+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. március 29. péntek, 15:08
Még a magyarok egy része is román pártokra fog szavazni egy friss felmérés szerint Kolozsváron.

Nagyon izgalmas eredménnyel zárult egy közvéleménykutatás Kolozsváron. Eszerint, ha most lennének a választások, a román Momentum, azaz a Mentsétek Meg Romániát (USR) párt, és a román Bajnai (Dacian Cioloș) technokrata exminiszterelnök pártjának (PLUS) választási szövetsége simán nyerné a várost, a biztos választók körében 40,4%-ot kapna, míg a városban az utóbbi évtizedekben nagyon erős Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,1, a mási országos nagypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig csupán 12,9 százalékot kapna. 

 

Egy kicsit torzíthat az eredményen, hogy a felmérés a PLUS megrendelésére készült. De mi lehet ebben riasztó például az RMDSZ számára? Hát például az, hogy az RMDSZ csak a szavazatok 10,8 százalékára számíthat a felmérés szerint, holott a legutóbbi mérések azt mutatják, hogy Kolozsváron 15 százalék a magyarok aránya. Tekintve, hogy  a legutóbbi népességszámlálás nyolc évvel ezelőtt volt, és azóta az etnikai arány a magyarok számára minden bizonnyal valamennyit romlott, a számok még mindig azt mutatják, hogy jelentős azoknak a magyaroknak a mennyisége, akik nem kívánnak etnikai alapon szavazni.

 

Az is jól mutatja azt, hogy létezik átszavazás, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon az RMDSZ 14,5 százalékot kapott. A felmérés szerint az USR-PLUS kolozsvári szavazóinak 10,5 százaléka magyar, ami nagyon nagy szám.

 

A másik nagy érdekesség, hogy a városnak nagyon népszerű polgármestere van, aki a PNL színeiben politizál. Emil Boc népszerűsége azóta töretlen, mióta  2004-ben először megnyerte a az önkormányzati választásokat (akkor még két forduló volt, és az első fordulóban harmadik helyet szerzett addigi szélsőjobbos, magyarellenes polgármester Boc támogatására buzdított, így sikerült megverni a szociáldemokata Ioan Rust).

 

Boc azóta volt román miniszterelnök is (erről főleg a pénzügyi válság miatt kellett lemondania), de négyévente újraválasztják a város élére, általában magabiztos győzelemmel. Ha fennmaradna a mostani közvéleménykutatásban taglalt helyzet, akkor nagy a valószínűsége, hogy 2020-ban USR-PLUS többség lesz a városi tanácsban, és Boc marad a polgármester. Hacsak addig nem történik valami.

 

Mindenesetre a felmérés azt is mutatja, hogy az USR párt kolozsvári politikusai is nagyon népszerűek, mind Emanuel Ungureanu parlamenti képviselő, mind Mihai Goțiu szenátor a lista élén szerepelnek, ami a helyi politikusok elfogadottságát illeti. Az USR amúgy legutóbb két Kolozs megyei parlamenti képviselőt juttatott a parlamentbe, de Adrian Dohotaru civil aktivista csalódott a pártban, kilépett, és jelenleg független parlamenti képviselőként dolgozik.

 

A felmérésekből kiderül, hogy a pártszövetséget zömében a diplomás fiatalok támogatják, akik jól szituáltak, aggódnak a helyi ügyek miatt, és különösen aggasztja őket a korrupció.

 

Amikor az Azonnali legutóbb decemberben Kolozsváron járt, akkor is tüntettek a korrupció ellen, még az ország nemzeti ünnepén is, íme:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás