szélesebb járdák, sétálóutcák), a kerékpárosok (kerékpársáv), tömegközlekedők (buszsáv), a vendéglátóhelyekre járók (teraszok), és persze az autóhasználók (parkolók).

 

Persze az, hogy túlkereslet van, nem jelenti azt, hogy minden felhasználónak fizetnie kellene a területhasználatért. Elvárható például, hogy a belvárosban időt töltő embereknek megfelelő mennyiségű közterület álljon a rendelkezésére, amely valamennyire kielégíti a zöldterület, a sétálás, a közösségi élet, a pihenés, a játék, stb. iránti igényt.

 

Azt hiszem, mindenki számára elég nyilvánvaló, hogy a betonnal és autókkal zsúfolt belvárosban, ahol rengetegen élnek, és amelyet rengetegen látogatnak, az embereknek jutó közterület mennyisége messze alulmúlja a megfelelő szintet.

 

Erre persze lehet azt mondani, hogy a belváros a természeténél fogva olyan hely, ahol kevés az egy főre jutó közterület. Ez igaz, csakhogy a parkoló autók által elfoglalt terület még ezt a kevés közterületet is jelentősen tovább csökkenti. Erzsébetvárosban például a kb. 7200 parkolóhely a rendelkezésre álló közterületnek kb. 20 százalékát foglalja el – és 40 százalékot foglal el a többi közlekedési terület, 36 százalék jut a gyalogosoknak (járdák, sétálóutcák, játszóterek), és mindössze 6 százalékot borít zöldfelület (ezeket az adatokat az önkormányzat adta meg egy közérdekű adatigénylésemre válaszolva).

 

Ha kevesebb közterületi parkoló lenne (vagy ne adj’ isten az utak egy része sétálóutca lenne), akkor több hely jutna zöldfelületeknek, szélesebb járdáknak, játszótereknek.

 

Kinek hiányzik legjobban ez az elfoglalt hely?

 

A belvárosi nem közlekedési célú közterekre nyilvánvalóan leginkább a helyiek vannak rászorulva, mert ők itt laknak, míg a belvárosba bejárók lakóhelye közelében jellemzően bőven van közterület és zöldterület is. Ezért amikor egy parkolóhely elfoglal egy belvárosi közterületet, azzal leginkább a belvárosban lakók járnak rosszul, mert jelentősen csökken a rendelkezésükre álló közterület. Úgyis mondhatnánk, hogy

 

az autóhasználók a belvárosi közösségtől veszik el a leginkább nekik fontos közterületeket, és a parkolási díjakkal tulajdonképpen kárpótlást fizetnek a belvárosi közösségnek.

 

Ezért a parkolási bevételek (és a többi közterület-használatból származó bevétel) a belvárosi közösségeket illetik. És nem a fővárost, bármennyire is szeretné ezt Tarlós.

 

Kivételt képezhetnek ez alól azok az egész fővárosi közösség számára nagyon fontos területek, ahol jellemzően nem csak a belvárosiak töltenek sok időt. Ilyen például a Margit-sziget, a nagyobb sugárutak (például az Andrássy út), és ilyenek lehetnének a rakpartok is, ha a főváros nem autópályaként vagy parkolóként (lásd a Műegyetem előtti részt) tekintene rájuk. Az ezen közterületek használatából származó bevétel már inkább a fővárosi közösségét illetné, hiszen az ezeken a területeken történő parkolás nem kifejezetten a helyi, hanem a fővárosi közösséget fosztja meg az élvezhető közterület-használattól.

 

Az viszont biztos, hogy különösen nem a fővárosi közlekedést illetik ezek a pénzek, hiszen a belvárosban lakók jellemzően kevésbé veszik igénybe a tömegközlekedést, mivel minden nagyon közel van. Amúgy meg azért se lenne sok értelme beletolni a parkolási pénzeket a tömegközlekedésbe, mert akkor a kormány erre hivatkozva jó eséllyel tovább csökkentené a fővárosi tömegközlekedés támogatását, és a főváros semmivel se lenne előrébb.

 

Persze korántsem biztos, hogy belvárosi közösségeknek járó pénz a belvárosi kerületeknél van a legjobb helyen.

 

Elvégre a belvárosi kerületek (legalábbis ha nem korruptak vagy inkompetensek a vezetőik) alapesetben elég jó pénzügyi helyzetben vannak, mivel egyrészt a többi kerülethez képest jelentős idegenforgalmi bevételük is van, másrészt a nagy népsűrűségük és kis területük miatt a kiadásaik is jellemzően alacsonyabbak. Így a parkolási ingyenpénz igencsak kedvez a korrupciónak, és valószínűleg a parkolási pénzek nélküli stabil pénzügyi helyzet is hozzájárul ahhoz, hogy nagy felzúdulás nélkül el lehetett lopni a parkolási milliárdokat.

 

Hogyan lehetne a kerületekben tartani a parkolási pénzeket korrupció nélkül?

 

Sokkal tisztább helyzetet teremtene,

 

ha a parkolási bevételeket szétosztanák a belvárosban lakók között (évente fejenként néhány 10 ezer forintról van szó), mondjuk egy olyan kártya formájában, amit például csak a belvárosi üzletekben és vendéglátóhelyeken lehetne használni.

 

Egy ilyen rendszer azt is lehetővé tenné, hogy belvárosi autóhasználók részére is legyen parkolási díj (mondjuk havonta tízezer forint körüli összeg), mert az autó nélküli háztartásokban lakók, illetve a nagyobb családok érdekelté válnának a minél nagyobb parkolási bevételben (utóbbiak azért, mert összességében több pénzt kapnának, mint amennyibe a parkolásuk kerül).

 

Amúgy meg Tarlós jobban tenné, ha először a saját portáján rakna rendet. Mert igaz, hogy számos kerületvezetés kárt okoz a lakóinak azzal, hogy elkorrumpálja a parkolási bevételek 70-90 százalékát, de

 

a főváros sok helyen még nagyobb, 100 százalékos kárt okoz a fővárosiaknak (vagy a helyieknek) azáltal, hogy ingyen biztosítja a parkolást számos, fővárosi kezelésű belvárosi útszakaszon, azaz be sem szedi a belvárosi közösségeknek vagy akár a fővárosnak járó pézeket.

 

A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint az Andrássy út külső részén 416 ingyenes parkolóhely van, melyekből a fővárosnak évi több százmillió forint bevétele származhatna, ha ott az Andrássy út belső részén alkalmazott fizetős parkolási rendszert vezetne be (ott a helyiek parkolási engedélye nem érvényes). Ha pedig lehetővé tenné a terézvárosi önkormányzatnak azt, hogy maga üzemeltesse a parkolást (amúgy a főváros tájékoztatása szerint jövőre már így lesz), akkor Terézvárosnak nőhetne évi néhány tízmillióval a bevétele (azért csak ennyivel, mert akkor a parkolók nagy részét feltehetően a helyiek foglalnák el). Hasonló a helyzet az erzsébetvárosi Damjanich és Rottenbiller utcákban, a Műegyetem előtt, vagy a rakpartok egyes belvárosi részein.

 

Az összes ingyenes belvárosi parkolóhely biztosításával a főváros milliárdos nagyságrendű bevételtől fosztja meg a fővárosiakat.

 

A szerző a CEU PhD-hallgatója.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Bár a Fundacja Pro plakátja egyértelműen jelzi, hogy a homoszexuálisok gyerekeket fognak szerintük molesztálni, a bíróság szerint ez nem bántó, hanem oktató jellegű üzenet.

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésben politizáló Kulcsár Gergely jelezte: a Jobbik-elnökség felszólítása ellenére sem mond le.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás