+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. március 15. péntek, 15:20
Ugyan igazán olvasmányos, minden aspektust átfogó monográfia még mindig nem készült 1848-1849-ről, a forradalom és a szabadságharc eseményeit egy sor remek könyv taglalja. Könyves Kálmán március 15-e alkalmából kiválogatott most nektek ezek közül hatot, amelyekkel képbe kerülhetsz a korszak eseményeivel.

A magyar történettudomány nagy adóssága (legalábbis szerintem), hogy elkészüljön végre egy modern, átfogó, olvasmányos, népszerűsítő monográfia az 1848-1849-es eseményekről. Olyasmire gondolok, mint James M. McPherson könyve, a Battle Cry of Freedom, ami cakompakk végigvette (röpke ezer oldalon, de nagyon olvasmányosan) az amerikai polgárháború történetét.

 

Főleg azért lenne ez időszerű, mert az időszakra vonatkozó alapkutatások már jelentős részben elkészültek, kevés olyan aspektusa akad a forradalomnak és szabadságharcnak, ami kifejezetten feltáratlan lenne. Igazán jó, a politikai, társadalmi, hadászati stb. aspektusokat egy szép narratívában összegző munka hiányában tehát ezeket a remek könyveket tudom ajánlani azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt.

 

Hermann Róbert: 1848-1849 ​– A szabadságharc hadtörténete (Korona)

 

A korszak egyik legjelesebb hazai kutatójának laikusok számára is könnyen forgatható, alapvető munkája a szabadságharc katonai vonatkozásairól szól bőséges tény- és képanyaggal. A kötet nem csak a szorosan vett hadászati-harcászati dolgokra szorítkozik, de

 

alaposan kitér a hadszervezés minden kérdésére, és persze a szabadságharc politikai eseményeire is.

 

Emellett térben, terepasztalszerű ábrázolással mutatja be az egyes csatákat. A kötet 2001-ben jelent meg, nem találtam arról információt, hogy azóta kapott volna új kiadást.

 

Csikány Tamás: A szabadságharc hadművészete 1848-1849 (Zrínyi)

 

Csikány Tamás 2015-ben megjelent könyve tipikusan az a fajta könyv, amibe már csak a külcsín miatt beleszeret az ember. Az old school borító és a csodálatos, régi stílusú térképek mellett (nyitóképünkön egy ilyet láthattok) azonban nagyon érdekes a tartalom is:

 

a szerző a tizenkilencedik század hadművészetének alapvetéseit mutatja be az 1848-1849-es szabadságharc katonai eseményein keresztül.

 

A hadászat, hadászati vezetés (stratégia) témakörét a tavaszi hadjáraton keresztül tárja elénk Csikány, a harcászatot az 1849. július 2-i komáromi csata; a magasabb harcászatot a kilenc nappal későbbi áttörési kísérlet mutatja be. Külön fejezet szól például a vízi akadályok támadásáról és védelméről, a várharcokról és ostromokról, illetve a „kisháborúk” témaköréről. Itt írtam a könyvről bővebben.

 

Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története (Osiris-Századvég)

 

Áruló volt-e Görgey Artúr? A felelősség vállalása helyett a török határ túloldalára menekülő Kossuth Lajos szerint igen, az utókor szerint meg nem, de nem volt ez mindig így: évtizedek teltek el úgy, hogy a szabadságharc (és a magyar történelem) zseniális hadvezére megalázottan, elvonultan élt majd halt meg, miközben a magyar közvélemény nagyobb része árulónak tartotta.

 

Kosáry Domokos klasszikus munkája nem csupán azért fontos, mert megkérdőjelezhetetlenül felmenti Görgey Artúrt az árulás vádja alól, hanem azért is, mert

 

a Görgey-kérdés történetének bemutatásával kérlelhetetlenül végigvisz minket a magyar közgondolkodás történetén is.

 

A közel nyolcszáz oldalas, 1936-ban kiadott könyv legutóbb 1994-ben jelent meg az Osiris / Századvég gondozásában. Érdemes mellé elolvasni Görgey Artúr önéletrajzát is, fent van a MEK-en.

 

Hermann Róbert (szerk.): 1848-1849 (Tóth) 

 

Ez a (mára elég nehezen beszerezhető) könyv tudomásom szerint

 

az egyetlen olyan mű, ami ténylegesen átfogó krónikája kíván lenni a két forradalmi év eseményeinek:

 

ennek megfelelően nagyon részletgazdag – és kicsit száraz. De mindenképpen érdemes forgatni, ha tényleg mindennel képbe akarunk kerülni, és jó alapját képezhetné egy olyan, inkább narratív kötetnek, amiről a bevezetőben beszéltem.

 

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld – Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből (Corvina)

 

Nyáry Krisztián a népszerű történelmi/irodalmi bulvár hazai apostola, akiről sokszor megoszlanak a vélemények, de 2017-ben kiadott,

 

1848-1849 különféle fontos és ismeretlen szereplői által írt leveleit gyűjtő kötete nagyon szép metszetet ad a forradalom mindennapjairól.

 

A kronológia alapján szerkesztett levelek a március idusát megelőző feszült hónapoktól a világosi fegyverletételt követő apatikus időszakig követik a történteket. Nem került be minden pillanat minden fontos eseménye, de a levelek elé Nyáry által írt felvezetők jó kitekintést adnak egy-egy elénk kerülő szöveghez. Ezekben a szerző nemcsak az adott levél tárgyát képező esemény öszszefüggéseit, az azzal kapcsolatos adomákat vázolja, hanem a feladó és a címzett sorsára is kitér.

 

Hermann Róbert (szerk.): Kossuth ​Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848–1849

 

Első blikkre talán száraznak tűnhet a forradalom két nagy nevének levelezését olvasni, de tartom, hogy

 

ezekben a levélváltásokban van akkora dráma, hogy ebből a könyvből kéne egy jó sorozatot csinálni végre a forradalomról.

 

Kossuth nem szívlelte a sikeres tábornokot, akiben riválist látott, Görgei pedig több esetben sem tartotta helyesnek Kossuth döntéseit. Mindez a feszültség kiolvasható levelezésükből, de a 2001-es kötetben ugyanúgy felfedezhetjük az egymás iránti mély tiszteletet is.

 

Olvasnál valami mást is? Könyves Kálmán mindig tud pár ötlettel szolgálni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás