+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. április 1. hétfő, 07:10
Tegnap este óta nem frissültek a Boszporusz-parti metropolisz helyhatósági választási eredményei, és a török választási bizottság honlapja is elérhetetlen. A török elnök pártja közel 99 százalékos feldolgozottságnál csupán négyezer szavazattal vezet.

A szavazatok közel teljes feldolgozását követően 120 ezer vokssal, 50-47 százalék arányban alulmaradt Recep Tayyip Erdoğan török államfő embere az önkormányzati választáson Ankarában, így a török főváros vezetését a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista, balközép Köztársasági Néppárt (CHP) veheti át. Az eredmény komoly pofont jelent a török elnöknek, aki államfői pozíciója mellett egyben a konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője is.

 

Az AKP a másik két török nagyvárosban, Isztambulban és Izmirben is leszerepelt.

 

Utóbbi nem túl nagy meglepetés, hiszen a „gyaur” város mindig is a világias, nyugatos törökök fővárosának számított, de az isztambuli fiaskóra kevesen számítottak. Annak ellenére is, hogy a török gazdaság rendkívül sérülékeny állapota, a folyton növekvő infláció és a török líra értékének esése miatt szinte borítékolható volt előzetesen, hogy Erdoğanék nem fognak komoly sikereket elérni.

 

A Boszporusz partján fekvő metropoliszban a jelenlegi állás – 98,79 százalékos feldolgozottság, ami tegnap este 11 óta nem változott – szerint mindössze 4000 szavazattal vezet az AKP jelöltje, a korábban az azóta eltörölt miniszterelnöki posztot betöltő Binali Yildirim a CHP-s Ekrem İmamoğlu előtt. Az ellenzéki politikust ugyanakkor már sokan győztesnek hirdetik Törökországban, az isztambuli adatok titokzatos befagyasztása miatt.

 

A frusztrációt és a különböző összeesküvés elméleteket csak táplálja, hogy nem elég, hogy tegnap este óta nem frissültek érdemben az eredmények, de a török választási bizottság honlapja is elérhetetlen azóta.


Erdoğan ugyanakkor ennek ellenére sem szomorkodhat túlságosan. ​Az öt évvel ezelőtti választáshoz képest sikerült növelniük a kapott szavazatok arányát, ráadásul ezt tovább erősíti, hogy az akkorihoz képest most bő 10 százalékkal nőtt a részvétel. A szavazásra jogosult polgárok 83,3 százaléka adta le a voksát tegnap. Ez mintegy 48 millió embert jelent.

 

A szavazatoknak ugyanakkor közel 4 százaléka – összesen 1,8 millió voks – érvénytelen volt.

 

Bár a nagyvárosokban nem teljesített túl jól az AKP, de a belső, kevésbé fejlett régiókban sikerült megőrizniük támogatottságukat, keleten pedig még érdemi szinten növelni is tudták. A kurdok és a többi törökországi kisebbség érdekeit képviselő Népi Demokratikus Párttól (HDP) három tartományt is elhódítottak. A szavazatok 99,01 százalékos feldolgozottságánál 

 

az AKP-ra összesen 44,42, a CHP-re 30,07, az İyi Partira 7,46, a MHP-re 7,25, és a HDP-re 4,22 százalék szavazott.

 

A nagy pártokon kívül egyedül a török kommunistáknak és egy független jelöltnek sikerült megszerezniük egy-egy tartományt. A maradék 79 tartományból 40-ben az AKP, 20-ban a CHP, 11-ben az ultranacionalista MHP, 8-ban pedig a HDP győzedelmeskedett. A liberális, EU-párti, ugyanakkor nacionalista İyi Parti a CHP-vel együttműködésben indult, és szavazóit is arra kérte, hogy a közös jelölteket támogassák.

 

ÍGY ÁLL TÖRÖKORSZÁG POLITIKAI TÉRKÉPE, A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉNEK 99,01 SZÁZALÉKOS FELDOLGOZOTTSÁGA UTÁN. SÁRGA-AKP, PIROS-CHP, KÉK-MHP, LILA-HDP, SZÜRKÉVEL ÉSZAK-NYUGATON EGY FÜGGETLEN JELELÖLTET, KELETEN PEDIG A TÖRÖK KOMMUNISTA PÁRTOT JELÖLIK (FORRÁS: DAILY SABAH)

 

A mostani helyhatósági választás elég felfokozott hangulatban zajlott. Országszerte több incidensről is beszámoltak. A legdurvábbra a kelet-törökországi Malatyában került sor. Ott 

 

egy Erdoğan-ellenes iszlamista párt két tagját lelőttek, miután konfliktusba keveredtek az AKP támogatóival.

 

Török sajtóinformációk szerint a vita hátterében az állt, hogy a helyi választási bizottságból valaki felvetette, hogy nyílt szavazást kellene tartani, az az rögtön azonosíthatóvá válna, hogy ki melyik jelöltre adja le voksát. Az incidens kapcsán négy embert őrizetbe vettek, a török elnök megígérte az elkövetők felelősségre vonását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetet nem ildomos politikai célok érdekében felhasználni. Ezen kívül még két másik halálos esetről is beszámoltak a török hatóságok, de bővebb információt nem osztottak meg ezekkel kapcsolatban

 

A törökországi önkormányzati választásokat megelőző kampány legizgalmasabb eseményeiről az Azonnali is beszámolt korábban. Az elszálló élelmiszer árak miatt Erdoğan háborút hirdetett a kereskedők ellen, akiket nyerészkedéssel vádolt. A támadást olyan komolyan vették, hogy számos szupermarketlánc inkább levette a polcairól az érintett termékeket – jobbára zöldségeket és gyümölcsöket – csakhogy elkerüljék az elnök haragját.

 

Az árháború mellett a török államfő a vallásos muszlim bázisát is igyekezett felrázni a kampány során.

 

Az új-zélandi terrortámadás erre kitűnő alkalmat szolgáltatott. Erdoğan iszlamofóbiával támadta a Nyugatot, és több nagygyűlésén is bejátszották kivetítőkön a merénylő által készített videófelvételeket. Emellett az utolsó héten még azt is megígérte, hogy az isztambuli Hagia Sophiát, amely a bizánci építészet egyik legismertebb remekműve, újból mecsetté fogják alakítani. A Konstantinápoly 1453-as bevételéig templomként működő építményt az Oszmán birodalom bukása után minősítették mecsetből múzeummá. A török belpolitika vallásos szereplői között gyakori téma a múzeum mecsetté alakítása.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

Az Azonnali megkérdezte a leköszönő elnök Nagy Károlytól, mit szól az eredményhez, és nem csalódott-e miatta.

Minden rettegés ellenére elképesztően jó stadion lett Magyarország új nemzeti stadionja, úgyhogy most már tényleg itt lenne az ideje focizni is. Riport a Puskás-avatóról!

De vajon médiahekk az egész, vagy tényleg visszatér a Savoyai-ház Olaszországba?

Mindezt azután, hogy kedden sikerült megbuktatni az előző, EU-barát kormányt.

Most hétvégén ünnepli a protestmozgalom az egyéves születésnapját. A mostani hétvégére nagy tüntetésekkel készülnek, a társadalom többsége is mellettük áll.

Lesz-e egyáltalán idő egy győri előválasztásra, és van-e ehhez elég jelölt? A DK-n kívüli ellenzék civilekben gondolkozik.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás