Elég volt a macsó emlékezetpolitikából! – nőnapi akciót szervezett a Hosszúlépés

Szerző: Petróczi Rafael
2019.03.08. 12:15

Férfiakat ábrázoló szobrokból tonnányit találni Budapesten, míg a női történelmi személyiségeinknek emléket állító alkotásoknál még állatszobrokból is több van. A férfiközpontú emlékezetpolitika kritikájaként szervezett figyelemfelkeltő akciót a fővárosi sétákat lebonyolító Hosszúlépés vállalkozás, ami egyúttal kampányt is indít azért, hogy Budapest közterein méltóképpen kezeljék a nőket.

Elég volt a macsó emlékezetpolitikából! – nőnapi akciót szervezett a Hosszúlépés

Nőnap alkalmából figyelemfelkeltő akciót szervezett a Hosszúlépés. Járunk? nevű vállalkozás, amely a Budapest történelmét, érdekességeit és jelentős alakjait bemutató séták szervezésével foglalkozik. Az akció keretében a Hosszúlépés nőket ábrázoló kartonfigurákat helyezett ki a Széll Kálmán térre, a Móricz Zsigmond körtérre, illetve a Ferenciek terére. Az alakok Magyarország három meghatározó női alakját jelenítik meg, akik fontos szerepet töltöttek be a magyar kultúrtörénetben.

Hollósy Kornélia 19. századi operaénekesnő volt. A korabeliek „magyar csalogánynak” becézték, Erkel Ferenc Bánk bánjának bemutatóján Melinda szerepét is megkapta. Ramseyer Eszter a svájci-magyar cukrász, Émile Gerbeaud felesége volt. Férje 1919-es halálát követően ő vitte tovább az üzletet, megőrizve annak magas színvonalát és világhírét. Fischer Annie pedig a 20. század elismert zongoristája, háromszoros Kossuth-díjas kiváló művész volt, aki az első budapesti Nemzetközi Zongoraversenyt is megnyerte 1933-ban. Az ő nevét viseli a XIII. kerületi Fischer Annie Zeneiskola.

Több állatszobor van Budapesten, mint női történelmi személyiséget megjelenítő alkotás

A Hosszúlépés az akciót azzal indokolta, hogy

megelégelték, hogy a mindenkori várostervezés mind funkcionális, mind kulturális-történelmi szempontok alapján láthatatlannak tekinti a nőket.

Mint azt sajtóközleményükben kifejtették, Budapesten évről évre egyre több a köztéri alkotás, új szobrok, emléktáblák, utcanevek jelennek meg, de alig találunk olyat, ami nőket ábrázol vagy nőkre emlékezik. A nők alulreprezentáltságát – az üvegplafon mintájára – bronzplafonnak hívják.

A problémát árnyalja, hogy az Átlátszó kutatása szerint Budapesten 1173 olyan köztéri alkotás áll, amelyet a fővárosi önkormányzat kezel. Ebből 150 ábrázol nőket, 45 férfi-női párokat vagy embercsoportokat.

A női szobrok közül mindössze 35 jelenít meg történelmi személyiséget, ami kevesebb, mint a főváros utcáin található állatszobrok száma.

Ez utóbbiból 45-öt találni, míg a történelmi férfi alakjainknak emléket állító alkotásokból 618 darabot láthatunk. Az esetek többségében a női szobrok nem többek, mint dekorációs elemként szolgáló meztelen táncoslányok, napfürdőzők vagy zenészek. Jobb esetben is csak a szabadság, a tavasz vagy a nyugalom allegóriáiként jelennek meg ezek az alakok.

Politikai szereplőkkel is leülne a Hosszúlépés, hogy Budapest jobb hely legyen

Az akció kapcsán Üveges Bence, a Hosszúlépés tartalomfejlesztési vezetője elmondta, hogy a szervezet a kezdetektől nyitott, társadalmi felelősséget vállaló kezdeményezés, így a nőnapi figyelemfelhívás is beleillik a Hosszúlépés önképébe. 

„Semmiképpen sem szeretnénk hibáztatni bárkit azért, mert alig vannak Budapesten női szobrok. Viszont arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy szobrot állítani nem olyan nagy dolog, így bármikor van lehetőség változtatni a helyzeten.”

Ezt már Kovács Bendegúz, a Hosszúlépés projektmenedzsere mondta az Azonnalinak. Mint kifejtette, a nőnapi akció célja kettős: egyrészt szeretnék elgondolkoztatni az embereket, hogy miért is van szükség arra ma Magyarországon, hogy ilyen akciót szervezzenek. Ideológiai állásfoglalást senkire nem szeretnének ráerőltetni; ha bármilyen gondolatot inspirál a performansz, akkor az már sikeresnek tekinthető.

Másrészt a Hosszúlépés – amennyiben úgy látják, hogy szoborfronton az emberek szerint is változásra van szükség – szeretne párbeszédet kezdeményezni arról, hogy kik lehetnének azok a nők, akiknek szobrot lehet állítani. 

„Ha erre van igény, a Hosszúlépés szívesen segít azt közvetíteni a kerületi vagy a fővárosi önkormányzat felé is” – mondta Kovács Bendegúz.

A bronzplafon jelenségét kritizáló Hosszúlépés azonban nem elégszik meg a nőnapi akcióval.

A szervezet ezt követően egész éves kampányt indít, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a budapesti nőkre, akik nagy hatással voltak a város fejlődésére, mégis kevesen ismerik őket.

Az Azonnali ennek kapcsán kíváncsi volt, hogy számíthatunk-e a mostaninál is figyelemfelkeltőbb akciókra. Például ébredhetünk-e egy reggelen arra, hogy a meztelen női szobrok intim testrészeit Hosszúlépés-logóval ellátott matricák takarják el.

Kovács Bendegúz kérdésünkre kifejtette: az ilyesfajta akciókra vannak nagyon jó civil szervezetek, akik a női esélyegyenlőség témáját is felvállalják. Ők viszont nem szeretnének erre az útra lépni, megmaradnának a szoborállítás talaján, ha kampányuk sikeres lesz.

FOTÓK: Petróczi Rafael / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek