+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. március 15. péntek, 06:28
Nyugati szomszédunknál a mai napig tilos a nemesi címek használata. Habsburg Károly honlapján mégis a „von” előtaggal együtt szerepel a neve. Bár Ausztria 2002-ben bevezette az eurót, húszezer koronát kellene fizetnie a törvény szerint.

A Habsburg Monarchia romjain létrejött Ausztria (először még: Német-Ausztria) 1919-ben törvényben tiltotta meg a nemesi előtagok és címek használatát. A törvény a mai napig érvényben van.

 

Habsburg Károlyt az egyik bécsi közigazgatási hivatal most meg is büntette hetven euróra, mert az utolsó magyar király és osztrák császár unokája a honlapján Karl von Habsburgként nevezi magát.

 

A sokrétű média- és kulturális vállalkozásait és tevékenységét Habsburg Károly a nemesi „von“ előtagot tartalmazó „kvh“ rövidítés alatt foglalja össze. (Habsburg többségi tulajdonos egy holland rádióban, az ukrán Kraina FM-ben, résztulajdonos két bulgáriai napilapban.)

 

A bécsi harmadik kerületi (Landstraße/Országút) közigazgatási hivatal az 1919-es törvényre hivatkozva rendelte el a büntetést. A probléma azonban, hogy a hivatkozott törvény még koronában adja meg a büntetési tételt: húszezer koronát vagy legfeljebb féléves szabadságvesztést rendel:

 

 

Egy 1948-as rendelkezés ugyan négyezer osztrák schillingre számolta át a koronában megadott eredeti összeget – de kérdéses, hogy lehet-e (és egyáltalán jogilag szabad-e) ezt az összeget ma euróban megadni.

 

A bécs-országúti magisztrátus szerint igen: négyezer schilling olyan 260 euró szerintük. De mivel Habsburg Károly nem visszaeső, ezért a hivatal végül csak hetven euróra büntette volna meg.

 

Igen ám, de a bécsi Közigazgatási Bíróság szerdán mégis felfüggesztette a kiszabott büntetést, mondván:

 

mivel a büntetési tétel a mai napig koronában van megadva, azt nem vetheti ki a magisztrátus euróban.

 

Amint arról a konzervatív Die Presse napilap beszámolt: Habsburg Károly tehát ugyan meg van büntetve, de a bíróság ítélete értelmében a büntetési tétel a nemesi cím használata esetén megállapíthatatlan.

 

Habsburg-diszkrimináció Ausztriában

 

Nem ez az egyetlen törvény, amely a Habsburgok és más nemesek jogait korlátozza Ausztriában.

 

1919-ben a szociáldemokrata kancellár, a Hitler bevonulását később melegen üdvözlő Karl Renner nyomására több másik törvény is a Habsburg-család ellen irányult. Az ún. Habsburg-törvényekkel állami tulajdonba vették a Habsburg-család vagyonának, földbirtokainak és alapítványainak nagyrészét (csak egy kicsi magánvagyonként meghatározott részt hagytak meg nekik).

 

Burgenlandra azonban nem vonatkozott e törvény: ott a nemesség – mint például az Esterházyak – megtarthatta ezért a vagyonát, és elvileg még a nemesi címeit is használhatta. Az új osztrák állam ezzel akarta ugyanis megnyerni magának a korábban Magyarországhoz tartozó rész arisztokráciáját. 2008 óta azonban hivatalosan Burgenlandra is kiterjesztettek minden, a nemeseket érintő jogkorlátozást.

 

Az 1920-as osztrák alkotmány, amelynek egyik kidolgozója a neves jogfilozófus Hans Kelsen volt, a Habsburg-család tagjait el is tiltotta attól, hogy az országban államfői posztot tölthessenek be.

 

A passzív választójogtól az alkotmány mindenkit eltiltott, akinek a családjában koronás fők voltak vagy vannak.

 

A tiltás ellen egy egykori zöldpolitikus, Ulrich Habsburg-Lothringen tiltakozott nagyon, aki 2010-ben el is akart volna indulni az államfő-választáson. Végül nem a törvény, hanem a megfelelő számú támogató aláírás miatt nem tudott indulni.

 

2011-ben aztán feloldotta az osztrák parlament a Habsburgokat és bármely uralkodó család tagjait érintő jogkorlátozást, azaz

 

most már elvileg indulhatna egy Habsburg is az osztrák államfőválasztáson. Bár a nemesi rangját továbbra se használhatná.

 

Ha érdekel, hogyan viszonyulnak a bécsiek ma a Habsburgokhoz, nézd meg az Azonnali március 15-i videóját!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás