+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. március 29. péntek, 13:25
A legfrissebb mandátumbecslések szerint a hagyományos európai pártcsaládok erősödőben vannak, de még mindig bukni látszik a közös jobbközép-balközép abszolút többség.

Könnyen lehet, hogy az LMP egyetlen képviselőt sem delegálhat a május végi európai parlamenti választásokat követően felálló új testületbe, legalábbis ez áll az Európai Parlament közvélemény-kutatásokkal foglalkozó egysége és a Kantar Public együttműködésében megvalósuló, ma nyilvánosságra hozott, összeurópai mandátumbecslésének hazánkra vonatkozó fejezete alapján.

 

Az Európai Parlament a tagállamok közvélemény-kutatóinak méréseit veszik alapul a mandátumbecsléshez, de mindig más kutatókat. A legfrissebbet Magyarországra vonatkozóan a Publicus mérései alapján készítették.

 

Az előrejelzés szerint

 

Magyarországról a Fidesz 13, a Jobbik és az MSZP-PM 3-3, míg a DK és a Momentum 1-1 EP-képviselői mandátumot szerezhet meg.

 

Az európai trendeket tekintve a múlt hónaphoz képest változás érzékelhető, ugyanis a hagyományosan két legnagyobb európai pártcsalád, a Fideszt a felfüggesztés ellenére is a soraiban tudó jobbközép Európai Néppárt (EPP), és az MSZP-nek és a DK-nak is otthont adó balközép S&D egyaránt megerősödött. A februári előrejelzéshez képest most mindkét párt fejenként hét plusz mandátummal számolhatnak, azaz összesen 330 képviselőjük (188 EPP, 142 S&D) lehet a frakcióiknak a britek várható kilépése miatt 751-ről 705 fősre csökkenő Európai Parlamentben.

 

Az évtizedeken át őrzött abszolút többségüknek tehát még így is búcsút mondhatnak.

 

A Momentum révén magyarországi mandátumra is esélyes liberális ALDE 72, míg a nyugat-európai szélsőjobboldali pártokat, így a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülést, a Matteo Salvini vezette olasz Legát, az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) sorai közt tudó Nemzet és Szabadság Európája (ENF) előzetesen 61 mandátummal számolhat.

 

A MANDÁTUMOK VÁRHATÓ MEGOSZLÁSA AZ ÚJONNAN FELÁLLÓ EP-BEN

 

A britek távolmaradásával a toryknak is otthont adó Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) meggyengülnek, de így is 53 képviselőjük lehet az új parlamentben. Őket a Zöldek/EFA és a baloldali GUE/NGL követik. Előbbi 51, míg utóbbi 49 mandátumra számíthat. A most létező frakciók közül a legkevesebb képviselőt, szám szerint harmincat a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) delegálhatja az EP-be, de ebből 18 ahhoz az Öt Csillag Mozgalomhoz tartozik, akik saját frakciót akarnak alakítani a következő parlamentben.

 

A mandátumbecslés szerint a jelenlegi 22-vel szemben a jövőben 52 olyan képviselő is bejuthat majd az újonnan felálló Európai Parlamentbe, aki vagy független, vagy az őt delegáló párt korábban semelyik nagy frakciónak sem volt a tagja: ide tartozik a Jobbik, de ide sorolják a francia elnök pártját, a La République En Marche!-ot is, ők önmagukban 22 képviselőt szállíthatnak majd. Az ő esetleges meggyőzésük, illetve Macron tervezett frakciója nagyban befolyásolhatja majd az erőviszonyokat az európai törvényhozásban.

 

Kérdés az is, hogy össze fognak-e fogni, és ha igen, milyen mértékben a három kisebb-nagyobb mértékben EU-kritikus frakciók pártjai, ahogy azt az osztrák FPÖ EP-képviselője bejelentette; ahogy az is kérdés, hogy hova fog ülni Orbán Viktor egy ilyen helyzetben, aki a néppárti felfüggesztés után nyitva hagyta ezt a kérdést.

 

FRISSÍTÉS (17:30): A politikarajongók hamar észrevették, hogy az EP-mandátumbecslés magyar része egy az egyben a Publicus csütörtökön közzétett kutatását tükrözi. Utánanéztünk, és kiderült: egyes tagállamoknál csak egyetlen intézetet vesznek figyelembe az összesítéshez, míg máshol többet is, ránézésre teljesen véletlenszerű módon. Hogyan lehet így mandátumokat becsülni, és mennyire megbízható ez? Utánajártunk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A listára kerüléshez nem csak az kellett, hogy jó hely legyen az úticél, hanem az is, hogy ne kelljen túl sok pénzt költeni rá.

Bár az új stadionok kihasználtsága sokszor tragikus, nagyon úgy tűnik, tényleg nem tettek rosszat az érdeklődésnek.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás