+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. március 8. péntek, 12:15
Férfiakat ábrázoló szobrokból tonnányit találni Budapesten, míg a női történelmi személyiségeinknek emléket állító alkotásoknál még állatszobrokból is több van. A férfiközpontú emlékezetpolitika kritikájaként szervezett figyelemfelkeltő akciót a fővárosi sétákat lebonyolító Hosszúlépés vállalkozás, ami egyúttal kampányt is indít azért, hogy Budapest közterein méltóképpen kezeljék a nőket.

Nőnap alkalmából figyelemfelkeltő akciót szervezett a Hosszúlépés. Járunk? nevű vállalkozás, amely a Budapest történelmét, érdekességeit és jelentős alakjait bemutató séták szervezésével foglalkozik. Az akció keretében a Hosszúlépés nőket ábrázoló kartonfigurákat helyezett ki a Széll Kálmán térre, a Móricz Zsigmond körtérre, illetve a Ferenciek terére. Az alakok Magyarország három meghatározó női alakját jelenítik meg, akik fontos szerepet töltöttek be a magyar kultúrtörénetben.

 

Hollósy Kornélia 19. századi operaénekesnő volt. A korabeliek „magyar csalogánynak” becézték, Erkel Ferenc Bánk bánjának bemutatóján Melinda szerepét is megkapta. Ramseyer Eszter a svájci-magyar cukrász, Émile Gerbeaud felesége volt. Férje 1919-es halálát követően ő vitte tovább az üzletet, megőrizve annak magas színvonalát és világhírét. Fischer Annie pedig a 20. század elismert zongoristája, háromszoros Kossuth-díjas kiváló művész volt, aki az első budapesti Nemzetközi Zongoraversenyt is megnyerte 1933-ban. Az ő nevét viseli a XIII. kerületi Fischer Annie Zeneiskola.

 

 

Több állatszobor van Budapesten, mint női történelmi személyiséget megjelenítő alkotás

 

A Hosszúlépés az akciót azzal indokolta, hogy

 

megelégelték, hogy a mindenkori várostervezés mind funkcionális, mind kulturális-történelmi szempontok alapján láthatatlannak tekinti a nőket.

 

Mint azt sajtóközleményükben kifejtették, Budapesten évről évre egyre több a köztéri alkotás, új szobrok, emléktáblák, utcanevek jelennek meg, de alig találunk olyat, ami nőket ábrázol vagy nőkre emlékezik. A nők alulreprezentáltságát – az üvegplafon mintájára – bronzplafonnak hívják.

 

 

A problémát árnyalja, hogy az Átlátszó kutatása szerint Budapesten 1173 olyan köztéri alkotás áll, amelyet a fővárosi önkormányzat kezel. Ebből 150 ábrázol nőket, 45 férfi-női párokat vagy embercsoportokat.

 

A női szobrok közül mindössze 35 jelenít meg történelmi személyiséget, ami kevesebb, mint a főváros utcáin található állatszobrok száma.

 

Ez utóbbiból 45-öt találni, míg a történelmi férfi alakjainknak emléket állító alkotásokból 618 darabot láthatunk. Az esetek többségében a női szobrok nem többek, mint dekorációs elemként szolgáló meztelen táncoslányok, napfürdőzők vagy zenészek. Jobb esetben is csak a szabadság, a tavasz vagy a nyugalom allegóriáiként jelennek meg ezek az alakok.

 

Politikai szereplőkkel is leülne a Hosszúlépés, hogy Budapest jobb hely legyen

 

Az akció kapcsán Üveges Bence, a Hosszúlépés tartalomfejlesztési vezetője elmondta, hogy a szervezet a kezdetektől nyitott, társadalmi felelősséget vállaló kezdeményezés, így a nőnapi figyelemfelhívás is beleillik a Hosszúlépés önképébe. 

 

„Semmiképpen sem szeretnénk hibáztatni bárkit azért, mert alig vannak Budapesten női szobrok. Viszont arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy szobrot állítani nem olyan nagy dolog, így bármikor van lehetőség változtatni a helyzeten.”

 

Ezt már Kovács Bendegúz, a Hosszúlépés projektmenedzsere mondta az Azonnalinak. Mint kifejtette, a nőnapi akció célja kettős: egyrészt szeretnék elgondolkoztatni az embereket, hogy miért is van szükség arra ma Magyarországon, hogy ilyen akciót szervezzenek. Ideológiai állásfoglalást senkire nem szeretnének ráerőltetni; ha bármilyen gondolatot inspirál a performansz, akkor az már sikeresnek tekinthető.

 

Másrészt a Hosszúlépés – amennyiben úgy látják, hogy szoborfronton az emberek szerint is változásra van szükség – szeretne párbeszédet kezdeményezni arról, hogy kik lehetnének azok a nők, akiknek szobrot lehet állítani. 

 

„Ha erre van igény, a Hosszúlépés szívesen segít azt közvetíteni a kerületi vagy a fővárosi önkormányzat felé is” – mondta Kovács Bendegúz.

 

 

A bronzplafon jelenségét kritizáló Hosszúlépés azonban nem elégszik meg a nőnapi akcióval.

 

A szervezet ezt követően egész éves kampányt indít, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a budapesti nőkre, akik nagy hatással voltak a város fejlődésére, mégis kevesen ismerik őket.

 

Az Azonnali ennek kapcsán kíváncsi volt, hogy számíthatunk-e a mostaninál is figyelemfelkeltőbb akciókra. Például ébredhetünk-e egy reggelen arra, hogy a meztelen női szobrok intim testrészeit Hosszúlépés-logóval ellátott matricák takarják el.

 

Kovács Bendegúz kérdésünkre kifejtette: az ilyesfajta akciókra vannak nagyon jó civil szervezetek, akik a női esélyegyenlőség témáját is felvállalják. Ők viszont nem szeretnének erre az útra lépni, megmaradnának a szoborállítás talaján, ha kampányuk sikeres lesz.

 

FOTÓK: Petróczi Rafael / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás