Talán kevesen tudják itthon, de Lengyelország a fantasztikus irodalom terén is legalábbis középhatalom. Mit olvassunk a lengyel sci-fi és fantasy világából? Könyves Kálmán segít.
Ahogy arról az EU2058 novellapályázatunk kapcsán már esett szó: a Brit-szigeteket leszámítva Európa mintha jelen sem lenne a kortárs fantasztikus irodalomban. Miközben az afrikai és a távol-keleti szerzők egyre inkább ismertek, az európai kontinensről alig-alig találni olyan írót, akit akár a sci-fi, akár a fantasy nemzetközi (dominánsan angolszász) kánonjában jegyeznének.
Hatványozottan igaz ez Közép- és Kelet-Európára, ahonnan egy-két egykori szovjet vagy mostani orosz szerzőn kívül alig találhatunk világszerte ismert neveket.
Egyszer megpróbáltam utánajárni ennek, amikor készítettem egy sorozatot a környező országok fantasztikus rajongótáboráról és a 2016-os év legjobb könyveiről ezekben az országokban. Akkor a helyi kontektjaim írása alapján kiderült: a magyarnál a lélekszámot tekintve négyszer nagyobb lengyel piacon húsz fantasztikummal így vagy úgy foglalkozó kiadó, illetve két rendszeresen megjelenő fantasztikus folyóirat működik, a Nowa Fantastyka és a Science Fiction.
Mindemellett minden nagyobb városban van legalább egy nagyobb éves fantasztikus találkozó. A legnagyobb találkozó a Pyrkon Poznańban: 2016-ban rekordot döntve negyvenezren vettek részt a rendezvényen, illetve a lengyel városok között évről-évre vándorló Polcon, ahol a Janusz A. Zajdel-díjat is átadják.
Ennek megfelelően írókból is jól el vannak látva a lengyelek, bár ebből viszonylag keveset láthat úgy az angolszász, mind a magyar publikum. Ezért most, miután a lengyel-magyar barátság napján egyszer már ajánlottunk lengyel kortárs írókat, felsorolunk pár lengyel kortárs és klasszikus fantasztikus írót, akiket magyarul is olvashatunk.
Stanisław Lem
Kezdjük is a lengyel fantasztikum első nagyágyújával, az 1921-ben született és 2006-ban elhunyt Stanisław Lemmel, akiről nyugodtan kimondhatjuk, hogy a science fiction legnagyobbjai között számon tartott brit és amerikai írók méltó versenytársa. Lem első regénye 1951-ben jelent meg, és pályája meredeken ívelt felfelé,
mondjuk elég rossz fordításban, mégpedig a francia kiadás alapján – csak 2011-ben jelent meg egy direkt fordítás lengyelből. Az idegen bolygóra érkező kutatók furcsa élményeit bemutató Solaris az a műve is, amit a legtöbben ismernek, és ebben a regényben Lem alapvető témáit is láthatjuk, például az idegenekkel való kommunikáció lehetetlenségét.
Műveit harminchat nyelvre fordították le, több tízmillió példányban jelentek meg szerte a világon. Az Úr hangja című regénye nyomán tavaly készített filmet Pálfi György. A Solaris egyébként legutóbb 2016-ban jelent meg magyarul az Európánál.
Jacek Dukaj
A kilencvenes és kétezres évek egyik legfontosabb lengyel szerzője, Jacek Dukaj az angolszász piacra kevésbé sikeresen tört be, a magyarra viszont annál inkább: ez azt jelenti, hogy
A hat Zajdel-díjat mellé még az Európai Unió Irodalmi Díját elnyerő Dukajnak három könyve is megjelent magyarul a Typotex gondozásában: az Extensa, a Zuzanna és a világmindenség és a Más dalok. Az Extensa az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxonról szól, mely szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is: akad egy faj, aki ezt kihasználva tud uralkodni az univerzumon.
A Más dalok még ennél is vadabb: ezerkétszáz évvel vagyunk Róma bukása után, a világ legfényesebb városa Alexandria, és a Holdon már virágzó kolónia létesült – ennél többet nekem már nem is kell olvasnom a fülszövegből, hogy érdekelni kezdjen ez az alternatív világ.
Andrzej Sapkowski
A lengyel fantasztikum másik nagyágyúja a híres Witcher-játékok alapjául szolgáló, a lengyel folklórból táplálkozó Vaják-univerzum könyveinek szerzője, Andrzej Sapkowski, aki otthon a kilencvenes években alapozta meg a sikereit. Sapkowski művei a lengyel CD Projekt Red játékai révén lettek világszerte ismertek, bár magából a játékból Sapkowski közvetlenül nem profitált, mivel elég olcsón adta el az adaptációs jogokat egykoron, és emiatt bánkódott is kicsit mostanában.
hamarosan pedig a Netflix mutat be nagyívű sorozatot Ríviai Geralt kalandjairól Henry Cavillel a főszerepben. A Vaják-könyvek hazai kiadója a PlayON!, és már az összes mű megjelent magyarul.
Könyves Kálmán többi ajánlóját itt tudod elolvasni.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.