+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. március 8. péntek, 15:06
Nem volt teljesen alaptalan a gyanú: tavaly jelentősen megnőtt a zsidóellenes atrocitások száma Franciaországban.

Nem iszlamisták és nem is szélsőjobboldaliak döntötték le a nácik által 1940-ben lerombolt egykori strasbourgi zsinagóga helyén állított emlékművet, hanem

 

egy éjszakai bárból a barátaival együtt távozó férfi tolatott neki az autójával

 

– derült ki a francia rendőrség által indított nyomozás legújabb fejleményeiből. A hatóságok közlése szerint antiszemita indíték eddig nem merült fel. Arról nem tudni, hogy az elkövető használt volna bármilyen tudatmódosító szert.

 

Hasonló eset történt 2013 novemberében Győrben is, amikor ledöntve találták a Radnóti-szobrot a város határában. Akkor is mindenki antiszemita támadásra gyanakodott kezdetben, de mint később kiderült, buliból hazainduló fiatalok ütköztek neki az emlékműnek.

 

A Rajna-parti francia városban alig egy hete történt eset kapcsán is ugyanez a forgatókönyv játszódott le. A zsidóellenesség által vezéreltnek vélt rongálást a strasbourgi polgármester mellett a francia politikai elit és az izraeli miniszterelnök is egyöntetűen elítélte. Gyanújuk azonban nem volt alaptalan, hiszen az utóbbi hónapokban számos antiszemita támadást hajtottak végre Franciaországban a zsidó közösség tagjai és kulturális örökségük ellen.

 

2018-ban 74 százalékkal nőtt a zsidóellenes támadások száma az előző évi adatokhoz képest.

 

Akkor 311, míg tavaly 541 ilyen esetet regisztráltak.

 

A drasztikus növekedésért elsősorban a muszlim radikálisokat és a különböző neonáci csoportokat teszik felelőssé, de az ellenzéki sárgamellényes mozgalom tagjai között is akadnak antiszemitizmusukat erőszakos módon kinyilvánító aktivisták, mint ahogy arról az Azonnali is beszámolt a közelmúltban.

 

Horogkeresztek a sírköveken

 

A mostani, kezdetben tévesen megítélt esetet megelőzően legutóbb februárban történt nagyobb nyilvánosságot kapó antiszemita támadás Franciaországban. Ismeretlen tettesek egy Strasbourgtól csupán 20 kilométerre lévő zsidó temetőben fújtak horogkereszteket sírkövekre. A meggyalázott sírkertet Emmanuel Macron francia elnök is felkereste, és kijelentette, hogy eltökélt az antiszemitizmus minden formájával szembeni küzdelem tekintetében.

 

Néhány politikus azonban mintha kicsit túlzásba is vinné a dolgot. Képviselők egy csoportja hétfőn nyújtotta be a francia törvényhozás elé azt a jogszabály-tervezetet, amely az antiszemitizmus mellett az anticionizmust, azaz Izrael állam megalapításához és fennállásához köthető ideológiával szembeni megnyilvánulásokat is büntethetővé tenné. Ugyan Macron pártjából, a La République En Marche!-ból is vannak támogatói a beadványnak, mégis valószínűtlen, hogy törvényi szinten szabályozzák a kérdést. Egy keddi sajtóeseményen ugyanis – korábbi megnyilatkozásaival ellentétben – már arról beszélt

 

a francia államfő, hogy nem tartja jó ötletnek az anticionizmus kriminalizálását.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás