Rengetegen halnak meg világszerte megelőzhető okok miatt

Szerző: Kulcsár Árpád
2019.03.07. 09:45

Terrorizmus, háború és a természeti katasztrófák miatt a globális lakosságnak csak fél százaléka hunyt el 2017-ben.

Rengetegen halnak meg világszerte megelőzhető okok miatt

Bár 1950-ben a születéskor várható átlagéletkor 45 év volt, ez a szám 2015-re 71 fölé került, és ez egy hatalmas sikertörténet, amelyet egy, a BBC által közzétett statisztika mutat ki jól, amely számos más dologgal is foglalkozik, például azzal, hogy mik világszerte a vezető elhalálozási okok.

Azok az elhalálozási okok, amelyek leghangzatosabb szalagcímek mögött vannak tálalva általában (terrorizmus, természeti katasztrófák, háború) az elhalálozásoknak csupán 0,5 százalékát teszik ki.

Ezen kívül sajnos nagyon sokan halnak meg megelőzhető okokból.

2017-ben 56 millió ember halt meg összesen, ez tízmillióval több, mint 1990-ben, figyelembe kell azonban venni a megnövekedett populációt és átlagéletkort is.

Az emberek több mint 70 százaléka krónikus vagy nem fertőző betegségben hal meg. A leggyakoribb halálok a kardiovaszkuálris betegségekhez köthető, minden harmadik ember halálért felelnek ilyenek. Ez kétszerese a rákban elhunytak számának, rákban körülbelül minden hatodik ember hal meg. A cukorbetegség, egyes légúti zavarok, illetve a demencia is magasszámú halál okozói.

A staisztika legszomorúbb része, hogy rengetegen halnak meg megelőzhető betegségekben, 2017-ben több, mint 1,6 millió ember hunyt el így, néhány országban pedig egyenesen ilyenek a vezető okok is.

Magas ugyanakkor globálisan a csecsemőhalálozási szám is, 1,8 millióra volt tehető 2017-ben.

Ebben Japán áll a legjobban, ezerből kevesebb, mint egy csecsemő hal meg az első huszonnyolc napban, néhány szegény országban ijesztően magas az arány.

A csecsemőhalálozási arány letornászása az emberiség egyik hatalmas sikertörténeteként könyvelhető el, hiszen a nyugati társadalmakban már nagyon ritkán történik meg ilyesmi. Míg a tizenkilencedik században minden ötödik kisgyerek meghalt öt éves kora előtt, mára már, köszönhetően főleg a betegségek ellen kifejlesztett oltóanyagoknak, jelentősen javult az a helyzet. Persze vannak még gondok, egyes afrikai országok például most juottak el arra a szintre, ahol Európa a huszadik század elején volt.

A várható élettartam is szépen növekszik bolygószerte, persze ezt meg tudja néha állítani egy-egy váratlan esemény, mint Afrikában a nyolcvanas években az AIDS-járvány. Azonban például az Egyesült Államokban is csökkent valamelyest a várható élettartam, ez pedig az ópiátokat tartalamzó drogok elterjedt használatának tudható be.

Van még egy ok, ahol nagy a különbség szegény és gazdag országok között, az a közúti baleseteken mérhető, a fejlettebb országokban az elmúlt években jelentősen csökkent az ebből fakadó elhalálozások száma, a szegényebb országokban pedig nőtt. A statisztikából az is látszik, hogy globálisan kétszer annyian vetnek önkezükkel véget életüknek, mint amennyi az erőszakos cselekedetkből fakadó elhalálozási szám. 

Ma azonban lehetünk nagyjából optimisták: egyre többet élünk, és egyre kevesebben halnak meg megelőzhető okok miatt. Természetesen ahhoz, hogy mindez így maradjon, és még javulhasson is, sokat kell dolgozni mind az egészségügyön, mind a higiéniai állapotokon, mind az alapszükségletek biztsításán.

FOTÓ: temető Miskolcban/Wikimedia Commons

Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek