Ezeket a klasszikus fantasztikus szerzőket végre kiadhatná valaki magyarul

Mennyire hiányos a fantasztikus irodalom hazai kánonja? Ebben a hónapban jelenik meg Octavia E. Butler klasszikus sci-fije, a Hajnal. Ennek nyomán összeszedtünk még négy olyan sci-fi- és horrorírót, aki megérdemelné végre, hogy megjelenjen magyarul, vagy hogy életművét gondos kezek fordítsák le újra magyarra.

Régi vita fantasztikus irodalmi berkekben, hogy lenne-e értelme annak, hogy a kortárs könyvkiadásban megjelenjenek a sci-fi, a fantasy és a horror olyan klasszikus szerzői, akik valamiért nem nagyon jelentek meg magyarul az elmúlt évtizedekben.

tehát nem feltétlenül csak történelmi érdekesség lenne kiadni egy-egy munkát.

A magyar kiadás nem áll olyan bődületesen rosszul ebben a kérdésben, hiszen a kommunista érában Kuczka Péter vezetésével az akkor még nagyrészt kortársnak számító sci-fi nagyobb nevei (Asimov, Clarke, Simak, Le Guin, stb.) megjelentek valamennyire a magyar fordításban, és a fantasy alapművének számító A Gyűrűk Ura is megjelent még a nyolcvanas években.

A rendszerváltás utáni években felpörgött a fantasztikus regények kiadása, változó minőségben, de megjelentek addig elmaradt sci-fi szerzők, ezerrel pögött mindenféle jobb-rosszabb fantasy, és valamennyire megjelent a horror is. 

a Galaktika vagy a Szukits erőteljesen rágyúrt erre a vonalra, és például az Agave Könyvek hozta az addig nagyrészt kimaradt Philip K. Dick és Iain M. Banks, vagy éppen Ray Bradbury majdnem teljes életművét.

Ebben a hónapban szintén a klasszikusokkal mára kevésbé foglalkozó Agave jelentkezik egy olyan művel, ami eddig érdemtelenül kimaradt a hazai kiadásból: hamarosan érkezik náluk a fekete írónő, Octavia E. Butler könyve, a Xenogenezis-trilógia első darabja, az 1987-ben megjelent Hajnal.

1. Samuel R. Delany

A sci-fi hatvanas évek végén kezdődő újhullámos időszakának egyik emblematikus szerzőjétől pár novella mellett csupán egy darab könyv jelent meg magyarul, mégpedig nem is egy különösebben fontos darab: a Menekülés a holt városból című regényt 1994-ben adta ki a Móra kiadó.

Az afro-amerikai szerző rendkívül érdekes figura: sokan a fantasztikumon kívül is az angol nyelv egyik legügyesebb használójának tartják, kétszer nyert Hugo- és Nebula-díjat; fantasztikus műveiben a nyelv, az emlékezet és a mitológia kérdései mellett komoly szerepet kapott a szexualitás is.

Írt sci-fi és fantasyt is, de az elmúlt évtizedekben azonban főleg nem fantasztikus regényekkel volt elfoglalva: tényirodalmi alkotásai mellett – amelyek közül nem egy foglalkozott a New York-i meleg közösségekkel, lévén Delany is meleg – első sorban olyan műveket írt, amelyekkel kapcsolatban leginkább a „pornográfia” címkét emlegették.

Itt szedtem össze tőle öt könyvet, amit érdemes lenne magyarul kiadni.

2. James Tiptree Jr.

Magyar nyelven pár novellát leszámítva szinte teljesen ismeretlen a James Tiptree Jr. néven alkotó Alice B. Sheldon, akit a fantasztikumon belül sokan a hetvenes évek legjobb írójának tartottak.

Én most olvasom tőle a Her Smoke Rose Up Forever című novellagyűjteményt, és egészen döbbenetes élmény: egyrészt olyan friss a szöveg, mintha tegnap írták volna, és témáit tekintve is simán elhinném róla, hogy kortárs alkotó novelláit olvasom: a The Girl Who Was Plugged In például leginkább a mai kor influenszereiről szól. Egyértelműen megérdemelné a hazai kiadást.

A férfi álnév azért is érdekes, mert Tiptree kifejezetten mély feminista gondolatkísérleteiben elég gyakran játszik el azzal, hogy a férfi narrátorokkal egyfajta hamis biztonságba ringat minket a végkifejletig: azért is haladok vele elég lassan, mert már nem egy novellát kellett újraolvasnom azért, mert jól megvezetett az elején.

3. Ursula K. Le Guin

A tavaly év elején elhunyt írónő nem ismeretlen a hazai olvasók előtt: a Szigetvilág-ciklus fantasyregényei, illetve a Haini-ciklus egyes sci-fijei is megjelentek magyarul, sőt az elmúlt két évben kétszer két kötetben megjelentek a legjobb novellái és kisregényei is a Gabo SFF gondozásában.

talán az elmúlt két évben megjelent kisprózák mutatják meg a legjobban, hogy Le Guin regényeinek, például a 2015-ben változatlan fordítással újra kiadott A sötétség balkeze című remek sci-fijének korábbi fordításában valami elveszett az írónő lebilincselő prózájából. És ez még a jobbik eset: A kisemmizettek című regényének fordítása tele van hibákkal.

Le Guint már az amerikai irodalmi kánon is befogadta, a nemi és politikai kérdéseket remekül körbejáró műveivel rengeteget foglalkoznak most is. Talán megérett az idő egy rendezett, újrafordított magyar életműkiadásra is.

4. T. E. D. Klein

Arról írtam már az Azonnalin is, hogy az Amerikában rendkívül szerteágazó horror- és weird irodalom hazai kánonja rendkívül foghíjas. Stephen King népszerűsége töretlen, és jön fel az H. P. Lovecraft öröksége körül szerveződő rajongótábor is, de egészen remek szerzők szinte teljes életműve totálisan ismeretlen magyar nyelven.

Veres Attila, a hazai weird irodalom egyik prominens szerzője csak így jellemzi: „öt klasszikus novellájával simán eltemeti lexikon méretű könyveket megtöltő kortársait minőségben”.

Az ötből négy a Dark Gods kötetben jelent meg, az ötödik pedig az Események a Poroth-farmon, ami az Azilum fanzin kilencedik számában magyarul is olvasható. Klein novelláinak közös jellemzője, hogy a hétköznapi világunkba vezeti be szép fokozatosan a rettenetet, legyen szó akár egy házavatóról, a New York-i áramkimaradásról, vagy egy fickóról, aki az egyetemen írt egy sátánista verset, és egy őrült most azzal zaklatja, hogy a verssel tényleg meg lehet idézni a sátánt.

Itt írtam részletesebben a novellákról, itt pedig van egy jó magyar nyelvű összefoglaló az egyébként visszavonultan élő szerzőről.

Könyves Kálmán többi könyvajánlójáért ide kell kattintani.