Nyugati szomszédunknál a mai napig tilos a nemesi címek használata. Habsburg Károly honlapján mégis a „von” előtaggal együtt szerepel a neve. Bár Ausztria 2002-ben bevezette az eurót, húszezer koronát kellene fizetnie a törvény szerint.
A Habsburg Monarchia romjain létrejött Ausztria (először még: Német-Ausztria) 1919-ben törvényben tiltotta meg a nemesi előtagok és címek használatát. A törvény a mai napig érvényben van.
A sokrétű média- és kulturális vállalkozásait és tevékenységét Habsburg Károly a nemesi „von“ előtagot tartalmazó „kvh“ rövidítés alatt foglalja össze. (Habsburg többségi tulajdonos egy holland rádióban, az ukrán Kraina FM-ben, résztulajdonos két bulgáriai napilapban.)
A bécsi harmadik kerületi (Landstraße/Országút) közigazgatási hivatal az 1919-es törvényre hivatkozva rendelte el a büntetést. A probléma azonban, hogy a hivatkozott törvény még koronában adja meg a büntetési tételt: húszezer koronát vagy legfeljebb féléves szabadságvesztést rendel:
Egy 1948-as rendelkezés ugyan négyezer osztrák schillingre számolta át a koronában megadott eredeti összeget – de kérdéses, hogy lehet-e (és egyáltalán jogilag szabad-e) ezt az összeget ma euróban megadni.
A bécs-országúti magisztrátus szerint igen: négyezer schilling olyan 260 euró szerintük. De mivel Habsburg Károly nem visszaeső, ezért a hivatal végül csak hetven euróra büntette volna meg.
Igen ám, de a bécsi Közigazgatási Bíróság szerdán mégis felfüggesztette a kiszabott büntetést, mondván:
Amint arról a konzervatív Die Presse napilap beszámolt: Habsburg Károly tehát ugyan meg van büntetve, de a bíróság ítélete értelmében a büntetési tétel a nemesi cím használata esetén megállapíthatatlan.
Habsburg-diszkrimináció Ausztriában
Nem ez az egyetlen törvény, amely a Habsburgok és más nemesek jogait korlátozza Ausztriában.
1919-ben a szociáldemokrata kancellár, a Hitler bevonulását később melegen üdvözlő Karl Renner nyomására több másik törvény is a Habsburg-család ellen irányult. Az ún. Habsburg-törvényekkel állami tulajdonba vették a Habsburg-család vagyonának, földbirtokainak és alapítványainak nagyrészét (csak egy kicsi magánvagyonként meghatározott részt hagytak meg nekik).
Burgenlandra azonban nem vonatkozott e törvény: ott a nemesség – mint például az Esterházyak – megtarthatta ezért a vagyonát, és elvileg még a nemesi címeit is használhatta. Az új osztrák állam ezzel akarta ugyanis megnyerni magának a korábban Magyarországhoz tartozó rész arisztokráciáját. 2008 óta azonban hivatalosan Burgenlandra is kiterjesztettek minden, a nemeseket érintő jogkorlátozást.
Az 1920-as osztrák alkotmány, amelynek egyik kidolgozója a neves jogfilozófus Hans Kelsen volt, a Habsburg-család tagjait el is tiltotta attól, hogy az országban államfői posztot tölthessenek be.
A tiltás ellen egy egykori zöldpolitikus, Ulrich Habsburg-Lothringen tiltakozott nagyon, aki 2010-ben el is akart volna indulni az államfő-választáson. Végül nem a törvény, hanem a megfelelő számú támogató aláírás miatt nem tudott indulni.
2011-ben aztán feloldotta az osztrák parlament a Habsburgokat és bármely uralkodó család tagjait érintő jogkorlátozást, azaz
Ha érdekel, hogyan viszonyulnak a bécsiek ma a Habsburgokhoz, nézd meg az Azonnali március 15-i videóját!
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.