+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. március 23. szombat, 19:14
Talán kevesen tudják itthon, de Lengyelország a fantasztikus irodalom terén is legalábbis középhatalom. Mit olvassunk a lengyel sci-fi és fantasy világából? Könyves Kálmán segít.

Ahogy arról az EU2058 novellapályázatunk kapcsán már esett szó: a Brit-szigeteket leszámítva Európa mintha jelen sem lenne a kortárs fantasztikus irodalomban. Miközben az afrikai és a távol-keleti szerzők egyre inkább ismertek, az európai kontinensről alig-alig találni olyan írót, akit akár a sci-fi, akár a fantasy nemzetközi (dominánsan angolszász) kánonjában jegyeznének.

 

Hatványozottan igaz ez Közép- és Kelet-Európára, ahonnan egy-két egykori szovjet vagy mostani orosz szerzőn kívül alig találhatunk világszerte ismert neveket.

 

Az üdítő kivétel Lengyelország, ami nem csak két világszerte ismert szerzőt adott a fantasztikus irodalomnak, de jelentős rajongótábort is fel tud mutatni a területen.

 

Egyszer megpróbáltam utánajárni ennek, amikor készítettem egy sorozatot a környező országok fantasztikus rajongótáboráról és a 2016-os év legjobb könyveiről ezekben az országokban. Akkor a helyi kontektjaim írása alapján kiderült: a magyarnál a lélekszámot tekintve négyszer nagyobb lengyel piacon húsz fantasztikummal így vagy úgy foglalkozó kiadó, illetve két rendszeresen megjelenő fantasztikus folyóirat működik, a Nowa Fantastyka és a Science Fiction.

 

Mindemellett minden nagyobb városban van legalább egy nagyobb éves fantasztikus találkozó. A legnagyobb találkozó a Pyrkon Poznańban: 2016-ban rekordot döntve negyvenezren vettek részt a rendezvényen, illetve a lengyel városok között évről-évre vándorló Polcon, ahol a Janusz A. Zajdel-díjat is átadják.

 

Ennek megfelelően írókból is jól el vannak látva a lengyelek, bár ebből viszonylag keveset láthat úgy az angolszász, mind a magyar publikum. Ezért most, miután a lengyel-magyar barátság napján egyszer már ajánlottunk lengyel kortárs írókat, felsorolunk pár lengyel kortárs és klasszikus fantasztikus írót, akiket magyarul is olvashatunk.

 

Stanisław Lem

 

Kezdjük is a lengyel fantasztikum első nagyágyújával, az 1921-ben született és 2006-ban elhunyt Stanisław Lemmel, akiről nyugodtan kimondhatjuk, hogy a science fiction legnagyobbjai között számon tartott brit és amerikai írók méltó versenytársa. Lem első regénye 1951-ben jelent meg, és pályája meredeken ívelt felfelé,

 

végül be tudott töni az amerikai piacra is, ahol Solaris című, filmre többször is adaptált regénye jelent meg először,

 

mondjuk elég rossz fordításban, mégpedig a francia kiadás alapján – csak 2011-ben jelent meg egy direkt fordítás lengyelből. Az idegen bolygóra érkező kutatók furcsa élményeit bemutató Solaris az a műve is, amit a legtöbben ismernek, és ebben a regényben Lem alapvető témáit is láthatjuk, például az idegenekkel való kommunikáció lehetetlenségét.

 

Műveit harminchat nyelvre fordították le, több tízmillió példányban jelentek meg szerte a világon. Az Úr hangja című regénye nyomán tavaly készített filmet Pálfi György. A Solaris egyébként legutóbb 2016-ban jelent meg magyarul az Európánál.

 

Jacek Dukaj

 

A kilencvenes és kétezres évek egyik legfontosabb lengyel szerzője, Jacek Dukaj az angolszász piacra kevésbé sikeresen tört be, a magyarra viszont annál inkább: ez azt jelenti, hogy

 

a magyar olvasók olyan privilegizált helyzetben vannak, hogy jobban ismerhetnek egy remek sci-fi szerzőt, mint amerikai társaik.

 

A hat Zajdel-díjat mellé még az Európai Unió Irodalmi Díját elnyerő Dukajnak három könyve is megjelent magyarul a Typotex gondozásában: az Extensa, a Zuzanna és a világmindenség és a Más dalok. Az Extensa az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxonról szól, mely szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is: akad egy faj, aki ezt kihasználva tud uralkodni az univerzumon.

 

A Más dalok még ennél is vadabb: ezerkétszáz ​évvel vagyunk Róma bukása után, a világ legfényesebb városa Alexandria, és a Holdon már virágzó kolónia létesült – ennél többet nekem már nem is kell olvasnom a fülszövegből, hogy érdekelni kezdjen ez az alternatív világ.

 

Andrzej Sapkowski

 

A lengyel fantasztikum másik nagyágyúja a híres Witcher-játékok alapjául szolgáló, a lengyel folklórból táplálkozó Vaják-univerzum könyveinek szerzője, Andrzej Sapkowski, aki otthon a kilencvenes években alapozta meg a sikereit. Sapkowski művei a lengyel CD Projekt Red játékai révén lettek világszerte ismertek, bár magából a játékból Sapkowski közvetlenül nem profitált, mivel elég olcsón adta el az adaptációs jogokat egykoron, és emiatt bánkódott is kicsit mostanában.

 

A világhír azonban még így is elég jól jön a szerzőnek: könyveit eddig húsz nyelvre fordították le,

 

hamarosan pedig a Netflix mutat be nagyívű sorozatot Ríviai Geralt kalandjairól Henry Cavillel a főszerepben. A Vaják-könyvek hazai kiadója a PlayON!, és már az összes mű megjelent magyarul.

 

Könyves Kálmán többi ajánlóját itt tudod elolvasni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Megtolta kicsit a fideszes jelölt kampányát a kormánypárti média Győrben, ingyen szórták a lapot az összes postaládába.

A cseh elnök egy év alatt harmadszor gondolta meg magát abban az ügyben, hogy kisegítené-e Andrej Babišt az ellene folyó nyomozás kapcsán.

Igazi reneszánsz ember a Fidesz polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András, de éppen a városi ügyekre maradt kevés ideje az elmúlt években.

Azóta megy a vita arról, hogy az olasz művész alkotása – azaz egy banán falraragasztása – művészetnek minősül-e.

Az angol Crystal Palace egészen egyedülálló módon próbálja segíteni a környék nehezebb sorsú lakosait, akik a szállás mellett reggelit is kapnak.

Tényleg Dézsi Csaba András kardiológus, önkormányzati képviselő lesz a Fidesz jelöltje.

A németek és a franciák nem támogatják különösebben a többi NATO-tagállam megvédését egy orosz támadás esetén, a britek és az USA viszont sokkal tettrekészebb egy új felmérés szerint.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Nem is akárhol: a híres Pezsgőházban! December 7-én fél Közép-Európa ott lesz Baranya fővárosában!

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás