+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. március 8. péntek, 12:15
Férfiakat ábrázoló szobrokból tonnányit találni Budapesten, míg a női történelmi személyiségeinknek emléket állító alkotásoknál még állatszobrokból is több van. A férfiközpontú emlékezetpolitika kritikájaként szervezett figyelemfelkeltő akciót a fővárosi sétákat lebonyolító Hosszúlépés vállalkozás, ami egyúttal kampányt is indít azért, hogy Budapest közterein méltóképpen kezeljék a nőket.

Nőnap alkalmából figyelemfelkeltő akciót szervezett a Hosszúlépés. Járunk? nevű vállalkozás, amely a Budapest történelmét, érdekességeit és jelentős alakjait bemutató séták szervezésével foglalkozik. Az akció keretében a Hosszúlépés nőket ábrázoló kartonfigurákat helyezett ki a Széll Kálmán térre, a Móricz Zsigmond körtérre, illetve a Ferenciek terére. Az alakok Magyarország három meghatározó női alakját jelenítik meg, akik fontos szerepet töltöttek be a magyar kultúrtörénetben.

 

Hollósy Kornélia 19. századi operaénekesnő volt. A korabeliek „magyar csalogánynak” becézték, Erkel Ferenc Bánk bánjának bemutatóján Melinda szerepét is megkapta. Ramseyer Eszter a svájci-magyar cukrász, Émile Gerbeaud felesége volt. Férje 1919-es halálát követően ő vitte tovább az üzletet, megőrizve annak magas színvonalát és világhírét. Fischer Annie pedig a 20. század elismert zongoristája, háromszoros Kossuth-díjas kiváló művész volt, aki az első budapesti Nemzetközi Zongoraversenyt is megnyerte 1933-ban. Az ő nevét viseli a XIII. kerületi Fischer Annie Zeneiskola.

 

 

Több állatszobor van Budapesten, mint női történelmi személyiséget megjelenítő alkotás

 

A Hosszúlépés az akciót azzal indokolta, hogy

 

megelégelték, hogy a mindenkori várostervezés mind funkcionális, mind kulturális-történelmi szempontok alapján láthatatlannak tekinti a nőket.

 

Mint azt sajtóközleményükben kifejtették, Budapesten évről évre egyre több a köztéri alkotás, új szobrok, emléktáblák, utcanevek jelennek meg, de alig találunk olyat, ami nőket ábrázol vagy nőkre emlékezik. A nők alulreprezentáltságát – az üvegplafon mintájára – bronzplafonnak hívják.

 

 

A problémát árnyalja, hogy az Átlátszó kutatása szerint Budapesten 1173 olyan köztéri alkotás áll, amelyet a fővárosi önkormányzat kezel. Ebből 150 ábrázol nőket, 45 férfi-női párokat vagy embercsoportokat.

 

A női szobrok közül mindössze 35 jelenít meg történelmi személyiséget, ami kevesebb, mint a főváros utcáin található állatszobrok száma.

 

Ez utóbbiból 45-öt találni, míg a történelmi férfi alakjainknak emléket állító alkotásokból 618 darabot láthatunk. Az esetek többségében a női szobrok nem többek, mint dekorációs elemként szolgáló meztelen táncoslányok, napfürdőzők vagy zenészek. Jobb esetben is csak a szabadság, a tavasz vagy a nyugalom allegóriáiként jelennek meg ezek az alakok.

 

Politikai szereplőkkel is leülne a Hosszúlépés, hogy Budapest jobb hely legyen

 

Az akció kapcsán Üveges Bence, a Hosszúlépés tartalomfejlesztési vezetője elmondta, hogy a szervezet a kezdetektől nyitott, társadalmi felelősséget vállaló kezdeményezés, így a nőnapi figyelemfelhívás is beleillik a Hosszúlépés önképébe. 

 

„Semmiképpen sem szeretnénk hibáztatni bárkit azért, mert alig vannak Budapesten női szobrok. Viszont arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy szobrot állítani nem olyan nagy dolog, így bármikor van lehetőség változtatni a helyzeten.”

 

Ezt már Kovács Bendegúz, a Hosszúlépés projektmenedzsere mondta az Azonnalinak. Mint kifejtette, a nőnapi akció célja kettős: egyrészt szeretnék elgondolkoztatni az embereket, hogy miért is van szükség arra ma Magyarországon, hogy ilyen akciót szervezzenek. Ideológiai állásfoglalást senkire nem szeretnének ráerőltetni; ha bármilyen gondolatot inspirál a performansz, akkor az már sikeresnek tekinthető.

 

Másrészt a Hosszúlépés – amennyiben úgy látják, hogy szoborfronton az emberek szerint is változásra van szükség – szeretne párbeszédet kezdeményezni arról, hogy kik lehetnének azok a nők, akiknek szobrot lehet állítani. 

 

„Ha erre van igény, a Hosszúlépés szívesen segít azt közvetíteni a kerületi vagy a fővárosi önkormányzat felé is” – mondta Kovács Bendegúz.

 

 

A bronzplafon jelenségét kritizáló Hosszúlépés azonban nem elégszik meg a nőnapi akcióval.

 

A szervezet ezt követően egész éves kampányt indít, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a budapesti nőkre, akik nagy hatással voltak a város fejlődésére, mégis kevesen ismerik őket.

 

Az Azonnali ennek kapcsán kíváncsi volt, hogy számíthatunk-e a mostaninál is figyelemfelkeltőbb akciókra. Például ébredhetünk-e egy reggelen arra, hogy a meztelen női szobrok intim testrészeit Hosszúlépés-logóval ellátott matricák takarják el.

 

Kovács Bendegúz kérdésünkre kifejtette: az ilyesfajta akciókra vannak nagyon jó civil szervezetek, akik a női esélyegyenlőség témáját is felvállalják. Ők viszont nem szeretnének erre az útra lépni, megmaradnának a szoborállítás talaján, ha kampányuk sikeres lesz.

 

FOTÓK: Petróczi Rafael / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy a kormány még mindig 900 faxgépet használ.

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

Nem azért, mert ne értenének hozzá: a beoltatandó egészségügyi dolgozók nem jelentek meg az oltáson.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás