+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. március 19. kedd, 19:49
Miután Matteo Salvini is kikelt az opera működtetésébe való szaúdi beavatkozás terve ellen, a La Scala igazgatótanácsa inkább visszautalja a szaúdi milliókat.

A milánói La Scala operaház visszalépett egy korábbian Szaúd-Arábiával kötött, 15 millió euró (4,7 milliárd forint) értékű üzlettől, írja a Telegraph brit lap. Ennek keretében az Arab-félszigeten található ország a pénzösszeget öt éven belül fokozatosan átutalja a neves operaház részére,

 

amely ezért cserébe beveszi a szaúdi kulturális minisztert a La Scala igazgatótanácsába.

 

Svájccal mondjuk jöhetne a pénz

 

Az opera jelenlegi menedzsmentje hétfőn döntött az összeg visszautasításáról, egyúttal az eddig átutalt 3,1 millió eurót már vissza is utalták a királyság részére. Giuseppe Sala baloldali milánói polgármester úgy fogalmazott, „egységesen” a pénz visszautalása mellett döntöttek. Egyúttal hozzátette: bár most lefújták az egész üzletet, meglátják, látnak-e más esélyt a további együttműködésre.

 

A döntésben közrejátszott az is, hogy a szaúdi pénz elfogadásának számos kritikusa akadt: szerintük az ország egyik legfontosabb kulturális helyszínének ugyanis

 

nem szabadna egy elnyomó, emberi jogokat figyelmen kívül hagyó rezsimtől pénzt elfogadnia, mint Szaúd-Arábia.

 

A hangulatot fokozta Dzsamál Hasogdzsi – több feltételezés szerint is a rijádi monarchiát bíráló írásai miatt – meggyilkolt szaúdi újságíró ügye is.

 

Az eredeti döntést kritizálók között volt Matteo Salvini is: az olasz belügyminiszter szerint az operaháznak „szabadnak és függetlennek kell maradnia”, azt nem szabad a szaúdiakhoz kötni. Más országok közeledését azonban már a belügyminiszter is szívesebben fogadná:

 

„ha mondjuk a svájciak akarnának a La Scalába befektetni, azzal nem lenne problémánk” 

 

– fogalmazott.

 

Rossini, Toscanini, Verdi, Salvini?

 

A szintén a Liga színeiben politizáló Attilio Fontana lombardiai kormányzó annyira kiakadt a döntésre, hogy egyenesen az operaház művészeti igazgatójának, Alexander Pereirának távozását követelte. A milánói polgármester azonban leszögezte: a szaúdi üzletet nyélbe ütő Pereira maradhat a posztján.

 

Pereira a 2014-2015-ös színházi idényben történő érkezése óta több millió eurónyi pénzt kalapolt össze az operának privát befektetőktől,

 

szerinte ugyanis csakis ezzel tartható fenn a La Scala előadásainak magas minősége.

 

Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia is üdvözölte a pénz visszautasítását, a korábbi Berlusconi-kormány oktatási minisztere szerint pedig a La Scalát kulturális öröksége miatt kell ismertté tenni, ez pedig nem mehet a finanszírozási problémák rovására.

 

A világhírű La Scala operaházat még Mária Terézia, a Habsburg Birodalom császárnőjének uralkodása alatt nyitották meg 1778-ban. Fennállása óta az olasz opera több hírességét is vendégül láthatta, többek között Gioachino Rossinit, Arturo Toscaninit, vagy éppen Giuseppe Verdit.

 

BORÍTÓKÉP: Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás