Terrorizmus, háború és a természeti katasztrófák miatt a globális lakosságnak csak fél százaléka hunyt el 2017-ben.
Bár 1950-ben a születéskor várható átlagéletkor 45 év volt, ez a szám 2015-re 71 fölé került, és ez egy hatalmas sikertörténet, amelyet egy, a BBC által közzétett statisztika mutat ki jól, amely számos más dologgal is foglalkozik, például azzal, hogy mik világszerte a vezető elhalálozási okok.
Ezen kívül sajnos nagyon sokan halnak meg megelőzhető okokból.
2017-ben 56 millió ember halt meg összesen, ez tízmillióval több, mint 1990-ben, figyelembe kell azonban venni a megnövekedett populációt és átlagéletkort is.
Az emberek több mint 70 százaléka krónikus vagy nem fertőző betegségben hal meg. A leggyakoribb halálok a kardiovaszkuálris betegségekhez köthető, minden harmadik ember halálért felelnek ilyenek. Ez kétszerese a rákban elhunytak számának, rákban körülbelül minden hatodik ember hal meg. A cukorbetegség, egyes légúti zavarok, illetve a demencia is magasszámú halál okozói.
A staisztika legszomorúbb része, hogy rengetegen halnak meg megelőzhető betegségekben, 2017-ben több, mint 1,6 millió ember hunyt el így, néhány országban pedig egyenesen ilyenek a vezető okok is.
Ebben Japán áll a legjobban, ezerből kevesebb, mint egy csecsemő hal meg az első huszonnyolc napban, néhány szegény országban ijesztően magas az arány.
A csecsemőhalálozási arány letornászása az emberiség egyik hatalmas sikertörténeteként könyvelhető el, hiszen a nyugati társadalmakban már nagyon ritkán történik meg ilyesmi. Míg a tizenkilencedik században minden ötödik kisgyerek meghalt öt éves kora előtt, mára már, köszönhetően főleg a betegségek ellen kifejlesztett oltóanyagoknak, jelentősen javult az a helyzet. Persze vannak még gondok, egyes afrikai országok például most juottak el arra a szintre, ahol Európa a huszadik század elején volt.
A várható élettartam is szépen növekszik bolygószerte, persze ezt meg tudja néha állítani egy-egy váratlan esemény, mint Afrikában a nyolcvanas években az AIDS-járvány. Azonban például az Egyesült Államokban is csökkent valamelyest a várható élettartam, ez pedig az ópiátokat tartalamzó drogok elterjedt használatának tudható be.
Van még egy ok, ahol nagy a különbség szegény és gazdag országok között, az a közúti baleseteken mérhető, a fejlettebb országokban az elmúlt években jelentősen csökkent az ebből fakadó elhalálozások száma, a szegényebb országokban pedig nőtt. A statisztikából az is látszik, hogy globálisan kétszer annyian vetnek önkezükkel véget életüknek, mint amennyi az erőszakos cselekedetkből fakadó elhalálozási szám.
Ma azonban lehetünk nagyjából optimisták: egyre többet élünk, és egyre kevesebben halnak meg megelőzhető okok miatt. Természetesen ahhoz, hogy mindez így maradjon, és még javulhasson is, sokat kell dolgozni mind az egészségügyön, mind a higiéniai állapotokon, mind az alapszükségletek biztsításán.
FOTÓ: temető Miskolcban/Wikimedia Commons
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.