+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. április 1. hétfő, 15:44
Egész évben kétpofára zabáljuk az álhíreket, de ez az egyetlen nap, amikor kicsit gyanakodni is tudunk. Nem bolondok napja ez már rég, ugyanis az összes többi nap lett az.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Április 1-ről ugyebár illik tudni, hogy ez a bolondok napja. Ez annyit tesz, hogy a lelkesebbek vicces vagy kevésbé vicces dolgokkal szívatják meg a környezetüket, de azért olyan baromi nagy őrület soha nem volt ebből Magyarországon. Egészen a közösségi média térnyeréséig, amikor is rájöttek a híres magyarok és külföldiek egyaránt, hogy ezen a napon jól át lehet verni a követőiket egy-egy kamuval:

 

Hosszú Katinka bejelentette az eltűnését Instagramról és Facebookról (hahahaa nevetek!), Hajdú Péter szőke hajra váltott (huhuhuh, nevetek!), de Csehországban két időzónát vezetnek be (lololoooool, nevetek!). 

 

Pár éve még talán volt is valami értelme az egésznek, de az a helyzet, hogy 2019-re már senki nem emlékszik, milyen is volt az. A dolgok ugyanis felcserélődtek: az év maradék 364 napja lett az az időszak, amikor tényleg bármiféle hülyeséget el lehet adni a nyilvánosságnak, legyen szó akár Ujhelyi István luxuslakásáról, a Brüsszelt önkéntes felfüggesztéssel alázó Orbánról, Hadházy Ákos TV2 kamerái elől meneküléséről vagy egy átlagnál hangosabb középiskolás tanulmányi eredményeiről.

 

Még a humorfaktor sem változott, ugyanis sem az április 1-re időzített humorbonbobok nem viccesek szinte soha, se az, amikor megfontoltan terjesztenek hülyeségeket közszereplőkről a kormány szájíze szerint.

 

A két időszak tehát nem is tér el egymástól különösebben, az emberek hozzáállása a hülyeségekhez viszont hihetetlen fordulatot vett erre az egy napra: az internetezők elkezdtek szkeptikusan közeledni a hírek felé, és többször is belegondoltak, hogy valószerű-e az, hogy mondjuk Hosszú Katinka törli a neki elég sok pénzt termelő profiljait. 

 

Április 1. már nem a bolondok napja, hanem a 21. századi médiafogyasztásé.

 

Sokan sokféleképp leírták már, de sajnos tény, hogy a korlátlan tudást ígérő internet a korlátlan néphülyítés eszközévé vált, hiszen ha poénból elterjedhet az a hoax egész Magyarországon Bud Spencer halála előtt évekkel, hogy meghalt Bud Spencer, akkor miért ne szerezhetnénk szavazatokat olyan németországi migránsokról készült videókkal, amiken nem is németországi és nem is migráns emberek szerepelnek?  Az emberek elbizonytalanítása után pedig már tényleg egyszerű a politikusoknak is bármit elintézni annyival, hogy fake news, nem is igaz, rágalom, Soros.

 

Ezért kéne az egész évben hasonlóan olvasni híreket, mint azt tesszük április első napján.

 

Ellenőrizni a forrást, amire hivatkoznak például. Ellenőrizni egy hosszú cikknél, vállalja-e névvel a szerző a nagy következtetéseket, vagy csak az újság neve van ott a neve helyén. Átgondolni, mennyire következik egyik állításból a másik. Rákeresni, hány sajtópert vesztett az elmúlt egy évben az újság, amit olvasunk. Egyáltalán ránézni, hogy ez egy újság-e egyáltalán, amit olvasunk. Értőn olvasni.

 

Akár tovább is mehetünk! Mivel a legtöbb középiskolában nem tartják fontosnak az értő olvasást, Magyarországon még mindig meglepően sokan nem tudják megkülönböztetni a tényeket a véleménytől. Vegyünk egy példát! Az, hogy Orbán Viktor tanulmányait Soros György fizette a rendszerváltás előtt, tény. Az, hogy Manfred Weber egy nyomorult ember, vélemény. Az előbbivel nem kell egyet érteni, mert így történt, a másikon lehet vitázni. Ha egy rövidhír címének leghangsúlyosabb szava a szánalmas, akkor az a rövidhír már vitára alkalmas, tehát mérsékelten nevezhető hírnek. 

 

Senki ne gondolja, hogy az újságírószakma becsületét akarom itt visszahozni, hiszen nálam jobban senki nem rajong az öncélú viccelődésért.  Viszont a fake news lényege, hogy nem öncélú, hanem megrendelésre készült.

 

Megrendelésre kamuzni meg véleményezni pedig ciki. 

 

Amikor az április 1-i tréfákat leleplezve ülünk büszkén a gép előtt, akkor mindig jusson eszünkbe, mennyire jó lenne ezt az érzést megkapni akár egész évben! Alapanyag még jó darabig lesz hozzá.

 

Olvasnál még Fekő Ádámtól? Itt megteheted!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás