+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bakó Bea
2019. március 19. kedd, 16:00
Hiába tett kifogást a Párbeszéd a kormány Sorost és Junckert ábrázoló plakátjai miatt, az NVB után a Kúria is megerősítette: az NVB-nek nincs jogköre dönteni az ügyben, mert még nem kezdődött el a hivatalos kampányidőszak. Úgy tűnik tehát, hogy az EP-választás előtti ötvenedik napot megelőző kampányolás jogilag légüres térben folyik.

Hiába sérelmezte a Párbeszéd a kormánynak az adófizetők pénzén indított, Soros-Juncker plakátokról elhíresült, „tájékoztatónak” nevezett kampányát, kérelmüket visszadobta a Kúria – derül ki a a Kúria honlapján közzétett határozatból.

 

Az ellenzéki párt többek közt azt nehezményezte, hogy a kampány „jogellenesen befolyásolja a választói akaratot és jogszerűtlenül előnyhöz juttatja a választási eljárásban résztvevő egyes jelölő szervezeteket”. Ezt többek közt Szijjártó Péter külügyminiszter februári, a BBC Hard Talk című műsorában tett kijelentésével kívánták alátámasztani,

 

mely szerint a plakátokat azért helyezték ki, mert Magyarországon kampány van.

 

 

Most akkor kampány van, vagy nincs?

 

A Párbeszéd álláspontja szerint viszont a törvényes kampányidőszak 2019. április 6-án veszi kezdetét. Kiemelték, hogy „ez jogilag jelentős tény”, mivel

 

a külügyminiszter a kormány által indított „tájékoztató kampányt” egyértelműen a választópolgárok akaratának befolyásolására szolgáló eszközként nevezi meg.

 

A párt arra is hivatkozott: a kampány kiemelt szerepet tölt be abban, hogy a jelöltek és jelölőszervezetek szabadon és egyenlő esélyek között juttathassák el üzeneteiket a választópolgárokhoz. Ám szerintük ez a követelmény nem érvényesülhet maradéktalanul, ha a kampány kezdetét megelőzően, olyan körülmények állnak elő, melyek alkalmasak a politikai verseny torzítására. Hangsúlyozták: különösen igaz ez akkor, ha a politikai versenyt állami erőforrások felhasználásával a kormány tevékenysége torzítja.

 

Kampányidőszak előtt is lehet kampányolni, csak épp panaszkodni nem

 

Egy dolgot ugyanúgy látott az NVB is, mint a kifogást beterjesztő Párbeszéd: most még nincs kampányidőszak, az majd az EP-választás előtti ötvenedik napon kezdődik. Az NVB anélkül utasította vissza a kifogást, hogy azt érdemben megvizsgálta volt: tehát 

 

az NVB nem mondta azt, hogy rendben vannak a kormány plakátjai, hanem egyszerűen nem volt hajlandó dönteni a beadvány ügyében, mégpedig azért, mert értelmezése szerint nincs az ügyben hatásköre.

 

Kampányügyekben ugyanis a választási eljárási törvény (Ve.) értelmében csak kampányidőszakban dönthet az NVB, ami a választás előtt ötven nappal kezdődik. Mivel az EP-választás május 26-án lesz, így a hivatalos kampányidőszak még bőven nem kezdődött el.

 

A Kúria úgy találta, hogy az NVB helyesen jutott azon következtetésre, hogy „a kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges”, az NVB-nek viszont csak a „Ve. szerinti kampánytevékenységgel” kapcsolatos panaszok elbírálására van jogköre. Mindebből az következik, hogy

 

a Kúria elismeri a nyilvánvaló tényt: kampányolni gyakorlatilag lehet hivatalos kampányidőszakon kívül is. Sőt, az ilyen kampány jogilag mintha légüres térben folyna, hiszen az NVB-nek nincs hatásköre arra, hogy ennek jogszerűségét megítélje.

 

Hogy akkor mégis kinek van, és mely hatósághoz vagy bírósághoz milyen eljárás keretében lehetne ilyen esetben fordulni, azt már nem részletezi a kúriai indokolás.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.

Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás