Behozhatja-e az EU-biztos a szlovák Momentum jelöltjét a második körben?

Szerző: Petróczi Rafael
2019.03.19. 11:40

Lehetetlennek tűnik, hogy a Smer támogatta Maroš Šefčovič legyőzze a szlovák elnökválasztás második fordulójában a Progresszív Szlovákia jelöltjét, Zuzana Čaputovát. De hogyan volt képes a jogásznő kilométereket verni mindenkire, amikor decemberben még alig ismerte valaki a nevét? Szüksége van-e bármelyik jelöltnek a 3,1 százalékkal leszerepelt Bugár Béla támogatására? Felvidéki politológusok, Tokár Géza és Jarábik Balázs elemzik az Azonnalinak a szlovák helyzetet.

Behozhatja-e az EU-biztos a szlovák Momentum jelöltjét a második körben?

Meggyőző fölénnyel nyerte a szlovák elnökválasztás első fordulóját a Momentum testvérpártja, a Progresszív Szlovákia jelöltje, Zuzana Čaputová. A jogász – aki Szlovákia első női elnöke lehet, amennyiben megnyeri a március 30-án tartandó második fordulót – az első fordulóban 40,6 százalékot szerzett. Ezzel szemben a második fordulóba bejutó ellenfele, a kormányon lévő szocdem Smer támogatta Maroš Šefčovič mindössze 18,7 százalékkal végzett a második helyen.

Šefčovičnak így fel van adva a lecke, ha be akarja hozni a 21,9 százalékpontos lemaradását.

Ehhez hasonló bravúrt sikerült elérnie 2004-ben Ivan Gašparovičnak: ő akkor 15 százalékpontos hátrányból tudta megverni a második fordulóban Vladimír Mečiart. Šefčovič azonban aligha lesz az új Gašparovič, legalábbis két szlovákiai magyar elemző szerint.

Tokár Géza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint Šefčovič helyzete azért is nehéz, mert nem látni, honnan szerezhetne szavazókat. A szélsőjobboldali Štefan Harabin és Marian Kotleba szavazóiról tartják úgy, hogy potenciálisan Šefčovičra voksolhatnának a második fordulóban, de ez nem feltétlenül lesz így – figyelmeztetett a szakértő.

„Ők rendszerellenes, frusztrált szavazók, így számukra az uniós környezetből jövő diplomata közel sem biztos, hogy elfogadható jelölt lenne” – mondta kérdésünkre Tokár. Ebből kifolyólag szinte elképzelhetetlen, hogy akár Harabin, akár Kotleba nyíltan felszólítaná választóit az EU-biztos támogatására.

Ezt erősítette meg Jarábik Balázs elemző, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány kutatója is, aki szerint

Šefčovič eddig a liberális eurokrata szerepében tetszelgett. Most viszont éppen a tradicionális, nemzeti választók tömegeit kéne megszólítania két hét alatt.

Ezt a fordulatot hitelesen eladni ennyi idő alatt lehetetlen.

A DIPLOMATA EGY ÓRIÁSPLAKÁTJA POZSONYBAN. FOTÓ: BAKÓ BEA

Főleg úgy, hogy Čaputová nagyon jól ráérzett arra az érzelmi hullámhosszra és szimbolikus politizálásra, ami Ján Kuciak újságíró több, mint egy éve történt meggyilkolása kapcsán uralkodott el a szlovák társadalomban.

„Čaputová kampánya ebből a szempontból telitalálat volt, és nem tudom, minek kéne történnie ahhoz, hogy Šefčovič mobilizálni tudjon félmillió választót” – mondta Jarábik.

Mi Čaputová titka?

Az előbb említett, a körülményeket jól felismerő és kihasználó kampányon túl további okok is állnak a jogásznő kirívó sikere mögött. Mint Tokár elmondta: a Kuciak-gyilkosság óta mindenki a korrupcióellenes lovat akarja meglovagolni, fellépve a hatalom, és kiváltképp Robert Fico arroganciájával szemben.

Čaputová pedig még egy nem kipróbált szereplő, nem volt eddig a politikai elit része, így elhitték neki az emberek a tisztakezűséget, amire kampányában a jogásznő erősen épített.

A másik oldalról a háta mögött a Smerrel kampányoló Šefčovičnak kifejezetten nem jött jól, hogy a Kuciak-gyilkosság évfordulója pont a választások előttre esett.

Abban, hogy Čaputová pár hónap alatt a semmiből ennyire népszerű lett, nagy szerepet játszott a királycsináló szerepét felvevő média is, hívta fel rá a figyelmet Jarábik, aki szerint a média szinte természetszerűleg fordult a kormánykoalíció ellen a Kuciak-gyilkosság ügyében. Hiszen egy kollegát öltek meg azért, mert a kormány szennyesét ki akarta teregetni.

A média pedig Čaputovában találta meg azt a személyt, aki egyrészt kielégítheti az urbánus és elitrétegeknek azon vágyát, hogy Szlovákia nemzetközi ázsiója a történtek után újra emelkedjen, másrészt ő az, aki a média szemében továbbviheti azt a nyugatos, európai, liberális politikai vonalat, amit Andrej Kiska is képviselt.

„A média elhitte Čaputovának ezt a sztorit, és ebből kifolyólag nem világította úgy át, mint a többi jelöltet.

Tudunk a szemétlerakós ügyéről, de ezen kívül alapvető dolgokkal nem vagyunk tisztában róla és a kompetenciáiról. Például arról, hogy Čaputová tud-e egyáltalán angolul.”

Jarábik szerint Čaputová sikeréhez mellékesen – közel sem olyan mértékben, mint a jelölt szimbolikus és érzelmileg okos kampánya – hozzájárultak a közvélemény-kutatási eredmények is, amik a választás előtti hetekben Čaputová népszerűségének drasztikus emelkedését jelezték. Ezzel a közvélemény-kutatások is ráerősítettek arra képre, hogy a Smer jelöltjével szemben csak Čaputová az egyetlen alternatíva.

Ugyanakkor úgy is lehet nézni, hogy a közvélemény-kutatások nem alakították, hanem inkább jól mérték meg az uralkodó közhangulatot. Az, hogy a kutatások és a valós eredmény egymást igazolják, növelheti a közvélemény-kutatók presztízsét, ami Szlovákiában kiváltképp fontos momentum, hívta fel rá a figyelmet Tokár Géza.

Ugyanis a szlovák törvények rendelkeznek egy úgynevezett közvélemény-kutatási moratóriumról, aminek értelmében a választást megelőző két hétben nem lehet már közvélemény-kutatási eredményeket publikálni. Pont azért, hogy a választókat ne lehessen ilyenformán manipulálni.

Tokár szerint azonban ebből a szabályozásból korábban is komoly problémák adódtak: nem egyszer fordult elő, hogy a választási eredmények teljesen mást mutattak, mint a két héttel korábbi közvélemény-kutatási adatok. Ennek oka az elemző szerint az, hogy

a szlovák választók nagyon hektikusak tudnak lenni: sok a bizonytalan szavazó, akiknek a kegyeiért rengeteg párt és jelölt verseng, így pedig pár nap alatt is radikális változások állhatnak be a politikai preferenciák tekintetében.

Čaputová mindezeken túl higgadt, pragmatikus és a konfliktusokat nem élező, hanem elfedő politikai imidzsének is köszönheti a sikerét. Ahol teheti, elmondja, hogy nem akar a versengés során senkit sem bántani, és tisztességes kampány keretében szeretne részt venni a második fordulóban is.

Milyen lesz a kampány a második forduló előtt?

Az Azonnali kérdésére, hogy a kampány hangneme változhat-e a későbbiekben, Tokár Géza azt felelte: Čaputová részéről – a nyerő stratégián ne változtass-elv alapján – semmiképpen sem. Sefčovič személye már annál érdekesebb: az első fordulót megelőzően ő is az illedelmes jelölt szerepét vette fel, aki a konfliktusokat feloldja, nem pedig teremti. Viszont láthatólag addig, amíg riválisának bejött ez a mentalitás, addig a Smer jelöltjének nem. Tokár azonban nem számít arra, hogy Sefčovič az elkövetkező két hétben radikálisan változtatni fog kampánya hangnemén.

„Sefčovič valószínűleg továbbra is a nyugodtságán keresztül próbál majd erőt sugározni, de a mögötte álló propagandagépezet és a támogatói (például maga a Smer) durván bele fognak szállni Čaputovába.

Emiatt a kampányhangulat fokozódása várható” – fejtette ki várakozásait az elemző.

Tokárhoz hasonlóan Jarábik Balázs sem gondolja úgy, hogy az EU-biztos kommunikációjában radikális változás állna be. Szerinte sokkal inkább az látható, hogy Sefčovič próbálja felmelegíteni azokat a témákat, mint például a homoszexuálisok örökbefogadási joga vagy a migráció, amikkel meg tudja különböztetni magát riválisától. De ez önmagában még nem támadás, akkor sem, ha a Čaputová mellett álló média ezt így érzékeli.

„Ebből is látszik, hogy Ficóék – Orbánnal ellentétben – nem csináltak sosem maguknak médiát”

– tette hozzá a szakértő.

Bugár Béla két malom között őrlődik

Érdekes kérdés, hogy vajon a választáson leszerepelt, mindössze 3,1 százalékot elérő Bugár Béla be fog-e sorolni Čaputová mögé. A választást követően a Híd elnöke bejelentette, hogy mivel a hidas szavazók nagy számban a jogásznőre szavaztak át, ezért tárgyalásokat kezdeményez a Progresszív Szlovákia jelöltjével annak támogatásáról. Ugyanakkor

jogos elvárás lehet a Smer részéről, hogy a kormánykoalíció tagjaként Bugárék Šefčovičot támogassák, de legalábbis ne álljanak ki Čaputová mellett.

„Bugár Béla speciális eset: ő híres arról, hogy kibeszél a szövetségeiből, és képes hirtelen változtatni az álláspontján” – hívta fel rá a figyelmet Tokár Géza, aki szerint a Híd elnöke valószínűleg maga sem tudatosította, hogy a választások után pontosan mit és hogyan nyilatkozik. Az elemző szerint ebben a pillanatban ugyan nem látszik, hogyan fog Bugár megállapodni, de olyan szempontból mindegy is, hogy a szavazói tőle függetlenül úgyis Čaputovát fogják támogatni a második körben.

„Amennyire szüksége van Bugárnak Čaputovára, annyira nincs szüksége Čaputovának Bugárra

– ezt már Jarábik Balázs mondta az Azonnalinak. Szerinte Bugár Béla pozicionálása mögött az a szándék húzódik, hogy a pártelnök megmutassa, gyenge eredménye ellenére ő egy fontos politikus, akivel – a hidas szavazók támogatásának fejében – megéri leülni tárgyalni. Ez azonban csak színház, hiszen Jarábik szerint – Tokár Géza véleményéhez hasonlóan – Čaputová amúgy is számíthat Bugár szavazóinak többségére. Így Bugárnak felesleges konfliktust vállalnia a kormánykoalíción belül azzal, hogy beáll Čaputová mögé.

BUGÁR BÉLA KOMÁROMI LAKOSSÁGI FÓRUMÁN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN 

Bugár Béla rendkívül gyenge eredménye mögött egyébként mindkét elemző két fő okot azonosított: a Smerrel való koalíciós partnerséget, ami miatt sokan még ma is árulónak tartják Bugárékat, illetve a rossz kampányt, ami szétfolyt, nem volt benne koherencia, kreativitás, meggyőző erő, és alapvetően semmit sem tudott mondani a szavazóknak.

Lehet előrehozott parlamenti választás Szlovákiában?

Abban is egyetértettek a szakértők, hogy Čaputová várható elnökké választása a Smer és személyesen Robert Fico újabb vereségeként értékelhető. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy Šefčovič nagyarányú, második körös bukásának hatására – megelőzendő a további gyengülést – a Smer az amúgy 2020-ban esedékes parlamenti választást korábban akarná megtartani.

Mint arra Tokár Géza felhívta a figyelmet, a Smer ugyan meggyengült, de nem szabad elfeledni, hogy még mindig a legnagyobb szlovák pártról beszélünk. Elképzelhető persze, hogy adott esetben Šefčovič vártnál nagyobb bukásának hatására átértékeli a Smer az eddigi, az előrehozott választást elkerülő stratégiáját, de ez a jelenlegi tudásunk alapján nem tűnik valószínűnek. Hasonlóan gondolja Jarábik Balázs is, aki szerint

egy előrehozott választás nem lenne más, mint a Smer gyengeségének újabb jele, ami politikai öngyilkossággal érne fel.

Ehelyett a Smer sokkal inkább érdekelt a kormánykoalíció fenntartásában.

Összeállhat a Fico-ellenes koalíció a 2020-as parlamenti választásra?

A szlovák jobbliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík azt mondta az első fordulót megelőzően az Azonnalinak adott interjújában, hogy „Čaputová győzelme szimbolikus értékű lenne, és lendületet adna az ellenzéknek a jövőre esedékes parlamenti választások előtt.”

A megkérdezett elemzők azonban egyetértettek abban, hogy az elnökválasztásnak korlátozott hatása lehet csak a jövőre esedékes parlamenti választásra.

Tokár inkább egy egymással összevesző ellenzékre számít, amiben nem látni, ki lehetne a vezető ellenzéki párt, és ezért a pozícióért fognak küzdeni az érdekeltek. Még maga Richard Sulík is aligha ülne le úgy tárgyalni a Progresszív Szlovákiával, hogy az utóbbi érezze magát domináns pozícióban.

„Ha Čaputová nyeri az elnökválasztást, a Progresszív Szlovákia ázsiója biztosan emelkedni fog, de ettől az még mindig inkább csak egy virtuálisan létező párt lesz”

– tette hozzá az elemző.

Más véleményen van Jarábik Balázs, aki ennél sokkal nagyobb potenciált lát a Progresszív Szlovákiában. Mint elmondta, az utóbbi években annak lehetünk tanúi, hogy a Smer fokozatosan veszíti el úgy a tradicionális baloldali szavazóbázisát, mint a mostanában a szélsőjobboldali pártok és jelöltek környékén megjelenő konzervatívabb választóit.

Ebben a kétoldali satuban igyekszik a Smer annyira lelassítani a szavazói elszivárgását, hogy valahogyan még jövőre is egy Smer-vezetésű kormány alakulhasson. Jarábik szerint azonban

a Progresszív Szlovákia a Smer veszélyes kihívójává nőheti ki magát, ugyanis az képes lehet hatékonyan elszívni a tradicionális baloldali szavazókat a jelenlegi kormánykoalíció vezetőjétől, fokozatosan átvéve a Smer helyét a baloldalon.

„A Progresszív Szlovákia gerincét pont a korábban a kormány közelében mozgó, elemzői rétegből jövő emberek adják, továbbá a Progresszív Szlovákiának van a legjobb programja a regionális különbségek csökkentésére, amivel hatékonyan meg tudja szólítani a smeres bázist” – tette hozzá Jarábik.

CÍMLAPFOTÓ: Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek