+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. március 15. péntek, 15:20
Ugyan igazán olvasmányos, minden aspektust átfogó monográfia még mindig nem készült 1848-1849-ről, a forradalom és a szabadságharc eseményeit egy sor remek könyv taglalja. Könyves Kálmán március 15-e alkalmából kiválogatott most nektek ezek közül hatot, amelyekkel képbe kerülhetsz a korszak eseményeivel.

A magyar történettudomány nagy adóssága (legalábbis szerintem), hogy elkészüljön végre egy modern, átfogó, olvasmányos, népszerűsítő monográfia az 1848-1849-es eseményekről. Olyasmire gondolok, mint James M. McPherson könyve, a Battle Cry of Freedom, ami cakompakk végigvette (röpke ezer oldalon, de nagyon olvasmányosan) az amerikai polgárháború történetét.

 

Főleg azért lenne ez időszerű, mert az időszakra vonatkozó alapkutatások már jelentős részben elkészültek, kevés olyan aspektusa akad a forradalomnak és szabadságharcnak, ami kifejezetten feltáratlan lenne. Igazán jó, a politikai, társadalmi, hadászati stb. aspektusokat egy szép narratívában összegző munka hiányában tehát ezeket a remek könyveket tudom ajánlani azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt.

 

Hermann Róbert: 1848-1849 ​– A szabadságharc hadtörténete (Korona)

 

A korszak egyik legjelesebb hazai kutatójának laikusok számára is könnyen forgatható, alapvető munkája a szabadságharc katonai vonatkozásairól szól bőséges tény- és képanyaggal. A kötet nem csak a szorosan vett hadászati-harcászati dolgokra szorítkozik, de

 

alaposan kitér a hadszervezés minden kérdésére, és persze a szabadságharc politikai eseményeire is.

 

Emellett térben, terepasztalszerű ábrázolással mutatja be az egyes csatákat. A kötet 2001-ben jelent meg, nem találtam arról információt, hogy azóta kapott volna új kiadást.

 

Csikány Tamás: A szabadságharc hadművészete 1848-1849 (Zrínyi)

 

Csikány Tamás 2015-ben megjelent könyve tipikusan az a fajta könyv, amibe már csak a külcsín miatt beleszeret az ember. Az old school borító és a csodálatos, régi stílusú térképek mellett (nyitóképünkön egy ilyet láthattok) azonban nagyon érdekes a tartalom is:

 

a szerző a tizenkilencedik század hadművészetének alapvetéseit mutatja be az 1848-1849-es szabadságharc katonai eseményein keresztül.

 

A hadászat, hadászati vezetés (stratégia) témakörét a tavaszi hadjáraton keresztül tárja elénk Csikány, a harcászatot az 1849. július 2-i komáromi csata; a magasabb harcászatot a kilenc nappal későbbi áttörési kísérlet mutatja be. Külön fejezet szól például a vízi akadályok támadásáról és védelméről, a várharcokról és ostromokról, illetve a „kisháborúk” témaköréről. Itt írtam a könyvről bővebben.

 

Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története (Osiris-Századvég)

 

Áruló volt-e Görgey Artúr? A felelősség vállalása helyett a török határ túloldalára menekülő Kossuth Lajos szerint igen, az utókor szerint meg nem, de nem volt ez mindig így: évtizedek teltek el úgy, hogy a szabadságharc (és a magyar történelem) zseniális hadvezére megalázottan, elvonultan élt majd halt meg, miközben a magyar közvélemény nagyobb része árulónak tartotta.

 

Kosáry Domokos klasszikus munkája nem csupán azért fontos, mert megkérdőjelezhetetlenül felmenti Görgey Artúrt az árulás vádja alól, hanem azért is, mert

 

a Görgey-kérdés történetének bemutatásával kérlelhetetlenül végigvisz minket a magyar közgondolkodás történetén is.

 

A közel nyolcszáz oldalas, 1936-ban kiadott könyv legutóbb 1994-ben jelent meg az Osiris / Századvég gondozásában. Érdemes mellé elolvasni Görgey Artúr önéletrajzát is, fent van a MEK-en.

 

Hermann Róbert (szerk.): 1848-1849 (Tóth) 

 

Ez a (mára elég nehezen beszerezhető) könyv tudomásom szerint

 

az egyetlen olyan mű, ami ténylegesen átfogó krónikája kíván lenni a két forradalmi év eseményeinek:

 

ennek megfelelően nagyon részletgazdag – és kicsit száraz. De mindenképpen érdemes forgatni, ha tényleg mindennel képbe akarunk kerülni, és jó alapját képezhetné egy olyan, inkább narratív kötetnek, amiről a bevezetőben beszéltem.

 

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld – Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből (Corvina)

 

Nyáry Krisztián a népszerű történelmi/irodalmi bulvár hazai apostola, akiről sokszor megoszlanak a vélemények, de 2017-ben kiadott,

 

1848-1849 különféle fontos és ismeretlen szereplői által írt leveleit gyűjtő kötete nagyon szép metszetet ad a forradalom mindennapjairól.

 

A kronológia alapján szerkesztett levelek a március idusát megelőző feszült hónapoktól a világosi fegyverletételt követő apatikus időszakig követik a történteket. Nem került be minden pillanat minden fontos eseménye, de a levelek elé Nyáry által írt felvezetők jó kitekintést adnak egy-egy elénk kerülő szöveghez. Ezekben a szerző nemcsak az adott levél tárgyát képező esemény öszszefüggéseit, az azzal kapcsolatos adomákat vázolja, hanem a feladó és a címzett sorsára is kitér.

 

Hermann Róbert (szerk.): Kossuth ​Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848–1849

 

Első blikkre talán száraznak tűnhet a forradalom két nagy nevének levelezését olvasni, de tartom, hogy

 

ezekben a levélváltásokban van akkora dráma, hogy ebből a könyvből kéne egy jó sorozatot csinálni végre a forradalomról.

 

Kossuth nem szívlelte a sikeres tábornokot, akiben riválist látott, Görgei pedig több esetben sem tartotta helyesnek Kossuth döntéseit. Mindez a feszültség kiolvasható levelezésükből, de a 2001-es kötetben ugyanúgy felfedezhetjük az egymás iránti mély tiszteletet is.

 

Olvasnál valami mást is? Könyves Kálmán mindig tud pár ötlettel szolgálni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy kabinettag már így is lemondott, mivel például egy új népszavazás lehetősége is szóba került. Azt ígérik, Donald Trump londoni látogatása alatt még May lesz a miniszterelnök.

Természetesen a kiesések számára gondolok: 2010 óta harmadszorra kényszerül másodosztályba a focicsapat.

Migránsozás és sorosozás helyett kivételesen a fenntartható fejlődésért aggódnak a még néppárti kereszténydemokraták.

Állítólag az úzvölgyi katonatemető miatt rágott be az RMDSZ, de amúgy is kínos lehet nekik a kampányfinisben a PSD.

Farkas Flóriánék attól tartanak, beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására kellene költeni az állami pénzt.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án vasárnap.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás